Milyen szerepet töltött be a korabeli emlékezetben az 1526-os mohácsi vereség és mennyire aktuális az azt követően kialakult megosztottság jelensége? A Mathias Corvinus Collegium által szervezett, a történelmi vitasorozat második részeként megtartott keddi beszélgetésen Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója és B. Könyv: Patrick Rambaud - A csata. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos kutatója vitázott egymással, Gali Máté és Pócza Kálmán történészek moderálásával. Az első kérdés magáról a magyarországi Jagelló-dinasztia uralkodásának (1490-1526) megítéléséről szólt, miszerint mennyire tekinthető az hanyatlástörténetnek mai szemmel nézve. Fodor Pál szerint hajlamosak vagyunk elfeledkezni az előző 130 évről a mohácsi esemény szűklátókörű vizsgálása miatt, pedig valójában 1389-től számítjuk a mohácsi csatához vezető tragikus eseményt, amikor a törökök fosztogatásba kezdtek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a magyar társadalom sose tudja kiheverni a sorsfordító tragédiát.
A század második felében pedig – az új módszerek bevonásával – felerősödött a régészeti terepmunka, illetve több olyan kutató is volt, mint például Papp László régész, aki a csatatér kutatásával vagy a tömegsírok feltárásával foglalkozott. A mohácsi csata vizsgálatában a 2000-es években következett be komoly felgyorsulás. A kutatás Bertók Gábornak, a területileg illetékes Janus Pannonius Múzeum régészének, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM-HIM) munkatárásnak, Négyesi Lajosnak a vezetésével kezdődött újra a Majs-Majsi-szántók területén található, a Brodarics István által Földvárként említett faluval feltételesen azonosított falunyom környékén. Ez időszak alatt Gáti Csilla (JPM) és Polgár Balázs (HM-HIM) régészek is részt vettek a kutatásban. A mohácsi csata és következményei. Hadszíntérkutatás (Forrás: Facebook/Mohács500) Az intézményi háttér mellett természetesen módszertanilag is bővült az az eszköztár, mellyel pontosabb megfigyelések végezhetők. A felszíni leletgyűjtés eredményességét sokszorozták meg például a magnetométerrel és talajradarral végzett vizsgálatok, a légi lézerszkenneres (LiDAR) felmérések, a légi felvételek szisztematikus elemzése és a fémkeresőműszeres leletfelderítés – fűzte hozzá Haramza Márk.
Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak. ( MTI)
Török részről ellenben nem tapasztalhatunk időhúzást. 1526-ban a szultán körültekintő előkészületek után, már április 23-án elindult Isztambulból. A természet most sem kedvezett hadjáratának, hiszen a Morava folyó áradása megakadályozta a gyors előrenyomulást. Néha napokig kellett várniuk, hogy a jeges eső elálljon, s a csapattestek megkísérelhessék az átkelést. A mohacsi csata. Sajnos magyar részről nem használták ki a kedvező lehetőséget. A nemesség a rákosi országgyűlésre készül (április 24. ), ahol csak az utolsó napon (május 9. ) tárgyalták a honvédelem kérdését. A hadjárat költségeinek fedezésére tett kísérletek már kevésnek bizonyulnak, hiszen nincs senki, aki a várak megerősítésére vagy az ellátmány összegyűjtésére gondolna. Valamirevaló sereg is csak egy van hadikészültségben, Tomori katonái a Száva folyó vonalán akarják megállítani a török előretörést. A tétovázás egyik oka, hogy rendszeresen olyan hírek érkeznek az országba, hogy a török nem is fog támadni, mert az Oszmán Birodalomban lázadás tört ki.
A szervezet nemrég indult programsorozatának második állomásán, Siklóson a magyarországi középkori haditechnika fejlődéséről hallgathattak ismertetőt az érdeklődők. A mohácsi csata és előzményei. Az előadást interaktív hagyományőrző bemutató követte a korszak katonai viseletéről, eszközeiről és azok használatáról a Haramza Testvérek és a Siklósi Sárkányos Lovagrend közreműködésével. Az egyesület tudományos munkájáról, kutatási eredményeiről és a "Csata – Közelről" című programsorozat következő alkalmairól közösségi oldalukon olvashatnak részletesen. Kiemelt kép forrása: Wikipedia
`.. a császár Rueilben vaktában egy elröppenő fogolycsapatra lőtt, de csak annyit ért el, hogy fél szemére megvakította Massénát. A hű Berthierhez fordult: - Megsebesítette Massénát! - Én ugyan nem, sire, ön volt az. - Én? Mindenki látta, hogy ön lőtt mellé! - Na de, sire... A mohacsi csata teljes film. - Ne is tagadja! A császárnak mindig igaza volt, főleg, amikor hazudott... ` Patrick Rambaud 1946-ban született Párizsban, harminc kötetnyi regény, paródia szerzője. A CSATA 1997-ben elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. Mutasd tovább
A XV. századi vezetőkben – kivéve Hunyadi Mátyás királyt – nem merült fel ez a jellegű gondolkodás, sokáig nem is ismerték fel a török harcosok sajátos viselkedését, hiszen az Oszmán Birodalom sokszor nem is törökökkel, hanem balkáni népek katonáival vonult csatába. Mohácsi csata – Magyar Nemzeti Galéria. Ráadásul a magyar vezetők egy keresztény-iszlám sorsdöntő csatát láttak a török elleni harcokban. Ugyan 1529-32-ben megpróbáltuk a harmadik utat, amikor Szapolyai János megkapta Szulejmán szultántól az oszmán kezekbe került Budát, de súlyos kudarcot vallott. A törökök ekkor elhitették, hogy csupán annyit kérnek a magyaroktól, hogy ne Habsburg legyen a Magyar Királyság következő uralkodója, majd kiderült, hogy teljesen vazallus államot képzeltek el a Kárpát-medencei országból – részletezte Fodor Pál. Szabó János is azt emelte ki, hogy nem lehet olyan politikát folytatni, amit a többség nem támogat. Jelentősnek nevezte azt a nemességet, amelyet figyelembe kellett venni a Jagellóknak annak érdekében, hogy ne zavarják el őket a nem magyar eredetük miatt.
Fri, 26 Nov 2021 06:08:49 +0000 Amerikai fahéjas siti internet Amerikai fahejas suite 2016 Amerikai fahejas suite 12 Amerikai fahejas suite 10 Amerikai fahéjas suit gundam Amerikai fahejas suite 8 A recept egy amerikai blogról származik, nevezetesen a ól. Amikor megláttam, rögtön tudtam, hogy nekem ezt ki kell próbálnom, és jól is tettem, mert valami mennyei! Eddig bárki kóstolta, mindenkinek nagyon ízlett! Aki szereti az édes, fahéjas sütiket, annak mindenképpen ajánlom, de aki nem, annak is, mert ez valami isteni!! Vendégeknek is tökéletes, mert a süti szépen feljön, mutatós és elég kiadós! A recept mértékegységei "cup"-ban vannak megadva, mert az amerikaiak ezt használják legtöbbször sütés/főzéskor. Nekem van ilyen kis "cup"-om, de végsősoron egy bögre is megteszi, bár én úgy még nem próbáltam.
Tetejére: 2 bögre porcukor, 5ek tej, 1tk vanília aroma (ha még nem lenne elég édes, teszünk mázat a tetejére 🙂) A tészta hozzávalóit az olvasztott vaj kivételével alaposan összekeverjük, majd keverés közben az olvasztott vajat is belecsurgatjuk. Kivajazott tepsibe öntjük. A töltelék hozzávalóit alaposan kikeverjük, majd a tészta tetejére egy evőkanállal kupacokat rakunk nagyjából egyenletesen, majd kicsit megmozgatva a kanállal elrendezzük, belekeverjük. 180 fokra előmelegített sütőbe nagyjából 30-35 perc alatt készre sütjük. A máz hozzávalóit kikeverjük, a még meleg a sütire öntjük. A máz megszilárdulása után fogyasztható. Legközelebb én biztos kevesebb vajat használok a "töltelékhez", és kevesebb cukrot úgy általában az egész sütihez. Nekem a tetejére a cukormáz egyáltalán nem hiányozna! Párom szerint viszont úgy volt finom, ahogy volt 🙂 Ha elkészíted és van véleményed szívesen veszem!
A töltelék hozzávalóit alaposan kikeverjük, majd a tészta tetejére egy evőkanállal kupacokat rakunk nagyjából egyenletesen, majd kicsit megmozgatva a kanállal elrendezzük, belekeverjük. 180 fokra előmelegített sütőbe nagyjából 30-35 perc alatt készre sütjük. A máz hozzávalóit kikeverjük, a még meleg a sütire öntjük. A máz megszilárdulása után fogyasztható. Legközelebb én biztos kevesebb vajat használok a "töltelékhez", és kevesebb cukrot úgy általában az egész sütihez. Nekem a tetejére a cukormáz egyáltalán nem hiányozna! Párom szerint viszont úgy volt finom, ahogy volt 🙂 Ha elkészíted és van véleményed szívesen veszem! Nos ez tényleg amerikai: nagyon vajas és nagyon édes 🙂 és nagyon fahéjas. De finom! Édesszájúak körében nagy sikert aratott, nálunk is hamar elfogyott. Személy szerint nekem a nagyon édes kategória, de elsőre nem nyúltam a recepthez, követtem az útmutatót. A receptet itt találtam még novemberben, azóta készültem az elkészítésére. Nem ragozom, írom, ahogy találtam, néhány megjegyzéssel, amiket legközelebb én mindenképpen figyelembe veszek.
Egy ideje vágyakozva nézegettem a boltokban a színes-mázas amerikai fánkokat (donut), amiket már nálunk is egyre több helyen lehet kapni. Csokis, cukormázas, kék vagy rózsaszín, színes szórócukorral, dióval a tetején… szépek, mutatósak, és nagyon finomnak tűnnek 🙂 Így hát most végre elkészítettem a gluténmentes, xilites változatot. Leginkább egyébként a díszítés miatt szerettem volna kipróbálni – persze így elsőre nem lettek annyira szépek, mint a boltiak, de néhány azért egész jól sikerült. Ráadásul nemrég vettem egy szilikonos nyújtó "deszkát", rikító magenta színben, így legalább ezt is felavathattam 🙂 A tészta mindössze pár perc alatt összeállítható, némi kelesztés után már lehet is formázni, és a sütés is hamar megvan – úgyhogy összességében nem egy túl időigényes vagy bonyolult süti. Frissen a legjobb, de azért még ma reggelire is elfogyott a maradék. Hozzávalók: 260 g NutriFree lisztkeverék 30 g xilit 1 csomag (7 g) porélesztő 35 g margarin 1, 5 dl tej 2 tojássárgája A díszítéshez: 1 tábla tortabevonó 1-2 ek olaj 100 g xilit 2-3 ek citromlé vagy víz folyékony ételfesték a tetejére: színes és/vagy csokis szórócukor, kókuszreszelék, durvára vágott dió, mogyoró, mandula stb.