Ha például a munkavállalónak előre tervezett nyaralása van, amelyet a munkáltatóval is közölt, akkor a munkáltatónak ezt a szabadság kiadásánál lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Alapos ok nélkül nem törekedhet arra, hogy a dolgozó tervezett pihenését akadályozza. A törvény is tartalmaz biztosítékokat arra nézve, hogy a munkavállaló a szabadságát megfelelően tudja igénybe venni, például ne lehessen a szabadságot túlságosan szétszabdalni. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem jelenti szükségszerűen 14 munkanapnyi szabadság felhasználását. Munka Törvénykönyve Szabadság Munkáltató Rendelkezik. A 14 egybefüggő napba a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beleszámít. Ha például általános munkarenddel számolunk, amikor a dolgozónak szombaton és vasárnap pihenőnapja van, akkor a 14 egybefüggő munkavégzés nélküli naphoz csak 10 munkanapnyi szabadságot kell felhasználni.
2021. október 08. 2021-10-08T12:02:43+02:00 A 2012 óta hatályos Munka Törvénykönyve egyértelműen kijelenti, hogy mi a teendő a fel nem használt szabadságokkal, azonban arra nem tér ki, hogyan kell eljárni, ha a munkavállaló több szabadságot vett ki, mint amire jogosult lett volna. Milyen esetekben fordulhat ez elő? Mivel az év közben kezdődött vagy megszüntetett munkaviszony esetén, illetve a fizetés nélküli szabadság időtartama miatt időarányosítani kell a szabadságok számát, ezért abban az esetben merülhet fel a többletként kivett szabadság kérdése, ha a munkaviszony év közben szűnik meg, és a megszűnés időpontjáig a munkavállaló az arányosan járó időnél több időt töltött szabadságon. A munkáltató évente 7 nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelően kell, hogy kiadjon, amit a munkavállalónak 15 nappal az igénybevétel előtt jeleznie kell. A többi szabadsággal a munkáltató rendelkezik, szintén 15 napos értesítési határidővel. HRBLOG.hu - Munkajog blog - Megszakítható a munkavállaló szabadsága?. Ez azért fontos, mert a szabadságok kiadása a fentiek alapján a munkáltató felelőssége, ebből pedig az következik, hogy ha több szabadságot adott ki, mint ami időarányosan járt volna a munkavállalónak, akkor azt a munkáltató jogalap hiányában nem követelheti vissza, hiszen az ő jóváhagyásával kerültek kiadásra a szabadságok, vagyis a munkavállaló a fizetett szabadságra jogosult volt.
Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
Szabadság Európában A szabadsághoz való jog európai szinten is alapjogi védelemben részesül. Az Európai Unió Alapjogi Chartája tartalmazza az Európai Unió alapvető értékeit. Ezek közül bizony a szabadság sem marad ki. Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja: "Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. " A szabadsághoz való jog uniós szabálya Az Európai Unió irányelvben is rendelkezik az éves szabadságról. A szabály előírja, hogy "A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden munkavállalót legalább négy hét éves szabadság illessen meg. " Természetesen az éves szabadság alatt fizetett éves szabadság értendő. Szabadsághoz való jog: nem csak a Munka Törvénykönyve írja elő - Érthető Jog. Az angol nyelvű szövegből ez egyértelműen kiderül, valamiért a magyar fordításban nem szerepel a fizetett kifejezés, de ettől még itt mindenképpen erről van szó. Az uniós irányelvtől eltérően a hazai szabályozás csak a munkavállalóra kedvezőbb szabályokat határozhat meg.
Ez azt jelenti, hogy az uniós előírásnál több lehet a fizetett éves szabadság, de kevesebb nem. A szabadság a hazai alapjogok között Az alapvető jogainkat nem csak nemzetközi szabályoknak kell biztosítani. Térjünk át a hazai munkajogi szabályozás alapját is jelentő szabályozásra. Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy "Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. " Kifejezetten a pihenéshez, fizetett szabadsághoz való jog külön is szerepel az Alaptörvényben. A törvény úgy rendelkezik, hogy "Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. " A szabadsággal kapcsolatos részletek már a munkajogi szabályok körébe tartoznak. Ilyen például az, hogy mikor, mennyi és miért jár, hogyan lehet kivenni, hogy kell kiadni.
Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, az úgynevezett apaszabadság illeti meg. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az apaszabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja, ezért viszonylag rövid határidőn belül, a szülést követő két hónapon belül igényelheti az apa. A munkáltató ezt a pótszabadságot az apa kérése szerinti időpontban köteles kiadni. Azonban erre is érvényes az az általános szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. Az apaszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. 4. A fiatal munkavállalóknak nem jár pótszabadság. Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár: a fiatal munkavállalónak utoljára abban az évben, amikor a tizennyolcadik életévét betölti; a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak; megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.
Ezeket a szabályokat a Munka Törvénykönyvében találhatjuk. Ha tudni szeretnéd, hogy kinek, mi, mennyi, mikor és hogyan jár, szeretnél tisztában lenni a jogaiddal és a kötelezettségeiddel (igen, az is van néhány), akkor ajánlom a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent, érthető nyelven című tudásprogramot. Ott mindenre kitérünk. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!