18) Military Order of Maria Theresia, Knight Cross Az I. világháborúban 110 személynek adományozták ezt a kitüntetést. Horthy 1921. június 18-án kapta az Otrantói tengerszorosban végrehajtott kiemelkedő haditettéért. Az első világháborúban, 1916-ban az antanthatalmak az Otrantói-szorosnál tengerzárat hoztak létre, így akarták megakadályozni, hogy a Monarchia hajói azon átjussanak. Első Magyar Király. A szorost az antanthajók szigorú ellenőrzés alatt tartották. A NOVARA cirkáló és parancsnoka, Horthy Miklós legnagyobb diadalát 1917. május 17-én aratta Otrantónál, az első világháború legjelentősebb Adria-tengeri csatájában.
Károly Svájcba költözött. Nem volt mód a trónra történő visszatérésre IV. Károly nem tett le arról a szándékáról, hogy visszatérjen a magyar trónra: a jogalapot ehhez a lemondó nyilatkozat formulájában találta meg, az ugyanis nem terjedt ki az uralkodói mivoltáról történő lemondásra. Magyarországon még erős volt a legitimista párt, de az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburg-restaurációt, a kormányzó Horthy pedig - aki korábban legitimistának tűnt - óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Károly király és Zita királyné koronázási képe. Első magyar kiraly . A királyi pár közt Ottó főherceg áll Forrás: Wikimedia Commons Az ex-uralkodó 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álruhában érkezett Svájcból Magyarországra, útját hallgatólagosan támogatta Párizs és a Vatikán, és a brit diplomácia sem tett semmit megakadályozására. Károly Szombathelyen a legitimista Teleki Pál miniszterelnökkel, majd másnap Budapesten Horthy Miklós kormányzóval találkozott, de gyorsan kiderült, hogy nincs mód a trónra történő visszatérésre.
Hatszázhuszonöt éve, 1395. május 17-én egy lovas balesetben halt meg I. Mária Anjou-házi királynő, aki első nőként ült a magyar trónon. Tragédiák egész sora kísérte rövid életét A rövid és tragikus életű Mária 1371-ben született Budán I. (Nagy) Lajos király és a bosnyák Kotromanić Erzsébet hercegnő harmadik lányaként (két nővére még kisgyerekként meghalt). A kiváló nevelést kapó Máriát apja már kétévesen feleségül ígérte IV. Károly német-római császár kisebbik fiának, Luxemburgi Zsigmondnak, de az eljegyzésre rokonságuk miatt csak 1379-ben, a pápai jóváhagyás után kerülhetett sor. I. (Nagy) Lajos király legyőzi a török sereget, az uralkodó balkáni hadjárata során. Első magyar királynő. Lajos a magyar történelem egyik legkiválóbb királya volt Forrás: Wikimedia Commons A magyar és lengyel koronát is viselő Lajos, akinek csak lányai születtek, élete utolsó éveiben komoly erőfeszítések árán mindkét országában elfogadtatta a nőági örökösödést. A nagybeteg király a magyar és a lengyel koronát a fiúsított, tehát fiúörökössel azonos jogokat élvező Máriára és vőlegényére, Luxemburgi Zsigmondra hagyta.
Bár a tapasztalatok egy része szerint egy társasház életét megkeseríthetik a közös költséget nem fizetők, ám a hazai jog, így többek közt a társasházi törvény, elvileg hatékony eszközt biztosít a közös költség tartozások behajtására – mondta el az Origónak a D. A. S. Jogszerviz szakértője. Dr. Burján Zsuzsanna kiemelte: a közös költség összegét és annak tételeit a társasházi közgyűlés határozza meg, és a közös képviselő jogosítványait a behajtásra a társasházi alapító okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A rendes éves társasházi közgyűlések időszaka tipikusan a nyár elejére esik, és ezek a közgyűlések hivatottak a társasházra vonatkozó döntéseket meghozni, valamint arról rendelkezni, hogy a közös költség hátralékot felhalmozott tulajdonosokkal szemben a társasház milyen módon lép fel. Alapvető szabály, hogy a mindenkori tulajdonos a társasház közgyűlése által meghatározott közös költséget köteles fizetni. Azonban azt már kevesebben tudhatják, hogy a közös költség megfizetésének elmaradása milyen súlyos következményeket vonhat maga után.
A társasházi törvény év végi módosításának értelmében jövőre már az eddiginél gyorsabban, akár 3 hónap után is jelzálogot lehet bejegyeztetni a közös költséggel tartozó lakástulajdonosok ingatlanára, valamint enyhültek a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatára vonatkozó keretek. Szakértők szerint azonban a társasházak helyzete továbbra is több sebből vérzik, a jelzálog pedig az esetek többségében nem ér semmit. Közös képviselő legyen a talpán, aki naprakészen tudja követni a társasházi törvény (TT) folyamatos módosításait, melyek egymással sokszor homlokegyenest ellentétben állnak. Nem is olyan régen – a szakma nagy örömére – a törvény az ügyészség alá rendelte a társasházakat, majd alig fél év múlva ki is vette alóluk – információink szerint többek között azért, mert a joghatóság nehezen bírta volna kapacitással a rengetegi társasházi "tyúkpert". Így viszont a sokmillió állampolgár lakóhelyeként szolgáló társasházak felügyelete ismét csak a levegőben lóg. Rengeteg a szabálytalanság Gyakorló közös képviselők (és lakók) elmondása szerint a társasházak élete sok esetben elképesztő szabálytalanságokkal működik, melyek jó része nem tudatot, hanem információ vagy tudáshiány miatt áll fenn – így viszont a törvényben tájékozottabb lakók, vagy lakó-csoportok jó eséllyel tudják akár éveken át is blokkolni a kényes döntéseket, vagy akár az egész társasház működését.
A lakástulajdonosok felelőssége A D. JogSzerviz szakértője rámutatott: a társasház mindenkori működéséhez szükséges költségeket, fedezetet a lakástulajdonosoknak kell biztosítaniuk, hiszen az ingatlan, a társasház fenntartása is az ő érdekükben történik. A közös költség összegét és annak tételeit a társasházi közgyűlés határozza meg, és a közös képviselő jogosítványait a behajtásra a társasházi alapító okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Abban az esetben, ha az érintett tulajdonos legalább három hónapnak megfelelő mértékű közös költség összegének megfelelő tartozást halmoz fel, úgy a társasház közössége közgyűlési határozattal dönthet az érintett tulajdonos ingatlanának jelzálogjoggal történő megterhelésének kezdeményezéséről, a tartozás és járulékai erejéig. A jelzálogjog kérdései A jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, melynek költségei szintén behajthatóvá válnak a hátralékos tulajdonossal szemben – hangsúlyozta dr. Burján Zsuzsanna.