Azt követően több uralkodó is hozott törvényt vagy rendeletet a vadállomány vagy az erdők védelmében (I. Ferdinánd, Miksa, II. Ulászló, III. Károly). A Mária Terézia által a Magyar Királyságra 1769-ben kiadott erdőrendtartás az okszerű erdőgazdálkodás alapjait teremtette meg, bár az ország jelentős részére nem kötelező érvénnyel, hanem csak uralkodói ajánlásként. Kötelező érvényű volt viszont a kincstári erdőkre és a szabad királyi városok erdőbirtokára, így Vas vármegyében Kőszeg városára. 1879-ben jelent meg Magyarországon az első erdőtörvény, ami a hazai természetvédelmi jogszabályok sorában az első volt. Közvetlenül az erdők védelmét és használatukat szabályozta, de közvetve a természetvédelem érdekeit is szolgálta. Melyik faj a magyar természetvédelem jelképe? - Kvízkérdések - Biológia - állattan. Bevezette a véderdő fogalmát, tűzgyújtási tilalmat rendelt el bizonyos területeken, ami hozzájárult számos természetes élőhely és tájképi elem fennmaradásához. Az 1935. évi IV. törvénycikk az erdőkről és a természetvédelemről, a második erdőtörvény, mely egyebek mellett tartalmazta az Országos Természetvédelmi Tanács szükségességét, a természetvédelmi területek kijelölésének jogát a földművelési miniszter kapta, míg a tájvédelmi körzeteket a miniszterelnök jelölhetett ki.
Ő maga többször járt itt, a miskolci Vay család vadászkastélyában, és a miniszter kezdeményezésére az új nyaralóhely Vay Béla lánya, a Lillának becézett Vay Erzsébet után kapta a Lillafüred nevet. Az üdülőtelep fejlesztése az első világháború után indult meg, és 1930-ra lett kész Lillafüred jelképe, a neoreneszánsz Palotaszálló. 7 /10 Fotó Fotó: Francz Ilona Az Aggteleki Nemzeti Park egyik ismert látványossága a Jósvafő mellett található Tengerszem-tó, amit a 20. század első felében a Jósva-patak visszaduzzasztásával hozták létre. A Törőfej-völgyben, ezen a helyen már az 1800-as évek második felel óta működött vízimalom, később egy kis erőművel villamosáramot is előállítottak. Természetvédelem. A tó környékén, a hűvös, nyirkos viszonyok között üde zöld szőnyeget alkotnak a mohák és harasztok, és ideális élőhelyet találnak a foltos szalamandrák is. 8 /10 Fotó A Megyer-hegyi-tengerszem neve megtévesztő, hisz ez a tengerszem nem magashegységben alakult ki, és nem is jég formálta ilyenné, hanem emberi tevékenység.
Nem tudják ésszel fölfogni miért kell a kócsagra vigyázni, mikor az se nem liba, se nem csirke, se nem ennivaló jószág. (... ) Kevesebb szép lesz az életben ha kipusztulnak ezek a madarak. " [5] Az első természetvédelmi őr, id. Gulyás József Barthos Gyula ornitológus, a Madártani Intézet kócsagellenőrző munkatársa egyik levelében ekként számol be a kócsagvédelmi akcióról: "Mint megbízott kócsagellenőrző tisztelettel jelentem, hogy 2-szeri kisbalatoni utazásomon örvendetes rendet tapasztaltam, illetve azt, hogy a fészektelepek általában is, de különösen a kócsagra nézve senki részéről háborgatásnak kitéve nincsenek. A legutolsó halászó ember is tudja, hogy a kócsagokat bántani nem szabad. A magyar termeszetvedelem jelkpe 4. " [6] A halászok lehet, hogy tudták, hogy nem szabad bántani a kócsagot, de akadtak még olyanok, akik nem, vagy nem akarták ezt tudni. A fészektelep környékén ezért figyelmeztető táblákat is elhelyeztek, illetve a csendőrséget is mozgósíthatták a tojásgyűjtők és az orvvadászok elfogására. Érkezett is feljelentés a hatóságokhoz, és a kócsaglövőket meg is büntették, míg a csendőrök ezért jutalmat kaptak a kócsagalapból.
Összefoglaló Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11. ) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére.
Őszinte leszek, sok novellát untam. Csáth Géza pipa, megismertem, ennyi egyelőre elég volt belőle. 2 hozzászólás