Érdemes több rétegben lerakni, előbb apróbb, majd nagyobb szemű fenyőkérget használva. Ezzel a módszerrel elkerülhetőek a gyomok, valamint nem fújja el a szél. Kiszerelése: 70 liter Vörösfenyő kéreg apró szemű extra minőség (0, 5-2 cm) A vörösfenyő kéreg kellemes hatású, vöröses színű kitűnő minőségű. A legszebb és hosszú távon a legtartósabb kéreg típus. Faipari termékek akác fából - Képgaléria - vörösfenyő kéreg mulcs. Vastag szerkezetű, magas gyantatartalmú. Apró szemű változata kiválóan alkalmas a nagy szemű változat alá a megfelelő rétegezés kialakítása céljából. Természetes színével és hatásával kiemeli a növények formáját, egyediségét. Zsákos formában kerül kertészeti forgalmazásra. vörös fenyőfák aprított kérge osztályozott minőségben Felhasználása sokrétű, kültéri és beltéri alkalmazása egyaránt kedvelt: - házi kertekben növények, bokrok, bogyósok, rózsák, fák, sövények alá - sziklakertben a különféle növények kiemelésére, gyomnövények visszaszorítására - kiállítási területek, standok dekorációs céljára - beltéri díszítésre - temetőben sírok fedésére, a jobb vízgazdálkodás és a gyomok elkerülése érdekében - cserepes növények földjének takarására Jó tanács!
Előnyei: 100%-ban természetes hatékony a gyomosodás ellen, használjuk 2-3 cm-es rétegben a megfelelő hatás érdekében fontos szerepe van a talaj nedvességtartalmának megőrzésében, kevesebb kézi locsolásra lesz szükség segít a talaj állapotának megőrzésében, megtartásában hő-megtartó funkciója van nyáron a nagy forróság ellen, télen a hideg ellen nyújt biztonságot kevesebb talajmunka savanyú hatását bizonyos növényfajok kifejezetten kedvelik (pl. örökzöldek, rododendronok, magnóliák) roppant mód dekoratív, természetes színével jól passzol a kert hangulatához új ültetésű növények gyorsabb gyökerezése fokozza a talaj szerves anyag tartalmát könnyű, tiszta kezelés Talajtakarásra a legmutatósabb és leghatékonyabb mulcs féle a vörösfenyő kéreg. Típusok Vörösfenyő kéreg nagy szemű extra minőség (2–10 cm) Jellemzői: A vörösfenyő kéreg kellemes vöröses színű természetes talajtakaró. A mulcsok közül a legdekoratívabb típus. Vastag szerkezetű, magas gyantatartalmú. Nagy szemű változata mutatós, ezért kiválóan használható jól látható területeken, nagyobb felületek takarására.
Az az igazság, hogy e téren sajna elmarad az etalonnak tekinthető GTA-Witcher párostól, ahol még ezek a kiegészítő szálak is marha érdekesek és izgalmasak voltak. Itt csak darálunk különösebb érzelmek vagy gondolkodás nélkül. Játékmenet Irányítás: Teljesen rendben van! A karakter hibátlanul vezérelhető, nincsenek hibák, különösebb bakik. Nem ragadunk be a fába-kőbe stb. Harc: Egy ilyen játék központi eleme a harc, azon belül is elsősorban a lövöldözés. Ezt a Red Dead Redemption 2 során elég jól megoldották, mert bár kontrollerrel nem lehet annyira gyorsan és pontosan célozni, mint az egérrel, azért a rásegítésnek köszönhetően így is egész sokszor találunk. Megmaradt az előző részből ismert lassítás mód, ami csak néhány pillanatig tart, de ez pont elég, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor tudjunk szépen öldökölni. Kiegészítő tevékenységek: A Red Dead Redemption 2 nagyon sokoldalú. A küldetések teljesítése mellett lehet vadászgatni, fejvadászkodni, rabolni, lopni, pókerezni, piálni, növényeket gyűjteni, a lóval bravúroskodni, boxolni de még horgászni is.
A 4K megjelenítést egyébként egy Acer X27 HDR monitorra bíztuk, amely overclockkal volt képes a gyári 120 Hz-et feltornászni 144-re, DP-n keresztül. Tesztjeink során droprate egyáltalán nem volt, sőt, a beépített RDR2 benchmarkot sem sikerült kiakasztanunk, igaz, voltak olyan részek, ahol a 10 FPS-t sem nagyon érte el a képmegjelenítés. Ezek után egy némileg erősebb tesztkonfiguráció következett az Acer Predator Triton 900 személyében. Itt már a legújabb, 8. generációs Intel Core i9 CPU, 64 GB rendszerrab, valamint 2080 RTX kártya dolgozott a kezünk, valamint a Red Dead Redemption 2 alá. Mit ne mondjuk, a különbség azonnali volt, remekül érezhetően. Persze a grafikus beállításoknál a frame scale-t most sem erőltettük nagyon, ugyanis a rendelkezésünkre álló dedikált VRAM most is "csak" 8 GB volt, a kimaxolt frame scalinghez, plusz az antialiasinghoz laza 35 GB videóramot rittyentett igényként a játék. Na hiszen… Majd egyszer, valamikor SLI-be kötve 4 db 2080 RTX, desktop konfigban – talán az kihajtja, de minek.
Ugyanis hasonló beállításokkal, mint a fentebbi bekezdésekben részletezett 1080 GTX esetében nagyjából dupla annyi FPS-t kaptunk: 70-92 között váltakozott a megjelenítés helyszíntől, jellegtől függően. Itt valami miatt nem sikerült DP-n a 144 Hz (eddig), 100 Hz-en volt hajlandó az RTX HDR megjelenítésre, de ez sem limitálta az FPS-t, ugyanis nem sikerült meglépnünk a 100-as álomhatárt. No de annyi baj legyen, a 60 FPS Ultra beállítás így is bőven megvolt az Acer Predator Triton 900-zal, amúgy meg már 30 fölötti képkockaszámnak is bőven örül a gamer. Tehát gépigény van 4K-ban, de ha QHD-t, vagy FHD-t nézünk, lényeges gépigény-különbségekkel találkozhatunk. Maga az Red Dead Redemption 2 fantasztikusra sikerült, a konzolos verziókat megfelelő konfiguráción futtatva porba alázzák. Ez nyilvánvaló volt, és ha hozzávesszük, hogy egy 1080-as kiépítéssel is bőven fut az RDR2 úgy, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, nem is kérdés tovább, hogy melyik legyen a preferált platform hozzá. Grafika tekintetében visszaköszön némileg a mára teljesen megújult és újragondolt GTA5 felület, ugyanakkor a Red Dead Redemption 2 sokkal kifinomultabb, filmszerűbb és komplexebb.
A legjobb, hogy ezekre mind szükség is van, hiszen egyrészt fel kell fejlesztenünk a banditatábort, amihez nyersanyagokra van szükség, másrészt folyamatosan fejlődik a karakter annak függvényében, hogy miket is csinálunk, ami hatással van az életerejére, a kitartására, de még a ló ügyességére is. Azaz az RPG elemek sem hiányoznak, ami sokat dob a játékon. E téren egyébként komoly részletességig is elmentek a fejlesztők, hiszen például szükség van a fegyverek megpucolására, mert egyébként pontatlanabbakká válnak, emellett időről-időre ennie és aludnia kell a főhősnek, mert ha nem teszi rosszabbul teljesít, a pacit pedig csutakolni és etetni kell. Egy idő után konkrétan olyan volt, mintha átment volna westernszimulátorba a dolog, amihez hasonlóval eddig még nem nagyon találkoztunk. Már tényleg csak az hiányzott, hogy megfejjünk egy tehenet, vagy kifosszuk a mókus odvát egy kis mogyoróért. Szabadság: A nyitott világban oda megyünk és azt csinálunk amit akarunk. A szabadság azonban mégsem végtelen, mert a küldetések sajna eléggé kötöttek.
Azaz van már villanyáram, ám az emberek még lovon és szekereken járnak. A vidéket banditák fosztogatják, akadnak indiánusok, prémvadászok, erdőjáró trapperek, lapátkerekes gőzhajók, vonatok, rendes városok seriffel, boltossal, lotyókkal és kötekedő részegekkel, ranchok farmerekkel és tehenekkel. Egy szóval minden amit az indiános könyvekből, és a westernfilmekből megismerhettünk eddig. Környezet: Hatalmas, és baromira változatos. A szédítően magas, havas hegységektől, a fülledt sűrű erdőkőn át és füves prérin át egészen a sivatagos területekig terjed. Természetesen nem hiányoznak a folyók, tavak források, sötét mély kanyonok, bazinagy sziklák sem. Az állatvilág is ennek megfelelően eléggé sokrétű, akad prérikutya, nyuszi, mókus, gazella, puma, farkas, még nagy szarvas és medve is, a vizekben pedig hódok és halak pancsolnak. Tényleg napokon át lehet csak azzal szórakozni, hogy az ember csak felfedezi a vidéket, ez eddig (az egyik) legjobb ilyen mesterséges, virtuális világ, amit valaha láttunk.