". És a folytatásból megtudjuk, hogy el is készült a felvétel. Pósa Lajos radnóti szalmatetős szülőházát és Marcsa nénit a ház előtt üldögélve Lőrinczy György 1920-ban megjelent A Pósa asztal című műve tette örökkévalóvá. A szülői ház az 1908. július 13-i nagy tűzvészkor égett porrá, de a helyet, ahol állt, még ma is szerkesztőkertnek hívják Nemesradnóton. 1914-ben a költő negyvenéves írói jubileumára megjelent Pósa Lajos Költeményei – Nem haltál meg fejezetének számos verse idézi Marcsa néni személyiségét és a költőhöz fűződő viszonyát. Ebből válogatást a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent kiadvány közölt: Szép orgonavirág, Nyílj csak egyre szebben, Ott a balogvölgyi, Balogparti kertben! Töltsd be illatoddal Az udvart, a házat! Köszöntsd bólintgatva Édes jó anyámat! Halotti beszéd és könyörgés vers. (Orgonavirág. ) Falú végén fehér kis ház, Fecskemadár, gyer oda! Százszorta szebb, majd meglátod, Mint a legszebb palota. Ott lakik az édes anyám, De szeretném már látni! Ablakában három cserép, Három bokor muskátli.
A boltban működő teaház a valaha ebben az épületben található Japán Kávéház emlékét idézi vissza.
A színházi világba a család rokona, Bókay János író vezette be. Kisebb filmszerepek után az első sikert a Meseautó című vígjáték hozta meg számára, ekkor szerződtette a Vígszínházba Jób Dániel. A direktor azt is előírta neki, hogy minden nap figyelje a nagyokat: Somlai Artúrt, Csortos Gyulát, Gombaszögi Ellát, Rajnay Gábort. Mészöly dezső verseskötete