Az elképzelt magyar választási eredményt itt nagyon nehéz kiszámolni, valószínűleg ez Fidesz-Jobbik spontán megegyezést eredményezett volna, azaz a Fidesz eredménye lement volna 80% környékére, míg a ballibek és a Jobbik 10-10% körül kaptak volna. kék - vegyes választási rendszer, teljes kompenzáció nélkül - Litvánia, Magyarország Ez azt jelenti: minden választópolgár kétszer szavaz, egyéni jelöltre és pártra, azonban a listáról nem vagy csak részben kerül levonásra az egyéni mandátumok száma. Ilyen rendszer az EU-ban jelenleg 2 országban van: Litvániában és Magyarországon. Magyarországon a kompenzáció részleges, Litvániában pedig semmilyen. Az elképzelt magyar választási eredmény, ha a litván rendszer lenne: Fidesz - 70%, ballib összefogás - 17, 5%, Jobbik - 10%, LMP - 2, 5%. Parlamenti választási rendszer i movie. lila - speciális rendszer - Görögország, Olaszország Görögország: arányos választási rendszerrel kerül felosztásra a parlamenti mandátumok 5/6-da, az 1/6-ot viszont a nyertes párt kapja. Olaszország: arányos választási rendszer, de régiónként a nyertes erő megkapja a mandátumok kb.
1 A választás egyfordulós, egyszerű többség van érvényben. Érvényességi küszöb Egyéni választó kerületi választás: 1. Forduló: 50% részvételi arány 2. Forduló: 25% részvételi arány Egyéni választó kerületi választás: Nincs Választásra jogosultak köre Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárok: 2 szavazat (1 EVK, 1 országos lista) Magyar állampolgárok magyarországi állandó lakóhely nélkül: 1 szavazat (országos lista) Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárok, akik egy kisebbségi csoport tagjaként regisztrálták magukat: 2 szavazat (1 EVK, 1 kisebbségi lista) 4 1 Ha egy kisebbségi listára a mandátum megszerzéséhez elegendő szavazatok jutnak, az országos választókerületben a mandátumok száma lecsökken. A magyar választási rendszer. Amennyiben nem érik el a kedvezményes kvótát, parlamenti szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe (szavazati jogot viszont nem kapnak). 2 A pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredék-szavazatok) arányában kerül kiosztásra.
Na de kire is szavazhatnak? Az országos választásokon 199 helyet tartanak fel, hogy a nép által megszavazott képviselők beülhessenek a parlamentbe. Mivel a szavazólapra 2 X-et kell raknunk, ezért 2 módon kerülhetnek be az emberek a parlamentbe. Az egyik ilyen mód az egyéni képviselőjelöltként való bekerülés, a másik a pártlista. A parlamenti patkóban egyéni jelölteknek 106 helyet tartanak fenn. Ez 106 választókerületet jelent az országban, ami Budapest 18 kerületéhez tartozik, valamint megyénkként szinte mindenhol 4 darab választókerületet ad. Parlamenti választási rendszer i -. Minden körzetnek egy győztese lehet, és nekik már garantált helyük van az országgyűlésben. Az adott körzet első helyezettjének a szavazat számából ki kell vonni a második helyezett szavazatait. Míg az első helyezett a kivonás eredményét viszi el a pártlistára, addig a többi helyezett a teljes szavazatszámát viszi át a pártlistára. Ezeknek a neve töredékszavazat, amely a pártlista alapú mandátum kiosztásért felel. Maximum 93 helyet osztanak ki ezen lista alapján.