Mivel Dobrovits szerint a kormányrendelet értelmében már a 2022. január elsejei garantált bérminimumra kellene az ágazati béremelést hozzászámítani, nem pedig az előző évire, ezért az álláspontja, hogy a béremelés végrehajtása nem felel meg a rendelet betű szerinti szövegének (amit a minisztérium bizonyára vitat). Mit tudunk az október 8-ai miniszterelnöki béremelésekre vonatkozó bejelentésről? | BDDSZ. Papp Katalin alelnök kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy az EMMI véleménye szerint nem becsüli a közszférában dolgozókat. Ennek jele az is, mikor a méltatlan helyzet szóvátételekor arra hivatkoznak a minisztérium részéről, milyen összegekkel támogatják a kultúrát – holott ezeket az összegeket nem a munkatársakra, hanem a látvány- és presztízsberuházásokra költik, "a dolgozókat teljes mértékben alábecsülik", a szakszervezetet pedig nem partnernek, hanem ellenségnek tekintik. Ennek jele az is, hogy a kötelező egyeztetések a kormányzattal nem történnek meg, ami miatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez, az ILO-hoz is fordultak, miután a kormány a saját maga által is aláírt nemzetközi egyezményeket is megszegi a magatartásával.
A közalkalmazotti jogviszony átalakulása után ez egy újabb döntés, amely a kulturális szakma elismertségét, megbecsülését növeli - emelte ki a tárca közleménye, hozzátéve: az igényfelmérés során összesen mintegy 3000 intézmény közel 26 ezer dolgozójának emelkedik a bére 2022. január 1-jétől.
* Csóka Edit emlékeztetett, hogy mivel egy évre van biztosítva a 20 százalékos emelésre a kormányzati forrás, nem tudják, mi lesz 2023-ban. A kulturális szférában sok helyen olyan alacsony az alapbér, hogy nem érezni a 20 százalékos emelést « Mérce. Félő, hogy amennyiben az önkormányzatoknak kell forrást biztosítaniuk, ha nem lesz elegendő a bérkeret, el kell majd küldeniük dolgozókat. Kifejtette, hogy a fejkvóta évek óta nem emelkedett, és számos településen nem tudják biztosítani a közművelődési alapszolgáltatást, amit a hatályos törvényeknek megfelelően minden településnek biztosítania kell. Mint mondta, ez különösen a megyei jogú városokban jellemző, ahol a létszámhoz és ellátandó területhez képest nagyon alacsony a fejkvóta, így a kivéreztetett önkormányzatok a kultúra területén az alapszolgáltatást sem tudják biztosítani. A béremeléssel kapcsolatban Dobrovits kiemelte az infláció értékcsökkentő hatását is, majd megemlítette, hogy a közszférával szemben a versenyszférában elképzelhetetlen lenne, hogy a minimálbér emelése ne emelné meg a magasabb béreket is – területükön azonban épp ez történt a hosszú évek sora alatt, hiszen a korábbi bértáblát befagyasztották és csak annyi korrekciót hajtottak végre, hogy a garantált bérminimumig emelték a béreket.