A kifutón bemutatott fazonok később megjelennek a butikokban. A tervezői daraboknak borsos áruk van, így nem csoda, hogy számos hamisítvánnyal találkozhatunk a piacon. Ám sokszor akár a fast fashion üzletek polcain is lecsaphatunk például egy Bottega Veneta-darab hasonmására. Bár a koronavírus-járvány miatt kevesebb nyereséget könyvelhettek el a fast fashion-óriások a tavalyi évben, az iparág mégis dübörög. Az olyan nagy cégek, mint a Zara vagy a Mango évente akár húsz kollekciót is piacra dob. Nagy a kereslet az elérhető árú termékek iránt, ám sokan vágynak a dijáznerkreációkra, amelyek árai nem az átlagos pénztárcákhoz lettek szabva. Másolatok, vagy újragondolt utánzatok? – Minden megtalálható a fast fashion üzletekben A fast fashion üzletek felismerték a vásárlók igényeit, és egyre többször jelennek meg a kínálatukban egyedinek egyáltalán nem nevezhető kreációk. Igaz, a konfekció alapja mindig is a tömeggyártás volt, melynek lényege, hogy szinte futószalagon termelődnek a készruhák.
Az outlet - és használt ruhák vásárlásával az ár töredékéért szerezhetők be a jó minőségű ruhadarabok, melyek ezáltal nem a szemétbe kerülnek, hanem új, hasznos életet kapnak. A dolgozókra A fast fashion-nek környezetvédelmi költségei mellett emberi erőforrás igénye is jelentős. A fast fashion hatással van azokra a ruházati iparban dolgozókra, akik veszélyes környezetben, alacsony bérért és alapvető emberi jogok nélkül dolgoznak. Az ellátási lánc alján lévő gazdálkodók mérgező vegyszerekkel és brutális gyakorlatokkal dolgoznak, amelyek pusztító hatással lehetnek testi és lelki egészségükre. Erre a helyzetre hívja fel a figyelmet a The True Cost című dokumentumfilm is. Az állatvilágra Az állatokra is negatív hatással van a fast fashion. A vadonban az élővizekbe juttatott mérgező színezékeket és mikroszálakat a szárazföldi és a tengeri élőlények egyaránt lenyelik a táplálékláncon keresztül. Ha pedig állati termékeket, például bőrt, szőrmét, sőt gyapjút is közvetlenül a divatban használnak fel, az állatállomány is veszélybe kerül.
De mi is pontosan a Fast Fashion ami az egész cikk középpontjában helyezkedik el? Azok a boltok tartoznak ebbe a kategóriába, melyek azért jöttek létre, hogy a legnagyobb divatházak trendjeit lemásolva, elérhető áron juttathassák el az aktuális divatnak megfelelő darabokat az emberekhez. Hetente megjelenő új kollekciók, kedvező árak csábítják a vevőket az újabbnál újabb darabok megvásárlására. Ez az irányzat lehetővé teszi az "átlag" vásárlók számára, hogy olcsó áron egy teljes öltözetet tudjanak maguknak megvásárolni. Napjainkban az emberek négyszer több ruhát vásárolnak, mint 1980-ban, ennek ellenére egy-egy megvásárolt darabot átlagban 1, 7-szer hordanak, utána érintetlenül lógnak a szekrényben. A Fast Fashion az évek folyamán teljesen megváltoztatta a ruhák értékét, korábban a régi darabokat átalakították, helyrehozták. Ez a folyamat azonban néha drágább, mintha vennénk egy új darabot. Miért a Fast Fashion az egyik, ha nem legnagyobb iparág a földön? Ahogy korábban említettem, a vásárlók csak a pozitív oldalát érzékelik a marketing és a hatalmas áruházak, az üzletek hívogató atmoszférájának köszönhetően.
Ha még nem láttátok volna a videókat, feltétlenül nézzétek meg őket! Sok fiatal vallja magát környezettudatosnak: autózás helyett egyre népszerűbb a biciklizés eltűntek a nejlonszatyrok a kezekből és újrahasznosítható textil tote bagek vették át a helyüket a szelektív hulladékgyűjtésre is egyre inkább odafigyelünk A ruháinkra viszont nem szoktunk problémaként gondolni. Pedig az olajipar után a legtöbb káros hulladékot a textilipari termelés generálja – így ha valódi változást szeretnétek elérni, itt az ideje újragondolnotok a ruhavásárlási szokásaitokat is! Miért mindig csak a fast fashion? Mert olcsó. Mert a lehető leggyorsabban reagál az új divatirányzatokra. Mert az üzletek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még csak fel se merüljön a vásárlókban bármiféle környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalom. Ha az ember belép egy minden ösztönére ható fast fashion üzletbe, játszi könnyedséggel felejti el mindazt, amit ezeknek a boltoknak a termeléséről hallott. Mert valljuk be: már mindannyian hallottunk a textilipar brutális környezetszennyező hatásáról – mégsem veszünk róla tudomást.
A '80-as évek szakadt ingjeihez hasonló felsőket egyre...
A 2006-ban létrejött nemzetközi szabvány elsősorban a fonalakra, a szövetekre és a ruhákra vonatkozik, illetve kiterjed valamennyi természetes rosttermék előállítására, feldolgozására, gyártására, címkézésére, csomagolására és forgalmazására is. Az ilyen emblémával ellátott termék garantáltan organikus anyagokból készült, mindenféle káros anyagtól, vegyszertől mentes, és antiallergén. (Borítókép: Egy ruhaüzlet Londonban. Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images)