A módszer lényegét az alábbi példával tudnám szemléltetni: Képzelj el egy vándort, aki elhatározza, hogy bejárja a Föld összes országát, mert nagyon érdekli őt az országok fővárosainak főtere. Nosza, elindul hát. Megy, mendegél, mígnem elérkezik az első ország első fővárosába. Ott keresni kezdi a főteret, amit hosszas keresgélés után fel is ismer. Fáradt mosollyal örül meg ennek, de várja őt a többi célpont, vagyis a többi 239 állam, és azok fővárosainak főtere. Mennie kell hát tovább! Megy, mendegél, sorra járja a fővárosok főtereit, néha feladná már, néha a csüggedtség lesz úrrá rajta, de mennie kell tovább, hiszen keresi, keresi a végcélt, vagyis összesen 240 db információt. Hosszú, hosszú idő múltán megérkezik ugyanarra a pontra ahonnan elindult, csakhogy az ellenkező irányból érkezve. Arca felderül, szeme kinyílik, hiszen megértett egy nagyon fontos dolgot. A föld gömbölyű! Gyors és hatékony tanulás előtt. Kérdezd csak meg tőle most, hogy miket látott! Boldogan meséli, hogy látta mind a 240 ország fővárosának főterét!
Szinte az egész nap ezt harsogja az agyam. Idővel sajnálom magam, hogy mennyi dolgom van és milyen leterhelt vagyok. Pedig ezek közt mindig akad olyan, ami csak néhány percet igényel. Ha listád van, akkor ki is pipálhatod, amit megcsináltál. Próbáld ki, tök jó érzés. Büszke leszel magadra. 5. Húzzuk, mint a rétestésztát, hogy a végén gyorsan kelljen tanulni Parkinson törvénye kimondja, hogy a munkát addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladatra kitűzött időt. Ha kapsz 2 hetet egy fejezet ismétlésére, akkor húzod, halasztod, az utolsó percig. 8 tipp a gyors és hatékony tanuláshoz | HELOvilág. Mondhatnám, hogy a lustaság törvénye. Fordítsd ezt a gyarló tulajdonságot saját hasznodra. Tűzz ki egy korábbi időpontot. Mennyi az a minimális idő, ami alatt a feladatot elvégzed? Láss csodát, tényleg meg is csinálod addig. 20%-ot, azt igazán gyorsan megtanulod Pareto, olasz közgazdász alkotta meg a 80/20 matematikai képletet. Megfigyelte, hogy a világ vagyonának 80%-át a népesség 20%-a birtokolja. Ez a szabály mindenre egyöntetűen vonatkozik.
A diákok ezért fáradnak el agyilag egy 45 perces óra végére. Természetesen egyetemen ez az idő már kitolódik 1. 5 órára és azt is hozzá kell tenni, hogy ez egyénenként változó és nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy ez az idő pontosan mennyi. Gyors tanulás - hatékony tanulás - Weitz Teréz. Én a 25 perc fókuszt személy szerint kevésnek gondolom, az én tapasztalatom szerint a kezdeti halogatós fázison ez a technika segíthet átlendülni, hogy belekezdjen az ember a tanulásba, de utána növelhető az idő 30 perc – 1. 5 óra + szünet időintervallumokra. De ez egyénenként teljesen változó, meg kell találni neked mi működik. Pro tipp: Ha tanulás közben valami megzavarna, akár üzenet vagy bármi, és csak arra tudsz gondolni, akkor írd le egy lapra a zavaró tényezőt, tehát pl. : XY írt nekem, majd ha letelt az időzítő, akkor foglalkozz a leírt eseménnyel.
2. Időről időre ismételjünk, ne magoljunk be mindent egyszerre! A folyamatos ismétlés elengedhetetlen, ha az információt át szeretnénk tenni a rövid távú memóriánkból a hosszú távú memóriánkba, ez a módszer pedig nagyon hasznos lehet egy vizsgára való felszülésben. A kutatások azt mutatják, hogy az időszakos ismétlések sokkal hasznosabbak a magolásnál. Az, hogy milyen időszakonként hagyunk szünetet attól függ, hogy meddig szeretnénk elraktározni az információt. Gyors és hatékony tanulás tanulása hatékony mentális. Például, először az új információ megszerzése után 1, 3, majd 7 és 21 nappal érdemes megismételni az anyagot. 3. Ne végezzünk egyszerre több feladatot! Ha több feladattal is foglalkozunk egyszerre, attól kevésbé leszünk produktívak, és sokkal könnyebb elkalandozni is. A kutatások azt mutatják, hogy az, aki több dologgal is tud egyszerre foglalkozni, alapvetően nem lesz jobb, mint egy átlagember. A hatékonyan tanulók egyszerre csak egy dologra figyelnek, ezért ne tanuljunk, miközben netezünk vagy tévézünk. Sokat segít a koncentráción, ha a tanulás ideje alatt kikapcsoljuk a telefonunkat vagy az internet-hozzáférésünket, illetve ha minden zavaró tényezőt száműzünk a onnan, ahol tanulni szeretnénk.
Magyarország – sok fejlődő ország közt – a 28. helyre került. EBBE A TÁRSASÁGBA KERÜLT MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓSÁGI LISTÁN. EURÓPÁBÓL BULGÁRIA, MOLDOVA ÉS UKRAJNA MOZOG MÉG A KÖRNYÉKEN. FORRÁS: SUSTAINABLE DEVELOPMENT INDEX Na és nézzük, kik a sereghajtók e ranglistán: pár skandináv (! ) ország után Kanada, az USA, Ausztrália, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Szingapúr vannak a lista végén, mint a legkevésbé fenntartható modellt követő országok. Különösen érdekes adat, hogy a skandináv országokat ennyire hátra sorolták fő mutatóik, mivel ezekről végképp azt szoktuk gondolni, hogy nagyon környezettudatosak. Meglehet, hogy csak öko-PR és zöldmarketing terén kiemelkedők. A jövőben tehát gyakorlatilag az eddig fejlettnek tartott (iparosodottságban, technológiai modernizációban élenjáró) országok és a korábbi szóhasználat szerint "fejlődők" viszonya gyökeresen átértékelődik: amint egyre sürgetőbb fontosságúvá válnak a fenntarthatóság szempontjai. Egyesült királyság orszagai. A felmérés egyik grafikonja elég látványosan elkülöníti a magas humán fejlettség és a fenntartható fejlettség szintjei közti összefüggéseket.
Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon a fővárosi Hungexpón 2018. január 18-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán Összesített eredmény A fent felsorolt három tényezőből áll össze a végleges lista, amelynek élén Japán végzett, köszönhetően annak, hogy nem volt olyan kategória, amelyben ne lenne a legjobb hat között. Második helyen végzett Svájc, míg harmadik lett Kína, annak ellenére, hogy csak 21. helyen végeztek Nobel-díjasokat tekintve. Ez az a tényező, amely az ázsiai országokat hátrébb tolta összességében a ranglistán, Szingapúr úgy lett a 25., hogy két kategóriát is megnyert, de nincs egyetlen Nobel-díjas tudósa sem. Magyarország összesítésben a 16. helyen végzett annak köszönhetően, hogy minden kategóriában befért a legjobb 25-ös mezőnybe. Nobel IQ Iskola Svájc 11. 7. 28. 13. Hollandia 8. Oroszország 32. Belgium 18. 15. 16. 17. 30. 9. Kanada 34. 10. 46. 12. Ausztria 27. Finnország 23. Dánia 29. 18 Ausztrália 31. 19. Interaktív földrajzi vaktérképgyűjtemény | Sulinet Tudásbázis. Norvégia 20. 22. 39. A teljes lista megtekintésére ITT van lehetőség.
A lesajnált fejlődő országok, amelyekbe a "fejlett" nyugat sokszor a szemetét importálja, a műanyagok betiltásában előrébb járnak, és fenntarthatóbban is működnek a "fejlett" világnál. De meddig maradhat ez így, amíg minden erejükkel a GDP-orientált versenybe szállnak be, és fenntarthatóságuk fő oka, hogy még nem elég sikeresek ebben a versenyben? Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran! Nemcsak abban hoznak változást a 2020-as évek, hogy Amerika és az angolszász világ elveszíti eddigi vezető szerepét, és a világgazdaság súlypontja Ázsiába kerül át. Ennél még meglepőbb fejlemény, hogy a környezeti szempontok drámai felértékelődésével alapjaiban más országokat kell a jövőben fejlettnek vagy fejletlennek tartanunk, mint eddig. A hét egyik híre, hogy Kína megelőzi a "fejlett nyugati országok" nagy többségét az egyszer használatos műanyagok kivezetésében, hiszen 2020 végéig betiltanák a műanyagzacskókat a nagyobb városokban.