Gyakorlati oktató képzés 2014 edition Kamarai gyakorlati oktatói képzés - BMKIK Internet Portál Gyakorlati tudnivalók a kamarai gyakorlati oktatói képzésről | Tanulószerződés Gyakorlati oktató képzés 2018 magyarul A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga azokat a gyakorlati oktatóként alkalmazott szakembereket/szakoktatókat érinti, akik iskolán kívüli (külső) gyakorlati képzőhelyen foglalkoznak tanulóval az iskolai rendszerű szakképzésben. Ez a képzés fejlődési lehetőséget biztosít a gyakorlati oktatóknak, szakoktatóknak a tanulókkal való egyes problémás szituációk kezelésében, ugyanakkor minőségi tudásra tehetnek szert, amely segítségével magasabb színvonalra emelhető a gyakorlati oktatás. A képzéssel a kor követelményeinek megfelelő ismeretekre készülhetnek fel a gyakorlati oktatók, amely ismereteket a mindennapi munka során hasznosítani tudnak. A képzési idő összesen 50 óra, amely két szakaszból tevődik össze: 25 óra elmélet és 25 óra (3 napos) tréning. Az elméleti képzési szakasz pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjed ki.
Jelentkezés a kamarai gyakorlati oktatói képzésre és vizsgára A kamarai gyakorlati oktatói képzésre és vizsgára az bocsátható, aki a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.
A képzések és vizsgák megvalósításának várható ideje: 2019. március 21. – augusztus 31. között. Képzésre és vizsgára a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaráknál lehet jelentkezni. A mellékelt jelentkezési lapot kitöltve hagyományos postai úton (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 3501 Miskolc, Pf. 376), vagy on-line formában a, e-mail címre kérjük küldeni. A képzés - gazdálkodó szervezetet terhelő (önrész) - díja: 18. 000 Ft + Áfa, azaz bruttó 22. 860 Ft/fő. A gyakorlati oktatói képzés és vizsga szakmai tartalma: A képzési idő összesen 50 óra, amely két szakaszból tevődik össze: 25 óra elmélet és 25 óra (3 napos) tréning. Az elméleti képzési szakasz pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjed ki. Az első három témakörben olyan ismeretekkel találkozhatnak a jelenlegi és jövőbeni gyakorlati oktatók, amelyek a fiatal generáció oktatása során felmerülő nevelési, kommunikáció nehézségekben jelentenek segítséget, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretek pedig segítenek a precíz adminisztrációban.
Tananyag lesz Szolzsenyicin Gulagja Oroszországban 2009. szeptember 9. 19:11 MTI Alekszandr Szolzsenyicin Gulag szigetcsoport című alkotása tananyag lesz az orosz iskolákban. Az erre vonatkozó utasítást Andrej Furszenko oktatási és tudományügyi miniszter írta alá. Korábban a Gulag csak egyes szakosított iskolák tantervében szerepelt, mostantól azonban minden 11 osztályos, érettségit adó iskolában tanítani fogják. Kuruc.info - Kötelező olvasmány lett az orosz iskolákban Szolzsenyicin kommunistaellenes műve. Az utóbbi intézményekben eddig is szerepelt a tantervben az író több műve, köztük az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény - közölte a minisztérium sajtóosztálya szerdán. Az orosz jogvédők üdvözölték a miniszteri döntést, mondván, hogy a sztálini internáló táborok világát bemutató alkotás oktatása elősegíti az orosz társadalom desztalinizálását. Ezt Arszenyij Roginszkij, a Gulag kérdéskörével és a sztálinizmus áldozatainak rehabilitációjával intenzíven foglalkozó Memorial jogvédő szervezet vezetője jelentette ki, de kétségeit fejezte ki, hogy a pedagógusok kellően felkészültek-e a mű oktatására.
1959-ben negyvenöt nap alatt írta meg Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregényét, amely - művei közül elsőként - 1962-ben látott napvilágot a Novij Mir című folyóiratban. A szovjet koncentrációs táborok világát leplezetlen valóságában bemutató mű megjelenését személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsov, a párt akkori főtitkára engedélyezte. Elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író. Az olvadás időszaka Hruscsov 1964 októberi bukásával véget ért. A szovjet politikai klíma ismét fagyosra fordult, Szolzsenyicin műveit 1966 után már nem közölték a hivatalos sajtóban. A pokol tornácán és a Rákosztály című regényeit szamizdatban adta ki, az így sokszorosított példányok kerültek ki Nyugatra, az író 1967-ben nyílt levelet intézett a cenzúráról a Szovjet Írószövetséghez. A kényszermunka-táborok történetét, az áldozatok szenvedéseit bemutató A Gulag szigetvilág 1968-ban befejezett, majd Svájcba csempészett kéziratának első kötete 1973 legvégén, orosz nyelven jelent meg Párizsban. (A Gulag a Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz a "Javítómunka-táborok Főigazgatóságának" orosz rövidítése.
A szovjet Belügyi Népbiztosság, a hírhedt NKVD 1934-ben hozta létre a cinikus módon javító-nevelő intézménynek nevezett kényszermunkatáborok és börtönök kiterjedt hálózatát, ahol milliók raboskodtak, haltak meg. ) Az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, amikor Szolzsenyicin 1974 januárjában szamizdatban közzétette "egy honfitárs kéretlen, nem szolgálati úton előterjesztett... javaslatait a nemzeti katasztrófa elkerülésére". Index - Kultúr - Szolzsenyicin a Gulag egyik szervezője mellett nyugszik. A Szovjetunió vezéreihez címzett manifesztum többpártrendszert, valódi választásokat, pluralizmust követelt. A "Szolzsenyicin-kérdést" már 1967-ben napirendjére tűzte a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az 1974-es manifesztum megjelenése után a viták a pártvezetésben már csak arról folytak, hogy a megzabolázhatatlan írót börtönbe vessék, száműzzék, kiutasítsák vagy "véletlen baleset" áldozata legyen. Végül Jurij Vlagyimirovics Andropov - a KB titkára, a PB tagja, a KGB vezetője - javaslatára a kiutasítás mellett döntöttek. Szolzsenyicint 1974. február 12-én letartóztatták, a Legfelsőbb Tanács hazaárulás vádjával megfosztotta állampolgárságától, másnap felültették egy NSZK-ba tartó repülőgépre.
E megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei – a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva – létező – a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva – létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.
Kritikus Ezután Svájcban, Németországban, majd az Egyesült Államokban, Vermontban élt és alkotott. Itt fejezte be a Gulag-szigetcsoportot. Visszavonultan élt, de ekkoriban már elsősorban a nyugati erkölcsi korrupciót támadta. Hazatérése rendhagyó volt, eleve nem azonnal, hanem csak két évvel a Szovjetunió felbomlása után tért vissza szülőföldjére, ráadásul az orosz Távol-Keleten keresztül, lassan, szárazföldön. Hazatérve az orosz parlametnben közölte, az oroszok nem demokráciában élnek. A politikusokat rendre korruptnak bélyegezte, televíziós szereplései alkalmával rosszallóan beszélt hazájáról, amely előbb gyalázta, majd keblére ölelte. Kései, az orosz jövőt boncolgató munkái sok vitát váltottak ki. Utolsó jelentős műve a 2000-ben kiadott Együtt a zsidóság orosz társasalomban és a forradalomban betölött szerepét vizsgálta. Tavaly Vlagyimir Putyin elnöktől Állami Díjat kapott. Az írót augusztus 6-án, szerdán temetik, földi maradványait - kívánságának megfelelően - a moszkvai Donszkoj-kolostorban helyezik örök nyugalomra.
Dokumentumok alapján, cédulák tízezreivel, aprólékos gyűjtőmunkával megalapozott regényein átsüt az ideológiai-eszmei mondandó, amelynek didaktikusságát csak a rendszerváltásokig feledtette az, hogy egy hamis, ideológiákkal fertőzött, didaktikus rendszer ellenében szólt. Élete utolsó műve botrányt kavart: az oroszországi zsidókról szóló 200 év együtt (2001-2002) két kötete antiszemita sztereotípiákból összeollózott áltudományos mű. Szolzsenyicin alaptételeinek egyike az a szlavofilekhez visszanyúló gondolat, hogy az orosz forradalom idegenek, jövevények műve, s durva beavatkozás az orosz fejlődésbe. Az életművét lezáró kirekesztő művel diszkvalifikálta magát az értelmiség köréből - egy tolerancia híján lévő író vajon tolerálható?