Könyv ▶ Történelem Bibó István 2 262 Ft Eredeti ár: 2 900 Ft Kedvezmény: 22% (638 Ft) rendelhető Szerző: Bibó István Kiadó: Argumentum Kiadás éve: 2012 ISBN: 9789634466505 Aranykártya: 19 pont Kötetünk szövegei Bibó Istvánt, mint a népi mozgalmat és a Nemzeti Parasztpártot magáénak valló autonóm politikai gondolkodót mutatják be. Olyan gondolkodót, aki elvetette a parasztromantikát és kidolgozta az agrárurbanizáció programját, aki meg volt arról győződve, hogy a parasztság nem lehet a városi kultúra regenerálója, hiszen maga is válságban van, léte szűkös, kényszer szülte, amiből ki akar törni. Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem | Közös dolgaink – független értelmiségi platform. Város és vidéke népességének egy mértéke kell, hogy legyen: az egy és oszthatatlan teljes emberi méltóságé és szabadságé. Ő volt az, aki lezárta a nemzeti jellegről folytatott vitát azzal, hogy belülről lebontotta annak témáit, tételeit és érveit A magyarságtudomány problémája és az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című nagy esszéiben. Azok előzményeit és későbbi reflexióit egyaránt közreadjuk.
Slides: 12 Download presentation Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Készítette: László Tamás - társadalmi tanulmányok szak (I. évf. ) Bibó István – a szerző v Budapest, 1911. augusztus 7.
Kritika v A rendkívüli lényeglátás ellenére Bibó is beleviszi a tanulmányba saját személyes beállítódását: v elbagatellizálja az 1918 -19 -es baloldali terrort, ugyanakkor eszményíti a célkitűzéseket v kikel a Horthy-korszak ellen (személyes sértettség, és indulatok is közrejátszhatnak ebben) v mindezekre magyarázatot ad, hogy a tanulmányt 1948 ban írta - akkor, amikor még nem ismerte föl kellő mértékben a szocializmus ideológiájának gyengeségeit A feldolgozott tanulmány: Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Elérhető:: //mek. niif. hu/02000/02043/html/350. Bibó István Eltorzult Magyar Alkat Zsákutcás Magyar Történelem. ht ml (2010. december 16. ) Köszönöm a figyelmet!
Most pedig nem akarja elfogadni, hogy húsz évvel a kommunizmus bukása után Magyarországon is napirendre került a szocialista elit lecserélésének igénye. Azaz: olyan rossz történelmi konstrukciókhoz ragaszkodtak görcsösen (és merő félelemből) a magyarok, amelyek a fejlődés gátjaivá váltak, és ezek a konstrukciók vezettek aztán a kontraszelekcióhoz, a korrupcióhoz, és végül ahhoz, hogy a politikai elit színvonala lehanyatlott, úgyannyira, hogy döntő történelmi pillanatokban hibás vagy katasztrofális megoldásokhoz nyúlt. Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem - Bibó István - Régikönyvek webáruház. Ha pedig a legrosszabb történelmi konstrukciót akarjuk kiemelni, amely Bibó elgondolásában minden baj forrása volt, akkor megtaláljuk a Habsburg Birodalmat. A Habsburg Birodalom nem önmagában volt rossz (a csehek is részei voltak ennek), hanem azon szerep miatt, melyet ebben a birodalomban Magyarország töltött be. Ez egy alárendelt, a rendi viszonyokat megmerevítő szerep volt; ahogy Bibó fogalmaz: a Habsburg uralkodók Bécsben és Prágában voltak otthon, Magyarország azonban "külső védelmi vonal volt számukra, ahol nem intenzív társadalomszervező munkát, hanem merőben katonai és hatalmi politikát folytattak".
A Borbándi Gyulához 1978-ban írt tanulmánynak beillő levél a népi mozgalom jellemzése volt, az ahhoz való viszony megfogalmazása, politikai önmeghatározás. Kiadó: ARGUMENTUM KIADÓ KFT Kiadás éve: 2012 ISBN: 9789634466505 Terjedelem: 448 oldal Kategória:
Amikor a '48-as szabadságharc nyomán világossá vált, hogy a magyarok független, szabad országot akarnak, egy gordiuszi csomóhoz hasonló dilemma elé kerültünk: ha a Birodalom szétrobban, azzal a történelmi Magyarországnak is vége lesz. Akarjuk ezt? Semmit sem akarunk kevésbé. Inkább maradjon meg egy relatív birodalmi függőség, mint hogy Magyarország ezeréves történeti határait bántódás érje. A legjobb azonban az lenne, ha mindhármat együtt megkaphatnánk: a független, szabad országot, a történeti Magyarország fenntartását, és a folytonosságot biztosító monarchiát. A három együtt nem volt lehetséges, és aki mélyebben belegondolt volna (azaz szigorúan a valóság szemébe néz), erre igen hamar rájött volna. Vagyis hogy a konstrukció hamis. Valamit be kellett volna áldozni; és ha már választani kell, akkor világos, hogy mit kellett volna beáldozni: a történeti határokat. A történeti határok a kis népek nemzeti ébredése nyomán csak időlegesen és mesterségesen voltak fenntarthatók. Trianon igazi katasztrófája nem a történeti határok módosulása volt, hanem az, hogy hatalmas magyar etnikumú területeket is elcsatoltak vele együtt, számos olyan várost, tájegységet, területet, ahol a magyarok számbeli fölénye és kulturális ereje megkérdőjelezhetetlen volt.