SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: "Új kiadásban jelennek meg a hun és magyar mondák, Komjáthy István feldolgozásában. Komjáthy a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi-művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal rekonstruálta a csak népmesenyomokban ismert magyar mitológiát, "naiv eposzunkat", melyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A magyar népmesékből és a rokon népek mitológiájából kialakított teremtésmondától a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át egységes szál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. A kötet végén a jegyzetek és az író utószava világosan eligazítják a gyerekolvasót, hogy mindebből a szépen kikerekedő messzi világból mennyi a tényekkel igazolható történelmi valóság, és mennyi a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályos évszázadai. "
1944-től 1946-ig a komáromi állami gimnáziumban, majd 1946-tól a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, amelynek 1949-től 1951-ig igazgatója is volt. 1951-től a Móra Kiadó elődjénél, az Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott irodalmi szerkesztőként. Az 1956-ban részt vett az Írószövetség tevékenységében, és mint a 2006-ban, a Magyar Nemzet hasábjain, több részben megjelent visszaemlékezéseiből kiderül, a budapesti harcok több helyszínén ott volt. A forradalom elfojtása után másfél évig nem kapott állást, majd 1958-tól visszatért a tanári pályára. Budapesten, Kaposvárott, majd újra a fővárosban tanított. 1962 nyarán megbetegedett, amelyből nem gyógyult már fel: 1963. december 20-án, Budapesten elhunyt. Komjáthy István gyászjelentése. Forrás: Országos Széchényi Könyvtár, Gyászjelentés-gyűjtemény Komjáthy István diplomája megszerzésétől haláláig folyamatosan alkotómunkát végzett. Jelentős mennyiségű energiáját kötötték le a lap- és könyvszerkesztési munkálatok, mégis több könyve látott napvilágot.
Nem véletlenül. Komjáthy tudatosan támaszkodott a különféle mesei és népregei elemekre, illetve azokra az etnográfiai gyűjteményekre, amelyekhez a mű írása során hozzáfért, miként erről az utószóban is ír. Nemcsak a magyarországi néprajzi gyűjtések jelentettek forrást számára, hanem a hanti (osztják), az udmurt (votják) és a manysi (vogul) mondák és népköltészet is. Hangsúlyozni kell, hogy nem tudományos, hanem irodalmi műről van szó, így a különböző etnográfiai elemek összetartó kovászát Komjáthy István – irigylésre méltó – alkotói fantáziája jelenti. A könyv hangulatához sokat tesznek hozzá Boromisza Zsolt kiváló illusztrációi. A mű második ( Hunor), harmadik ( Keve) és negyedik ( Attila) része a hun mondakörbe viszik át az olvasót. Az Álmos című ötödik rész a magyar mondakört öleli fel, attól kezdve, hogy Keve kapitány hátrahagyta a magyarokat Meotiszban, hogy hunjaival elinduljon Hadak Ura küldetését teljesíteni, egészen a honfoglalásig. E részben újra nagy szerepet kapott az írói fantázia, amely Álmos és Ajnó szerelmét fűzte bele a történetbe.
Természetesen, hirdetett termékeim közül, bármennyi terméket tehát 1 db -ot is postázok!