Emberi test | Sulinet Tudásbázis A szájüreg részei Szájüreg Szájüreg elhelyezkedése, felépítése | Részei Emellett a szájüregen kívül, annak falában nagyobb méretű nyálmirigyek találhatók, melyek kivezető csöveiken keresztül kapcsolatban állnak a szájüreggel. Három pár nyálmirigyet különböztetünk meg, melyeket helyeződésük alapján neveztek el: fültőmirigyek, áll alatti nyálmirigyek, nyelv alatti nyálmirigyek. A fültőmirigyek a fültő alatt elhelyezkedő, szerózus váladékot termelő mirigyek, melyek az általuk termelt nyálat a 3. zápfog magasságában elhelyezkedő apró kis szemölcs nyílásán keresztül a szájtornácba ürítik. Az áll alatti mirigyek az atlasz és a nyelvcsont teste között, a nyelv alatti mirigyek pedig a szájfenéken lévő nyálkahártya redőjében elhelyezkedő, szeromucinozus váladékot termelő mirigyek. Kivezetőcsöveik a szájfenéken, az ún. nyálmedencében elhelyezkedő éhszemölcsön nyílnak. A fogak az arckoponya csontjainak ún. alveolusaiba csapszerűen ékelődnek be. A táplálék megragadása, aprítása mellett védekező-támadó fegyverként is szolgálnak, s részt vesznek a foghangok képzésében is.
A nyálmirigy lebenyes felépítésű. A nyálmirigyek nyákos és vizes nyál elválasztására képesek. A nyákosat a nyáktermelő sejtek, a vizeset az apró rögöket tartalmazó sejtek termelik. A nyál és nyálelválasztás ismertetése A nyálban víz, nyák (mucin), ásványi sók, enzimek (amiláz, maltáz), és számos baktérium és gomba található. A nyál élettani feladata a szénhidrátok emésztésének megkezdése, a rágás és a nyelés elősegítése és a szájüreg tisztán tartása. A nyálelválasztás a táplálékfelvételkor fokozódik, az inger kiváltásában az ízérző receptoroknak van legnagyobb szerepe. HUAWEI P20 Lite DualSIM rózsaszín kártyafüggetlen okostelefon - Media Markt online vásárlás Dracaena gondozása ETZ 250 INDITÓ KERÉK Hallókészülék elem 10 es Kaposvári olcsó albérletek Harry potter és a titkok kamrája pdf magyarul A szájüreg A szájüreg zárt száj mellett felfelé domború, résszerű üreg, amely a száj nyitásával előre nyílt öböllé tágítható. Előre a külvilággal az ajakrésen, hátrafelé a garattal a torokszoroson keresztül közlekedik.
A fogak alapállományát egy különleges csontszövet, a dentin alkotja. Ez élő szövet, sejtjeinek anyagforgalmát a fog belsejében levő fogüreg biztosítja. A fogüregbe a gyökéren keresztül erek és idegek hatolnak be. A dentint a gyökér felületén cement, az ínyből kilátszó korona felületén pedig a rendkívül ellenálló zománcréteg borítja. A dentin, a cement és a zománc anyaga is legnagyobbrészt kalcium-foszfát, -karbonát és -fluorid. A felvett szilárd táplálékrágás közben aprózódik és elkeveredik a nyállal. Fokozatosan pépes, könnyen lenyelhető falattá alakul. A rágatlanul, "habzsolva" lenyelt darabos táplálék nem keveredik kellőképpen az emésztőnedvekkel, így a tápanyagok csak részben emésztődnek meg, kisebb mértékben hasznosulnak. Nyelvünk részt vesz a hangképzésben, ízérzékelésre szolgál, és rágás közben összekeveri a táplálékot a nyállal, így segít a falat kialakításában. A nyál 3 pár nyálmirigyünkben termelődik, s ezekből kerül a szájüregbe. A nyálban található anyagok könnyen lenyelhető falattá tapasztják össze a táplálékot, és megkezdik a szénhidrátok emésztését.
6. Nyelv A nyelv egy érzékszerv, amely mechanikai tulajdonságai és a szájüregben való elhelyezkedése miatt szintén fontos szerepet játszik az emésztésben. Izmos természetű, kúp alakú és körülbelül 10 centiméter hosszú, fő funkciója megtartja az ízlelőbimbókat, néhány apró dudor a nyelvnyálkahártyán. Ezeknek a papilláknak (különböző típusok vannak, és mindegyikük egy adott íz megragadására specializálódott) van szenzoros receptoruk, amely megragadja az élelmiszer kémiai információit, és átalakítja azt elektromos jelvé, amely az agyba utazik, ahol dekódolni fogjuk. megtapasztalhatja az ízét. Ezenkívül lehetővé teszi élelmiszer -bólus mozgás (hogy keveredjen a nyál enzimekkel), az élelmiszer hőmérsékletének, beszédének, rágásának stb. kimutatása, a káros baktériumok elszaporodásának megakadályozása mellett. További információ: "A nyelv 24 része (jellemzői és funkciói)" 7. Fogak A fogak a erősebb szövet az emberi testben. Ezek erősen mineralizált szerkezetek, amelyek kalciumban és foszforban gazdagok, bár lágyabb szerkezetekből állnak, amelyek lehetővé teszik az idegek és a vérellátást.
Ezenkívül a szájban van (különösen a nyelven), ahol a ízlésérzék Nos, vannak ízlelőbimbók néven ismert szerkezetek, amelyek kémiai receptorokként szolgálnak, és továbbítják az információt az agynak, hogy az megtapasztalhassa az ízérzést. Javasoljuk, hogy olvassa el: "Hogyan működnek érzékeink? " Ugyanígy a száj is lehetővé teszi a légzést (az orrral együtt), és elengedhetetlen a verbális kommunikációhoz, mert ha nem az anatómiája és az alkotó részei lennének, akkor lehetetlen lenne a szavakként asszimilálódó hangok generálása. És mintha ez nem lenne elég, esztétikai és egészségügyi tényezőjében óriási súlya van, mert amikor a különböző szerkezetek megsérülnek a kórokozók (vagy nem fertőző betegségek) támadása következtében, megbetegszhetnek, ami üregekhez és ínygyulladáshoz vezethet, fogágygyulladás, candidiasis, halitosis (rossz lehelet), amely nem csak a fizikai megjelenést befolyásolja, hanem veszélyeztetheti az egész test egészségét. Valójában amellett, hogy a szájbetegségek bonyolultak lehetnek a fogvesztés okozásával, megfigyelték, hogy akár a szívbetegségek vagy a stroke kockázatát is növelhetik.
A fogakhoz közel eső területeken a csontokat a csonthártyával szorosan összenőtt nyálkahártya borítja. Ez a nyálkahártya speciálisan alkalmazott a rágáshoz, hasonlóan a fogínyhez, melytől éles határ nem választja el. Hátrébb a nyálkahártya már lazább szerkezetű és kis nyálmirigyeket is tartalmaz. A középvonalban, ahol a csontok ízesülnek, egy hosszanti nyálkahártyaredő (raphe palati) figyelhető meg. Ezenkívül mindkét oldalon laposabb és harántirányú redők (rugae palatinae) találhatók. A canalis incisivumnak megfelelően a nyálkahártya megvastagodik, ez a papilla incisiva. Lágy szájpad [ szerkesztés] Lágy szájpad és szájpadmandulák A kemény szájpadról vitorlaszerűen lóg le. Elsősorban izmok alkotják: szájpadfeszítő izom (m. tensor veli palatini), szájpademelő izom (m. levator veli palatini), musculus palatoglossus, musculus palatopharyngeus, musculus salpingopharyngeus, nyelvcsapizom. A középvonalban a nyelvcsap ( uvula, ínycsap, ínyvitorla) csüng. Innen oldalra két redő indul: elöl az arcus palatoglossus, a nyelv oldalsó felszínéhez, hátul pedig az arcus palatopharyngeus, a garat oldalsó falához.