A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihány és a Hadtörténeti Múzeum fogadott bennünket. Március második felében Salgótarjánba utazunk, hogy alaposan megismerjük a Dornyay Béla Múzeumot és a hozzá tartozó Bányászati Kiállítóhelyet. A salgótarjáni földalatti bányamúzeumot az 1937-ben mélyített József-lejtősakna épségben megmaradt vágatrendszerében alakították ki. A múzeum 1965-ben nyílt meg a nagyközönség előtt Európában a második eredeti bányában kialakított múzeumként. 1986-ban az egykori bányatiszti lakás épületében megnyílt a felszíni bányászati kiállítás, majd ugyanebben az évben az épület mellett a bányaszállítást bemutató skanzen.
Dornyay Béla Múzeum Salgótarján nov. 15 Múzeum, Salgótarján A Dornyay Béla Múzeum weboldala: A Dornyay Béla Múzeum címe: 3100 Salgótarján Múzeum tér 2. A Múzeum elérhetősége: Levélcím: 3100 Salgótarján Múzeum tér 2. Telefon: (+36 32) 520-700 Fax: (+36 32) 314-169 Email: A Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyeinek nyitva tartása Hétfő – péntek: 09:00 – 17:00 Szombat: 09:00 – 16:00 Vasárnap: zárva A Dornyay Béla Múzeum kiállításai, gyűjteményei Nógrád az újkorban Városi Galéria Képtár A Dornyay Béla Múzeum története Intézményünk névadója Dornyay Béla középiskolai tanár 1920-as évekbeli salgótarjáni múzeumalapítási kezdeményezését követően 1959-ben létesült a város első múzeuma. Napjainkban az intézményünk megyei hatókörű városi múzeum. Az 1980-as évekig kialakult gyűjtemények: történeti tárgyi és történeti dokumentációs gyűjtemény, képzőművészeti, irodalomtörténeti, numizmatikai gyűjtemények, valamint segédgyűjtemények. 2011 után külön ipar- és technikatörténeti, régészeti és néprajzi gyűjtemények megalapozása van folyamatban.
Egy határozottan mezőgazdasági jellegű vidék ipari tájjá változását tekinti át "A modernizáció világa" c. kiállítási fejezet. A megyében a 19. században kibontakozó iparfejlődés jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Napjainkra azonban az ipari fejlődést meghatározó helyi szénbányászat megszűnt. Néhány, ma is jelentős iparág - a vas-, az üveg- és a gépipar - termékei színesítik a kiállítást. A múzeum emeletén látható Üvegváros kétfunkciós, a vitrinekkel, nagyított fotókkal kialakított kiállítótérben hangtechnikával, prezentációs pulttal felszerelt oktatótér is helyet kapott, így a legmodernebb technikai eszközökkel, video-, hang- és képanyaggal mutatják be az öblösüveggyári hagyatékot. A Dornyay Béla Múzeumban 2020-ra terveztük Péreli Zsuzsa Kossuth-díjas textiltervező kiállítását. Sajnos a járványügyi helyzet lehetetlenné tette a tárlat megrendezését. Shah Gabriella művészettörténész, a Dornyay Béla Múzeum igazgatója a művésznővel közösen készített el egy rövid összeállítást, hogy látogatóink virtuálisan ismerjék meg az alkotásait.
Napi termelése 20 vagon "karós szén" (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s az üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt. Az 1951-es felhagyás után a még épségben megmaradt felsőbb szinti vágatok a központi bányamentő állomás gyakorló tárnájaként működött, fenntartott és szellőztetett bányatérségként. Az 1962-től meginduló munkálatok során, a vágatok egy részét múzeumi bemutatás céljára alakították át oly módon, hogy megőrizzék annak bánya jellegét. 1965. április 30-án nyitották meg hazánk első, földalatti bányászati múzeumát, melyet 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak. A múzeum látogatója bányatérségekben jár, amelyet számára alakítottak, bővítettek ki. Láthatja a vágathajtást, nyomon követheti a fejtési, jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtést. Ugyancsak megtekintheti a rakodó és szállító munka változatainak fejlődését.
2018. 02. 21. 16:22 Szent István-barlang Felhívjuk a Miskolc Pass turisztikai kártyával, valamint online vásárolt jeggyel érkező látogatóink figyelmét, hogy a túraindulás előtt legalább 10 perccel a jegypénztárnál regisztrálni szíveskedjenek! A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3, 5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. Tovább olvasom