szerint módosul az alapító okirata vagy a társasági szerződése, akkor a tőkerendezésig a cég nem fizethet osztalékot, illetve nem teljesíthet egyéb formájú kifizetést. Az új Ptk. szigorítja a tag javára történő kifizetéseket. A tagnak ugyanis nem tagsági viszonya alapján (pl. bérleti vagy vállalkozási szerződés alapján) kifizetett összegekre is alkalmazni kell a társaság fizetőképessége szem előtt tartásának elvét. törvény hatálybalépésével a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személynek minősül. részvénytársaságok esetében a nyilvánosan működő részvénytársaságot be kell vezetni a tőzsdére, így a továbbiakban nyilvánosan működő részvénytársaságot alapítani nem lehet, csak a zártkörűen alapított részvénytársaság válthat működési formát a tőzsdére való bevezetéssel. Ennél fogva azok a tőzsdei cégek, amelyek már nem tőzsdei szereplők, nem működhetnek nyilvánosan a továbbiakban. Módosuló felelősségi szabályok Az új Ptk. a kötelmi jogi rendszerében (új Ptk. VI. könyv) a korábbi felelősségi alakzatokat felbontja, és bevezeti a szerződésszegéssel, a szerződésen kívül és a különös felelősségi alakzatokra vonatkozó konstrukciókat.
Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, vagy 1/2-e? Hogy zajlik a köteles rész kiadása? Kell –e utána szja-t, illetéket fizetni és miből állapítható meg hogy mennyi a közjegyző díja? Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértékére a régi PTK 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1/2-e. A köteles rész előterjesztése esetén az örökösöknek meg kell állapodniuk a köteles rész kiadásának módjáról is, hogy az készpénzben vagy ingatlanrészben (tulajdoni hányadban) történik. A közjegyzői díjszabás a hagyaték értékéhez igazodik. Egyenes ági öröklés, köteles rész illetékmentes. Szja-t nem kell fizetni örökösnek csak ha többért adja el az ingatlant mint amennyiért örökölte ( különbözet adózik 15% -al)
Új delhi Új játékok Új dvd Új mercedes actros Új lada Új polgári törvényköny 1 – BLOG | RSM Hungary Mentés Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) hatályba lépésének napja 2014. március 15-e, ezen a napon az új kódex a több, mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Ptk. bejegyzés-sorozatunkban elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat kívánjuk bemutatni. Március 15. vagy mégsem? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk. ) nyolcadik könyvének hatályba léptető rendelkezése röviden fogalmaz: "E törvény 2014. március 15-én lép hatályba. " Mivel azonban a magánjogi rendet a legteljesebb mértékben befolyásoló jogszabályról van szó – a törvény átfogja embert megillető jogokat, jogi személyek szabályozását, a családjogot, öröklést, a tulajdonviszonyokat és a kötelmek jogát – és az élet dolgai értelemszerűen nem állnak meg és indulnak újra az új Ptk. hatálybalépése miatt, a helyzet nem ilyen egyszerű. Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről éppen ezért külön jogszabály, a 2013. évi CVXXVII.
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló külön törvény úgy szól, hogy a Ptk. hatálybalépésekor a vonatkozó nyilvántartásban szereplő egyesületek az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg kötelesek működésük alapdokumentumait az új Ptk. előírásaihoz igazítani és ezt a nyilvántartást vezető bírósághoz változásbejelentésként benyújtani. Ezt 2016. március 15-ig mindenképpen meg kell tenniük, mert ezt követően az egyesület csak az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban működhet. A Ptk. -beli új egyesületi szabályozás számos olyan elemet tartalmaz, ami a korábbi előírásoktól jelentősen eltér (tisztségviselők választása, új felelősségi szabályok stb. ). Nem tekintenénk felesleges jogalkotói munkának, ha a jogalkotók egyenként átvizsgálnák azokat a korábban született törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépése előtt köztestületeket hoztak létre és működésük alapjait szabályozták. A köztestületek működésének háttérszabályait képező megújult és korszerűsített egyesületi koncepció összhangban kell, hogy legyen az egyes köztestületeket alapító külön törvények előírásaival.
nem tartalmazza a jogi személyek között a köztestületet, mint a jogi személyek sajátos típusát. A köztestületek szabályozása a Ptk. -ból átkerült az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló - ma már csak részben hatályos - 2006. évi LXV. törvénybe, a közalapítványokra vonatkozó szabályozás mellé. E törvény indoklása ennek okaként kifejti, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozása a hatályos Ptk. szabályrendszerétől koncepcionálisan eltér, másrészről a köztestület közjogi személynek minősül, ezért magánjogi kódexben való elhelyezése nem indokolt. Ugyanakkor azonban számos jelenleg működő köztestület szabályozása a régi Ptk. -ban elhelyezett háttérszabályokhoz igazodik. Ebből a jogalkotó szerint az következik, hogy "a köztestület szabályainak a jogrendszerből való kivezetése csak az egyes köztestületek szabályozásának egyenkénti áttekintése és esetleges módosítása által lenne megvalósítható, amely felesleges jogalkotási tevékenységet indukálna".
Amennyiben egy jogi személynél nem áll elő olyan változás, ami miatt módosítania kell a létesítő okiratát, úgy egyes jogi személyekre az alábbi véghatáridőket kell alkalmazni: Egyesületek és alapítványok 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk. -nak megfelelő létesítő okirat alapján működhetnek. Nem kell azonban módosítani a létesítő okiratot azon okból, ha az egyesület alapító tagjai nem szerepelnek abban, illetve akkor sem, ha csak olyan hivatkozások, utalások, elnevezések miatt lenne erre szükség, amelyek nem felelnek meg az új Ptk., illetve az amiatt módosított egyéb jogszabályoknak. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. napjával történt hatálybalépésére figyelemmel számos kérdés fogalmazódik meg az egyesületek, így a sportegyesületek kapcsán. A kérdések alapvetően két nagy körre oszthatóak: A. a kérdések egyik köre az új Ptk. hatálybalépése előtt már nyilvántartásba bejegyzett, avagy bejegyzés alatt álló sportegyesületre, B. a kérdések másik köre, pedig az új Ptk. hatálybalépése után bejegyzésre kerülő sportegyesületre.