Gustave Courbet festménye, A világ eredete vitát és csodálatot is kiváltott. Most kiderült, ki volt a modellje. A világ eredete című festmény modelljét nehezen tudta beazonosítani a művészettörténet – egészen mostanáig. A szakértők most azt mondják, 99 százalékban biztosak abban, hogy Gustave Courbet-nak a párizsi balett-táncos Constance Queniaux állt modellt. Courbet festménye 1866-ban készült, de még ma is képes kihozni az emberekből a prűdet: a Facebook még 2011-ben is cenzúrázta azokat, akik posztolták. A művészettörténészek évtizedeken át meg voltak győződve arról, hogy a meztelen testet és nemi szervet ábrázoló festményhez Courbet ír szeretője, Joanna Hiffernan állt modellt. Erről azonban nem mindenki volt meggyőződve – különösen azért, mert Hiffernan vörös hajához nem igazán illett a képen látható sötét fanszőrzet. Így jött képbe Queniaux, aki a festmény készültekor egy ottomán diplomata, Halil Serif Pasa szeretője volt. Halil volt az, aki megrendelte a képet Courbet-től. A modern realista festészet megteremtőjének híres alkotása, A világ eredete a párizsi Orsay Múzeumban látható.
A 19. századi francia realista képzőművészet megteremtője, vezéralakja és első számú botrányhőse, Gustave Courbet 1866-ban forradalmian radikális tettet hajtott végre: megfestett egy nagy szőrös muffot. Pontosabban: egy meztelen női torzót kihívó és közönséges pózban. Méghozzá olyan kényelmetlenül közelről, és olyan nyers részletességgel, hogy az még most, bő másfél évszázaddal később is egészen zavarba ejtő: Gustave Courbet: A világ eredete (forrás: Wikipedia) (egy zárójelben azért jegyezzük meg, hogy egy Courbet-szakértő szerint a testhez egy fej is tartozott eredetileg, csak később valamiért kettévágták a művet. azonban ez egyelőre nem több, mint érdekes elmélet) A világ eredete (L'Origine du monde) címen ismert képhez hasonlót korábban még tényleg nem nagyon csinált senki: ehhez képest a kortárs romantikus és klasszicista festmények szépelgő, mitológiai vagy orientális környezetbe helyezett, sima és puha húsokat villantó meztelenkedései a fasorban sem voltak. Még Manet pár évvel korábban jókora felháborodást keltő képe, az Olympia sem érhetett a nyomába; pláne, hogy azon még muff sincsen!
A teremőrök azonnal kiterelték a múzeumban tartózkodó, egyébként ujjongó látogatókat, a művészt pedig a rendőrséggel vitették el. Halil Şerif Bey A világ eredeté-t megrendelő oszmán férfi, Halil Şerif Bey akkoriban Párizsban szolgált, mint a Porta diplomatája. A Kairóban született, de Párizsban iskolázott fiatalember a párizsi diákévei alatt lett igazi művészbarát, egész életében odavágyott, és minden eszközt megragadott, hogy később visszatérhessen szeretett városába. Diplomataként lehetősége volt hosszabb-rövidebb ideig a városban tartózkodni, és a festőművészet iránti rajongásának köszönhetően képeket kezdett vásárolni a kor neves festőművészeitől. Magánygyűjteményében ott lógtak a falon Backhuizen, Boucher, Huysum, Watteau, Corot, Courbet, Decamps, Delacroix, Diaz, Ingres, Isabey, Rousseau vagy Troyon képei, hamarosan "az oszmán dandy"-ként, kezdték emlegetni. Kortársai szerint soha előtte egyetlen muszlim sem áldozott ennyit festményekre, Párizs egyik legbefolyásosabb műgyűjtőjévé vált.
Az 1867 -es párizsi világkiállításon nem fogadták el A műterem című képét, ezért külön kiállításon mutatta be műveit, ezzel nagy felháborodást keltve. Láthatóak voltak: A műterem, Gabonaszitálók, Hazatérés az értekezletről, A szarvas halálkihívása és más állatképek. A fiatalok bálványozták Courbet művészetét, a korabeli festők (köztük Munkácsy Mihály) tanultak tőle, a későbbiek gyakran ősüket fedezték fel benne, főleg a realista és az impresszionista festők. Az 1871 utáni svájci száműzetésében főleg tájképeket festett, azokból egyet, a Neufchateli-tó címűt Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban őrzik. Temperamentumos, extrovertált egyénisége, s festői tehetsége révén magába szívta az állandóan változó külső világ képeit, melyek összefonódva belső érzéseivel kivetültek vásznaira, mely által létrejött gazdag tematikájú realista, gyakran lírai realista festészete. A festészeti műfajok egész arzenáljával kápráztat el bennünket, festett portrékat, csoportképeket, kompozíciókat, tájképeket, állatképeket, erotikus képeket, aktokat, csendéleteket.
A hozzá kapcsolódó tárlat pedig nem csupán báró Hatvany Ferenc művész és gyűjtő festői életművét mutatja be, hanem megismerhetjük az egykor világszerte csodált Hatvany-gyűjteményt, létrejöttének és drámai felbomlásának izgalmas történetét is. Courbet képe annyira forradalmian új volt, hogy amikor először kiállították (persze függöny mögé rejtve) a legtöbben nem is tudták, hogy mit ábrázol. Egy női látogató pedig amikor elárulta neki a teremőr, hogy éppen mit néz, a legendák szerint szabályszerűen elájult. Valljuk be, a kép nem is épp múzeumok falára készült, ám csak a véletlenen múlt, hogy nem a Szépművészeti Múzeum egyik termében díszeleg. Eredetileg egy magas rangú török-egyiptomi diplomata megrendelésére készítette el Courbet 1866-ban, egy erotikus magángyűjtemény számára. A diplomata anyagi csőd miatt aztán túladott rajta, és ekkor került Magyarországra, méghozzá báró Hatvany Ferenc tulajdonába. Az ő fürdőszobáját díszítette a második világháborús bombázásokig, amikor is banki letétbe került.
Ugyanakkor ellene szól, hogy – mint említettük – természetes és meglehetősen feltűnő vörös haja volt, aki pedig fent vörös, az rendszerint lent is vörös, ugyebár. Constance Quéniaux (forrás: Wikipedia) A modell kilétére végül csak 2018-ban derült fény, mégpedig egy levélnek köszönhetően, amit a Alexandre Dumas írt George Sand -nak (ezt persze nem 2018-ban írta, hanem valamivel korábban). Ebből aztán sikerült kihámozni, hogy a rejtélyes, fej nélküli hölgy valószínűleg Constance Quéniaux lehetett, a Párizsi Opera egyik táncosnője, ami akkoriban nagyjából valami olyasmit jelentett, hogy prostituált. Quéniaux kisasszonyért hódolói és bizalmas barátai közé tartozott egyebek mellett az Hernani csatájá nak hőse, Théophile Gautier, a sztárfotós Eugène Disdéri, valamint az erotomán ottomán (elnézést) Halil Şerif Pasha, aki komoly pénzeket volt hajlandó fizetni azért, hogy szeretőjének becses testrészei fennmaradjanak az örökkévalóságnak. Patikaplus gyógyszertár székesfehérvár Mona Lisa titkai – Mi van a mosoly mögött?
Ha élőben látja, tapsol és fotóz, de egy meztelen női ölet ábrázoló műalkotástól már irtózik, skandalumért kiált. Miért? Nem neki jutott az élmény, hogy megörökítse? Courbet képe annyira forradalmian új volt, hogy amikor először kiállították (persze függöny mögé rejtve) a legtöbben nem is tudták, hogy mit ábrázol. Egy női látogató pedig amikor elárulta neki a teremőr, hogy éppen mit néz, a legendák szerint szabályszerűen elájult. Valljuk be, a kép nem is épp múzeumok falára készült, ám csak a véletlenen múlt, hogy nem a Szépművészeti Múzeum egyik termében díszeleg. Eredetileg egy magas rangú török-egyiptomi diplomata megrendelésére készítette el Courbet 1866-ban, egy erotikus magángyűjtemény számára. A diplomata anyagi csőd miatt aztán túladott rajta, és ekkor került Magyarországra, méghozzá báró Hatvany Ferenc tulajdonába. Az ő fürdőszobáját díszítette a második világháborús bombázásokig, amikor is banki letétbe került. Amikor Hatvany 1947-ben elhagyta az országot egyedül egy képet vihetett magával, és csak olyat, aminek nincs komoly kereskedelmi értéke.
A webáruházban gyorsabb, és biztosabb a rendelésnél... A oldalon a vásárlás, és a regisztráció is működik. Bubaba 6 részes ágynemű szett - Safari. A termékek feltöltése folyamatos. Ami a rendszerben található és a kosárba tehető, az meg is rendelhető. Amennyiben nem kapsz a regisztrációról visszaigazoló e-mailt kérjük, nézd meg a spam mappát is, hátha ott landolt a levelünk. A megrendelés elküldése után, ha nem kapsz visszaigazoló e-mailt szintén a spam mappában érdemes keresned.
Szeretne aludni, mint pamutban? A hagyományos pamut ágynemű továbbra is az egyik legelterjedtebb lepedő a piacon. Ennek az anyagnak a fő előnyei a kiváló légáteresztő képesség és a sok folyadék felszívódásának képessége. Pamut ágynemű (6-részes szett) - HopeHome. Ez egy szilárd anyag, amely nagyon jól tartja az alakját. Ellenáll a gyakori mosás okozta kopásnak. Az anyag nagy súlya garantálja a minőségi kivitelezést. Kombinálhatja őket kényelmes Terry vagy Jersey lepedőkkel, amelyek hangulatos helyet biztosítanak az alváshoz.
Cikkszám agynemuhuzat-937411 Legyen Ön az első, aki véleményt ír! Hírlevél Ne maradj le legfrissebb akcióinkról, újdonságainkról. IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE ITT »»
Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Működéshez szükséges cookie-k Marketing cookie-k