Tehetett volna többet is? Talán. Azonban csak erre volt képes, ez a tény, amit el kell fogadnunk, és vele együtt szenvedését, mélységes fájdalmát. Ő az, akinek legjobban fáj e csendes hanyatlás. S mitől a félbehagyatottság érzése? Attól, hogy tulajdonképpen senki se tehet semmit, csak tűr. A nép - Bánk - szenved, mert csalatkozik bizalmában, és szenved a rossz szellem garázdálkodásától, túlkapásaitól. A mű logikája szerint EGYETLEN kiút lenne ebből az ördögi körből: ha a nép - Bánk - a maga kezébe venné az irányítást. A rossz szellemet kidobná, a királlyal együtt. Tehát csak tőle indulhatna az ellenállás - Petur fellépése jelzi az örökös megosztottságot, a vad fellépést, mely nem hoz semmit. Nem döbben rá a helyzet tarthatatlanságára, kilátástalanságára. A bicskás esztéták persze nem tudnak semmit. Bánk bán karaktere a birka néppel egyenlő. De tudnunk kell, a birka sem ostoba állat, csak bízik a kezekben, melyek éveken át terelgették és etették. Aztán mikor a tagló lecsap, már hiába eszmélne.
Gertrúdis beszélni akar Bánk bánnal Melindáról, de már nagyon elmérgesedtek az indulatok és csak veszekedés és fenyegetőzés lesz belőle. A vita odáig fajul, hogy a királynő megátkozza Bánkot, Melindát és a kisfiukat, Somát. Erre belép Ottó, de amikor meglátja Bánkot, el akar menekülni. Dulakodás alakul ki Bánk és Gertrúdis között, a királynő tőrt ránt, de Bánk öli meg őt. Myska bán már későn érkezik, meghalt a királynő. Ottó szökni próbál, de a lázadók elfogják, Petúr bán és követői pedig az őrséggel harcol. V. fejezet: II: Endre felesége halálának és a lázadásnak hírére hazatér. Gertrúdis felravatalozva fekszik. Solom mester Ottót gyanúsítja a gyilkosságért, ugyanis ő ölte meg Biberach-ot is. A király elismeri, hogy felesége nagyot hibázott, de ki akarja deríteni ki ölte meg feleségét. Ekkor belép Bánk bán és mindent bevall. A király párbajra hívja ki, de Bánk nem hajlandó harcolni. Megérkezik Myska, aki azt állítja Biberach mindent elmondott neki a halálos ágyán, a királynő ártatlan volt és csakis Bánk bán a bűnös.
A Bánk bán ekkor lényegében teljes kudarcot vallott, mivel a pályázat végeredményének kihirdetésekor említésre sem méltatták, ezért Katona József 1819-ben jelentős mértékben átdolgozta drámáját. A második változatban az író – főként barátja, Bárány Boldizsár segítő kritikájának hatására – módosított a cselekmény időpontján, ezáltal némiképp valósághűbb történetet kreált, közben pedig Melinda elcsábításának részletesebb kidolgozásával a mű folyását is világosabbá tette. Katona életében ez a változat sem arathatott jelentős sikert, ugyanis a cenzúra hosszú ideig csak könyv formájában engedélyezte a Bánk bán megjelenését, mivel a főhős alakját és Gertrudis királyné megölésének motívumát veszélyesnek ítélte a Habsburg uralkodóházra nézve. Kudarcával összefüggésben az író az 1820-as évek elején feladta művészi ambícióit, és 1826-tól haláláig Kecskemét város főügyészeként tevékenykedett. Katona József 1830-ban, szívrohamban hunyt el, addig azonban csak a Trattner Kiadó gondozásában megjelent könyv juthatott el a közönséghez.
Tragédia. Bécs, 1830 Pesty Frigyes: Chronol. Vizsgálat Bánk bán körül. Pesti Napló, 1856., 263. sz. Pauler Gyula: A történet Bánk bánja. Nemzet, 1883. április 28. és május 3., ill. Budapesti Szemle, 1887., 123. sz. Huber Alfonz: Studien über die innere Gesch. Ungarns. Archiv für österr. Gesch. 65. kötet. Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Múzeum. 1890 Opera Bánk bánról [ szerkesztés] Erkel Ferenc: Bánk bán Források [ szerkesztés] A Pallas nagy lexikona Magyar életrajzi lexikon
Czibula Katalin Kétszáz évvel ezelőtt, 1815 szeptemberében nyújtotta be az Erdélyi Múzeum pályázatára Katona József a Bánk bán első változatát. A pályázati értékeléskor a drámát meg sem említették, hosszú időre feledésbe merült, és ezen az sem segített, hogy a szerző átdolgozta a művét, amelynek ősbemutatója 1833-ban volt Kassán. Azóta is sajátos feledés a darab sorsa. Nem a művet tartja számon a nemzeti emlékezet, hanem azokat a tartalmakat, amelyeket hozzákapcsolt egy tradíció: nemzeti dráma az elnyomott magyarokról és a kizsákmányoló idegenekről; a gonosz, német származású királyné és a feleségét vesztett magyar nagyúr ellentétéről; a királyról, aki csak mintegy mellékesen jelenik meg az ötödik felvonásban; Melindáról, akit elcsábít a királyné öccse. Ezeket a konvencionális hívószavakat a hagyomány többé-kevésbé szentesítette a köztudatban, annak ellenére, hogy ezek többnyire nem szövegismereten alapulnak. A Bánk bán szövege – mint a halhatatlan alkotásoké többnyire – nehezen érthető, szinte megfejthetetlen, tele bonyolultan megfogalmazott problémával, de kérdésfelvetéseiben a mai olvasót/nézőt is megérinti, ha a konvenciók helyett a műalkotáshoz magához közelít.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Hirdetés Gyulai Végvári Napok 2022 – infok itt! VÉGVÁRI NAPOK 2022. július 29-31. Mintegy kétszáz hagyományőrző játssza újra a gyulai vár 1566-os ostromát évről évre július utolsó hétvégéjén. Magyarország egyik leglátványosabb hadijátéka valós eseményeket elevenít fel, a történések élő kommentálásával és magyarázatával. A Gyulai Végvári Napokon megelevenedik a török kori Gyula. Július utolsó hétvégéjén megismerheted a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül felidézik neked a kor harci szellemét. Elmesélik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit, a védők és az ostromlók életét. Benézhetsz a Várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerheted meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve. Gyulai végvári napok 2021. A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része az a hadijáték, ami az ostromsorozat momentumait eleveníti fel. Esténként pedig dönthetsz: a hazai könnyűzenei élet kiválóságait hallgatod a vár egyik oldalán, vagy a hagyományőrzőkkel mulatozol az erőd túlsó felén.
A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. A robbanásoknál pedig lisztet és virágföldet is bevetnek, hogy még látványosabb legyen az egész. Esténként pedig dönthetünk: a hazai könnyűzenei élet fellépőit hallgatjuk a vár egyik oldalán, vagy a hagyományőrzőkkel mulatozunk az erőd túlsó felén. A programok - a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével - díjtalanul látogathatók. A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Gyulai végvári napok 2002. Kerecsényi László és mintegy 2-2, 5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról. ) Vissza a kezdőlapra