31. 50 000 Ft Monor Pest megye autó - motor és alkatrész, személygépkocsik - alkatrészek, felszerelések, karosszéria, emblémák, feliratok – 2020. 06. 200 Ft Barcs Somogy megye autó - motor és alkatrész, személygépkocsik - alkatrészek, felszerelések, gumik, felnik, dísztárcsák, kerékcsavarok, anyák, felniközepek – 2020. autó - motor és alkatrész, személygépkocsik - alkatrészek, felszerelések, gumik, felnik, dísztárcsák, kerékcsavarok, anyák, felniközepek – 2020. 4x108 felni 65 db eladó, árak - 2020-06-27 autó - motor és alkatrész, személygépkocsik - alkatrészek, felszerelések, gumik, felnik, dísztárcsák, lemezfelnik, acélfelnik – 2020. 14. 80 000 Ft Budapest IV. kerület autó - motor és alkatrész, személygépkocsik - alkatrészek, felszerelések, gumik, felnik, dísztárcsák, alufelnik – 2020. Mazda Mpv Felni Eladó. Dízel, 2002/8, 1 998 cm³, 100 kW, 136 LE, 279 000 km? km-re Dízel, 2004/2, 1 998 cm³, 100 kW, 136 LE, 220 000 km? km-re MAZDA MPV 2. 0 CDH Motorhibás ÁLLÍTHATÓ KORMÁNY CENTRÁLZÁR FŰTHETŐ TÜKÖR KLÍMA KÖDLÁMPA LÉGZSÁK PÓTKERÉK AUTÓBESZÁMÍTÁS LEHETSÉGES Dízel, 2003/6, 1 998 cm³, 100 kW, 136 LE, 195 725 km?
ablakemelő, Központizár, Metál, Rádió/kaz., Szervókormányzás, tetőcsomagtartó schadstoffarm, gr Összesen: 19 használtautó
FŰTÉS HÁTUL A 2. 3. SOR ÜLÉSEI DÖNTHETŐK KIVEHETŐK, TETŐANTENNA, 6 LEMEZES CD- RÁDIÓ ELÖL HÁTUL KÜLÖN SZABÁLYOZHATÓ, MEGVILÁGÍTOTT INDÍTÓ KULCSLYUK, AUTOMATA BELSŐ VILÁGÍTÁS, FORDULATSZÁMMÉRŐ, ELÖL HÁTUL ELEKTROMOS ABLAKEMELŐ, ÁLLÍTHATÓ MŰSZERFALVILÁGÍTÁS, RÁDIÓIRÁNYÍTÁS A KORMÁNYBAN, VILÁGÍTOTT MAKE-UP TÜKÖR, CSOMAGTARTÓ MEGVILÁGÍTÁS……..
Amikor betöltötte a 18 évét, Feng Jü-hsziang hadúr véglegesen megfosztotta trónjától, elűzte a Tiltott városban levő palotájából és a köztársaság egyszerű polgárának nyilvánította. A mandzsuk szerették volna visszaültetni Pu Jit a trónra, és azt akarták, hogy együttműködjön a nyugati nagyhatalmakkal, ami segíthetett volna e cél elérésében. Amikor a japánok 1931-ben megszállták Mandzsúriát, Pu Ji elfogadta az ajánlatukat, hogy legyen az újonnan létrehozott Mandzsukuo állam főbiztosa, majd 1934-ben annak császára lett.... látszatra kormányzott, az igazi hatalom a japánok kezében volt és a császárt úgymond házi őrizetben tartották, egészen amíg a Szovjet Vöröshadsereg egységei meg nem szállták Mandzsúriát. Pu Ji egyre inkább követte a buddhizmus tanait és hamarosan vegetáriánus lett, mondván, hogy őseinek és rokonainak transzformációja. A háború vége után orosz hadifogságba esett és a Szovjetunióba vitték, ahol házi őrizetben (átnevelőtáborban) tartották. Felesége közvetlenül a háború után meghalt, a börtönben való rossz bánásmód miatt, de ő erről csak három év elteltével értesült.
Tisztában voltam azzal, hogy ezt csak a japánok engedélyével tehetem. (251. oldal) A saját császárságáról ábrándozó Pu Jit a japánok már 1932 elején kész tények elé állítják: döntés születik arról, hogy az elfoglalt Mandzsúria formailag önálló állam lesz – egyelőre köztársaság. A "függetlenséget" még 1932 februárjában kikiáltják: Az új állam elnevezése "Mandzsukuo", azaz Mandzsuország. Fővárosa Csangcsun lesz, amelynek nevét Hszincsingre, Újfővárosra változtatják. Az államot öt fontos nemzetiség: mandzsuk, hanok, mongolok, japánok, koreaiak alkotják. Mivel a japánok évtizedek óta rengeteg energiát fordítottak Mandzsúriára, jogi és politikai helyzetük ezért azonos lesz a többi nemzetiségével, például a többi nemzetiséggel egyenlő feltételek mellett viselhetnek hivatalt az új államban. (285. oldal) Mandzsukuo zászlaja. A színek szimbolikája: a sárga a mandzsuk és az egység, a vörös a japánok és a bátorság, a kék a kínaiak és az igazság, a fehér a mongolok és a tisztaság, a fekete a koreaiak és az elszántság színe (Forrás: Wikimedia Commons) Ehhez képest – Andrew Reed Hall adatai szerint – a Kvantung-hadsereg által a mandzsukuo oktatási minisztérium tisztviselői karában kissé más "ideális" arányt állapított meg: 3 japán tisztviselőre 7 kínai jutott.
Tisztázatlan, hogy a megalázó szerepet vajon önként vállalta -e – egyesek szerint ő kérte levélben kinevezését Minami Dzsiró japán hadügyminisztertől – vagy kényszernek engedelmeskedett, mindenesetre 1931 novemberében elfoglalta a főbiztosi széket, 1934-ben pedig megkoronázták. Pu Ji második császársága a valóságban inkább házi őrizet volt, mivel
Cégéres hazaárulóvá lettem, a véreskezű elnyomók testén én lettem a borító lepel, mely alatt 1932. február 23-tól kezdve hazám északkeleti tartományai japán gyarmatokká váltak. Harmincmillió honfitársam véres, könnyes, keserves napokra virradt. (289. oldal) Az önálló állami létről és az új államot alkotó etnikumok közti harmóniáról is hamar kiderül, hogy pusztán illúzió. Japán, kínai és mandzsu együttműködés a békéért – Mandzsukuo propagandaposzter (Forrás: Wikimedia Commons) Bábelnökből bábcsászár 1932. március 1-jén így Pu Ji Mandzsukuo államfője lesz – önéletrajzában kormányzóként határozza meg önmagát: A Mandzsukuo államszervezetét szabályozó törvény első, vagyis a kormányzóról szóló fejezetének mind a tizenhárom cikkelye az én jogaimmal foglalkozott. Az első cikkely például így szólt: "A kormányzó uralkodik Mandzsukuo felett. " A második, a harmadik és a negyedik cikkely törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmamat kodifikálta. A többi cikkely szerint jogom volt törvényerejű parancsok kiadására, a hivatalnoki rendszer kialakítására, kinevezésekre.
A kínai császári cím évezredeken átívelő uralkodói megnevezés volt a távol-keleti államban. A címet Kína uralkodói az ország egyesítésétől, azaz a Csin-dinasztia (i. e. 221) megalapításától Jüan Si-kaj császári kísérletének kudarcáig, 1916-ig használták. Kína első császára az agyaghadseregéről híres Csin Si Huang-ti (i. 246–i. 210) volt. Uralkodása alatt a birodalom északi határán megkezde a kínai nagy fal kiépítését, amely az északról érkező barbár hordákat volt hivatott megállítani. A kínai császárt az Ég fiának is szólították, ami arra utal, hogy a kínai császár az egész világ ura, az ég alatti világ helytartója. Az elmélet a konfuciánus gondolatokból ered, miszerint az égen nem lehet két Nap, tehát a földön sem lehet két uralkodó, ezzel pedig egyértelműen deklarálták hatalmukat az uralkodók. Természetesen más elméletek is születtek, mégpedig hogy Kína a világ közepe, a többi ország pedig hozzá képest perifériára szorult, civilizálatlan és barbárok lakta terület mind. A Kína-központú világkép pedig úgy alakította – kormányzati nyomásra – a társadalmat, hogy az emberek egyértelműen érezzék, a környező országok mind csak alattvalóik lehetnek.