Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés) – Oldal 3 a 13-ből – Jegyzetek. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
Mikszáth parasztábrázolása Mikszáth novelláinak nagy újdonsága a parasztábrázolás. Előtte senki nem ábrázolta ilyen közelségben a paraszti életet, de újszerű a témaválasztás is. Nagy fordulatot jelent, hogy Mikszáthnál a falusi ember a főhős (Jókainál a gazdagok a főszereplők, ő csak a kiváltságos, gazdag nemesi réteg lelkivilágát mutatja be, Mikszáth a szegények, a falusiak lelkivilágát is elemzi). Azelőtt a népiességgyökerű művekben (pl. Mikszáth kálmán jó palócok szereplők jellemzése. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, Petőfi: A helység kalapácsa, Csokonai: Özvegy Karnyóné) a vidéki, falusi, paraszti, népi életet a szerzők kevés realitással közelítették meg. Ezekben a művekben a nép napjai tele vannak dísszel, ünneppel, mulatozásokkal (szüret, farsang, húsvét, esküvő, lagzi). A falusi emberek fő jellemvonása a munkaszeretet, a falusi ember szolgálatkész, háttérben maradó, csöndes, hű a földesurához, a paphoz, istenfélő és betartja a tíz parancsolatot. Gondoljunk például arra, hogy Arany János Toldi jában Toldi szolgája, Bence is ilyen vonásokkal rendelkezik (urát a végsőkig követő ember).
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Mikszáth kálmán jó palócok elemzés. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
A tragikum, a végkifejlet fel van fokozva, ez romantikus vonás, de az odáig vezető utat realisztikusan ábrázolja az író. Betekintést enged a felvidéki, tanyasi, falusi emberek hétköznapjaiba, megismerhetjük az életük színterét, a rokonságukat, a vágyaikat, a céljaikat, a lehetőségeiket, általában a mindennapjaikat. Jellemábrázolása is más: a népi alakok nála nem túl idealizáltak. Megmutatja, hogy bizony a parasztok is rátartiak, keménykötésűek, megalkuvásra képtelenek, önérzetesek. Már nem nyugszanak bele például abba, hogy a szüleik válasszák ki a jövendőbelijüket, nem elégednek meg a nekik kiszabott élettel. A lányok is magasabbra tekintenek (pl. az Az a fekete folt című novellában Anika is szereti a talári herceg hintajában mutogatni magát). Mikszáth kálmán jó palócok tartalom. Mikszáth elbeszélései feltárják előttünk azt a tényt, hogy vannak a közösségnek kikezdhető, megbontható, sérülékeny pontjai. A falusi közösség megbontható, és meg is bomlik. A gyermekek sem teszik mindig azt, amit a szüleik szeretnének (se Filcsik lánya, se Anika).