Ezen per esetében van lehetőségünk érdemileg vitatni a követelést, a közjegyzői eljárás helyett itt szükséges bizonyítékokat bemutatni, vagy tanúkkal igazolni a követelés alaptalanságát. Jól látható, hogy az eljárás rendkívül formalizált, illetve a határidők tekintetében kötött, viszont joghatásai szempontjából rendkívül releváns minden egyes lépésünk. Ezért szükséges kellő körültekintetéssel eljárunk az eljárás során. A fentiek kizárólagosan általános áttekintésnek tekinthetők, jogi tanácsadásnak nem minősülnek. Az egyedi és további élethelyzetek az eljárást érdemben befolyásolhatják. A tájékoztató továbbá elsődlegesen természetes személyek (magánszemélyek) közötti jogviszony szemszögéből készült Jogszabály: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény Hasznos oldal a Magyar Országos Közjegyzői Kamara weblapján ITT
Korábban: bírósági nemperes eljárásként [ szerkesztés] Fizetési meghagyással pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés érvényesíthető. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető – per tehát nem indítható – a törvényben meghatározott összeget meg nem haladó pénzkövetelés tárgyában. Ugyanakkor pénzkövetelések esetében csak meghatározott összeg erejéig lehet szó fizetési meghagyásról. A fizetési meghagyás a kérelmező által közölt adatok alapján kibocsátott bírósági végzés, amely a követelés teljesítésére szólít fel. Ellene a kötelezett fél jogorvoslati kérelmet (ellentmondást) nyújthat be. Ellentmondás esetén az eljárás polgári perré alakul át. Ha a kötelezett nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanúgy megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható bírósági határozatnak minősül, mint a jogerős ítélet. Közjegyzői eljárásként [ szerkesztés] A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény az eljárást a közjegyzők hatáskörébe utalta.
A jogosult a kérelmét a közjegyző első ízben megvizsgálja és amennyiben nem szükséges annak pontosítása, hiánypótlása, úgy a közjegyző a kötelezett részére postázza. A kézbesítésre a hivatalos küldeményekre vonatkozó szabályok alapján kerül sor. Ennek oka, hogy a kézbesítés időpontjához igazodnak a kötelezett eljárási jogai, különös tekintettel az ellenmondás jogára. Az ellentmondás jogkövetkezményei Amennyiben a kötelezett vitatja a fizetési meghagyásban foglaltakat, úgy a postai kézbesítéstől számított tizenöt naptári napon belül van lehetősége ellentmondással élnie. Ebben a határidőbe mind a hétvége napjai, mind az ünnepnapok beleszámítandóak. Ez azért fontos információ, mivel sok esetben a kötelezett az ünnepnapokat bele sem számítja a határidőbe, melynek az eredménye könnyen az lehet, hogy a tizenöt naptári napos határidőt nem tartja, azt elmulasztja, azaz kicsúszik a határidőből. Ennek az a következménye - mutatott rá dr. Burján Zsuzsanna -, hogy a fizetési meghagyás, azzal a tartalommal, mellyel a jogosult előterjesztette, jogerőssé és végrehajthatóvá válik, tehát olyan jogkövetkezményekkel kell számítani, mint amelyek egy ítélet kapcsán alkalmazandóak.
Egyrészről teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagyis géppel írt, és saját kézjegyünkkel ellátott és két tanú által aláírt nyilatkozatot, vagy teljes egészében saját kezűleg megírt és aláírt nyilatkozatot kell benyújtanunk. Ehhez jogi (ügyvédi) ellenjegyzés nem (feltétlen) szükséges, de természetesen kérhető jogi segítség a kérelem összeállításához. Az okiratnak tartalmazni kell a közjegyző nevét, ügyszámát, székhelyét, továbbá a felek adatait, illetve saját elérhetőségre vonatkozó adatainkat és saját kezű aláírásunkat. A legfontosabb eleme a jognyilatkozatnak, hogy tartalmazza az ellentmondás kifejezést, és ez a közjegyző számára is egyértelműen megállapítható legyen. Természetesen van lehetőség az eljáró közjegyző előtt szóban is jeleznünk az ellentmondást, aki erről jegyzőkönyvet vesz fel. Az ellentmondásban nem vagyunk kötelesek bizonyítékokat, egyéb tényeket előadunk. Fontos tudni, hogy amennyiben az ellentmondást nyújtjuk be, a közjegyzői eljárás lezárásra kerül és a jogosult keresetlevelének és illetékfizetési kötelezettségének megfizetése esetén az eljárás a polgári per szabályai szerint perré alakul.