A Tisza István Emlékbizottság 1928 tavaszán országos gyűjtést indított Gróf Tisza István mártír házelnök, miniszterelnök szobrának felállítására. A székesfőváros a szobor helyéül a Kossuth Lajos tér északi oldalán található parkot jelölte ki. A pályázaton Zala György és Orbán Antal terve nyerte el az első helyezést, így ők kapták meg a megbízást is. A talapzatot Foerk Ernő tervezte. A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 m3 kőből faragták ki. Zala szavaival: "pyton-kígyótól megmart oroszlánt képzeltem Tiszának, akit a férfiasság, a nemes emberiesség mintaképének tartottam és az intrika marta meg. " Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt. A szobrot 1934. április 22-én avatták fel. A II. világháború alatt Budapest ostromakor az emlékmű megsérült, majd 1945 tavaszán ismeretlenek ledöntötték talapzatáról a szobor főalakját. Ezt 1945 nyarán szállították el és mintegy 18 mázsányi töredékét beolvasztották; az emlékművet magát azonban csak 1948 tavaszán bontották le véglegesen.
1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom utolsó napján Tisza Istvánt, aki ellen korábban háromszor is sikertelen merényletet hajtottak végre, 5 óra tájban meggyilkolták. A merénylet két szemtanúja, Tisza István felesége, valamint unokahúga nem tudta azonosítani a gyanúsítottakat, így csak közvetett bizonyítékok alapján ítéltek el néhány embert. A politikust a családi kriptában helyezték örök nyugalomra, amely a falu északi határában, az úgynevezett Nagyhalmon helyezkedik el. 1983 nyarán a helybeliek arra lettek figyelmesek, hogy egy fehér kocsiból kiszálló egy vagy több ember a családi sírhely ablakát kifeszítve mászott be a sötét helyiségbe, ahol megbolygatta Magyarország egykori miniszterelnökének, gróf Tisza Istvánnak a nyughelyét. A gróf koporsóját a falból kiszedték és felnyitották, a betörők pedig magukkal vitték a volt miniszterelnök koponyáját, miközben a temetéskor a sírba tett ékszereket érintetlenül hagyták. A sírrabló(k) kilétét a mai napig homály fedi, ahogy azt sem lehet tudni, hogy mi lett az elrabolt koponya sorsa.
[19] Házasságukból két fiú és egy lány született: [20] Tisza Kálmán Lajos, takarékpénztári felügyelő (1914–1974); neje: Grete L. Tisza (Brettner Gréta) (1915–2016) grófnő [21] Tisza Jolán (1916–1998); férje: Patay József (1908–2007) Tisza József, joghallgató (1918–1938). 1938. július 12-én a Békésről Körösladány felé vezető úton halálos autóbalesetet szenvedett. [22] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Anka László: GRÓF TISZA ISTVÁN TÁRSADALMI HÁTTERE ÉS MAGÁNÉLETE. Valóság (). (Hozzáférés: 2020. augusztus 16. ) ↑ (1903. szeptember 15. ) " Szerencsétlenség egy vadászaton ". Budapesti Hírlap 23 (253), 9. o. ↑ (1905. január 25. ) " A miniszterelnök fia ". Budapesti Hírlap 25 (25), 15. március 14. ) " Egyetemi élet ". Budapesti Hírlap 25 (73), 10. o. ↑ (1908. augusztus 23. ) " Tisza István Angliában ". Szeged és Vidéke 7 (193), 2. o. ↑ (1910. október 29. ) " Biharmegye új törvényhatósági tagjai ". Budapesti Hírlap 30 (257), 15. o. ↑ (1916. február 25. ) " Ifjabb Tisza István gróf a bihari lótenyésztésért ".
Tisza István (Fotó:) Mindazon intézkedései, amelyek kiváltották politikai ellenfeleinek kritikáját, mi több, gyűlöletét, azon cél érdekében történtek, hogy az ország stabilitását növeljék. Tisza szerepe és jelentősége azonban túlmutatott a Magyar Királyság vertikumán. Jól illusztrálja ezt például Franz Conrad von Hötzendorf tábornoknak, a Monarchia vezérkari főnökének véleménye, aki az I. világháború idején úgy fogalmazott, hogy az egész birodalmat a magyar miniszterelnök irányítja. 1945 után – természetesen – igen negatív lett a miniszterelnök megítélése. Az "imperialista rablóháború" kirobbantásában, majd lefolytatásában döntő szerepet tulajdonítottak a kormányfőnek. Valójában Tisza csak elfogadta a háború lehetőségét, de nem kívánta azt. Erről tanúskodik egyik levele is, amelyben így fogalmazott: "Azért borzasztó a győztes háború is. Az én lelkemben nyomást, szenvedést, pusztulást jelent minden háború, ártatlan vér kiöntését, ártatlan asszonyok és gyermekek szenvedését. Elkeserít, hogy egy ilyen nagy háború intézésében van részem. "
És ott van betetőzésül, az összes hibák kegyetlen összefoglalásául a szobor architektúráját lezáró kőoroszlán. Halálra sebzetten egy kígyó fojtogató ölelésében: valóságos szimbólumaként ama köztérszobrászatunknak, mely mindenáron monumentális akart lenni, de a monumentalitásnak csak karikatúrájáig jutott el. " (Farkas Zoltán: Tisza István szobra. Nyugat, 1934. 9. sz. ) "Tisza István gróf grandiózus méretű emlékműve Zala György évtizedekkel korábbi alkotása, az Andrássy-szobor közelében gondolkodásra int. A Tisza-szobrot Zala György készítette Orbán Antallal; teljes egészében Zala késői műveinek patetikus szellemét sugározza. Legszerencsétlenebb része az egészet koronázó gúla, melyen stilizált kőoroszlán küzd a gonoszságot jelképező kígyóval: ez olyan magasra került s olyan erősen van stilizálva, hogy nem egyéb érthetetlen, összegubancolódott formák halmazánál. Annál furcsább ez, mert a sziklák közül kilépő, díszmagyaros alak (bajos észre nem venni azt az ellentétet, mely a sziklát és a díszmagyar használatát elválasztja egymástól) a stilizálás leghalványabb nyomaitól mentes naturalista munka, hacsak stilizálás nem akar lenni a test arányokban hibás rajza.