A szárazföldi területeken a száraz kontinentális éghajlat tele hideg, nyara meleg. A nyár eleje a legcsapadékosabb. Az évi csapadék 300-500 mm, és igen nagy ingadozást mutat. A terület természetes növénytakaróját, a füves pusztát Eurázsiában sztyeppnek, Észak¬Amerikában prérinek, Dél-Amerikában pampának nevezik. Ezekben a térségekben szép számmal találhatunk állandó vízfolyásokat, melyek vízszintje azonban erősen ingadozó. Eurázsiában a terület legcsapadékosabb részét magas füvű sztyepp foglalja el (ez Észak-Amerikában a Sziklás hegységtől nyugatra található). Itt a humuszban gazdag mezőségi fekete talaj a domináns, melyen fű és gumós növények teremnek (jácint, tulipán). A humusz a télen (fagy), nyáron (aszály) elszáradó füvekből alakul ki. Mivel a csapadékvíz a nedvesebb időszakban lefelé, a szárazabban pedig felfelé szivárog a talajban, csak kismértékben lúgozhatja ki a növényi tápanyagokat jelentő talajsókat. Száraz kontinentális éghajlat természetes növényzete. Délebbre a kevesebb csapadékban részesülő sztyepp uralkodó fűféléje az árvalányhaj (Észak-Amerikában a Sziklás hegységtől keletre).
A kontinentális éghajlat jellemzői Az Atlanti-óceántól kelet felé távolodva a kontinentális éghajlatú tájakra jutunk. Az évi közepes hőingás egyre nagyobb. A nyár meleg, a tél hideg. A csapadék kevesebb, mint az óceáni területeken. A csapadék nagy része nyár elején esik, az évszak többi része viszont meleg és száraz. Gyakoriak az aszályok, főleg keleten, amikor hetekig egy csepp eső sem esik. A kontinentális éghajlaton belül azonban nagy eltérések vannak. A folyók vízjárása ingadozó. Főleg tavasz végén és nyár elején magas a vízállás. Minél keletebbre haladunk, annál nagyobb a folyók vizének szintkülönbsége a különböző évszakokban. A tengerektől távolabb kialakult éghajlat. Kevesebb a csapadék, melegebb a nyár, hidegebb a tél, nagyobb a hőingadozás, mint az óceáni területeken. A nedves és a száraz kontinentális éghajlat Európa középső felére a nedves kontinentális éghajlat a jellemző. Száraz kontinentális éghajlat diagram. Az óceán mérséklő hatása itt még érződik, ezért a nyár nem annyira forró, a tél sem túlzottan hideg. A csapadék mennyiség több mint a keletebbre fekvő területeken.
Arribes del Duero Természeti Park (Salamanca) El Kontinentális időjárás ez az egyik leglátványosabb. Miért? Alapvetően azért, mert a négy évszak nagyon jól elkülönül egymástól: tavasszal a növények virággal vannak tele, nyáron meleg van, ősszel a fák levele megváltoztatja a színét, télen pedig a tájat hó borítja. Nincs olyan sokféle növény és állat, mint egy trópusi éghajlaton, de bőséges esőzésekkel az erdők és a tájak csodálatos helyek, tele van élettel. Hol jelenik meg és hogyan jellemzik? A Föld éghajlata. Zaragoza (Spanyolország) klímája. Ebben a tartományban az éghajlat a Földközi-tenger kontinentális része, nagyon meleg és száraz nyarakkal, hűvös és párás telekkel. Ez a fajta klíma mi az északi félteke legnagyobb területét foglalja el, Közép- és Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, Kína belterületén, Iránban, az USA belterületén, Kanadában jelenik meg. A déli féltekén is vannak, mint az afrikai kontinens északi részének egyes területein és Argentína belső területein. A kontinentális éghajlatú helyekre jellemző, hogy középső szélességeken és olyan hegyvidéki akadályok miatt, amelyek megakadályozzák a tenger vagy a sarkok hideg szélének hatását, ami extrém hőmérsékleteket okozhat.