Savanyú a szőlő. Már jó ideje napvilágot látott a hír, miszerint többek között Tóth Gabi is fellép az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, közvetlenül Ferenc pápa miséje előtt. Az énekesnő erre roppant büszke, és azonnal meg is osztotta követőivel a hírt, ami nem is csoda, hiszen egy keresztény zenész életében ez valóban kiváltság, kivételes alkalom. Az ember azt gondolja, ha keresztény, hogy rendben van ez így. Homonnay: Bontsuk le a fehér, keresztény, heteroszexuális férfi uralmán alapuló társadalmi rendszert – Elemi. Az ember azt gondolja, ha ateista, hogy rendben van ez így, ő úgyis hisz benne, én meg úgysem, csinálják csak, nincs itt semmi látnivaló. De vannak kivételek. A DK-s aktivista Homonnay "Erzsi macska" Gergely már régóta a gyűlöletkeltés eszközeivel él (legyen szó Magyarországról, a kormányról, Istenről, politikáról, férfiról vagy nőről), szinte a monitoron át is tapintható dühvel hergel minden és mindenki ellen – Novák Katalint is ő nevezte nácinak –, aki nem az ő tökéletes, szivárványszínű Gyurcsányista világképét élteti. Gyűlöl mindent, amiben elköteleződés van, gyűlöl mindent, amiben Isten van, gyűlöl mindent, amiben konzervatív értékeket lát.
Pólóra nyomtatva részt vett a Pride-on, az október 2-i népszavazáson pedig több száz híve voksolt inkább rá, mint a nem re. Ennyi siker után most elérkezettnek látta az időt, hogy könyvet írjon eddigi életének fontosabb, rendszerint az evéshez vagy alváshoz, esetleg Gergely őrületbe kergetéséhez köthető állomásairól, pórul járt cinegemadárkákról, a félszemű Rogánciliről, a cicászat és a macskamenta rejtelmeiről, az ivartalanítás pozitív hatásairól és személyi kultuszának építéséről. Vagyis olyan helyekre jut el, a Magyarországon megkeresett pénzéből, amiről legtöbben csak álmodozunk. Erzsi macska gazdája idén áprilisban lett Gyurcsányék egyik legjobb tanítványa azzal, hogy a párt kampányvideójában rögtön Lang Györgyi után szólalhatott meg. Homonnaynak még Kuncze Gábort is sikerült maga mögé utasítania. Homonnay azzal is fehívta magára a figyelmet, hogy egy Fidesz-szimaptizáns halálát kívánta. A történet lényege, hogy a viharban kidőlt egy fa, amelynek súlya alatt a társasház kerítése is megrogyott.
És már eljutottam abba a korba, hogy tök jó valakiért felelősséget vállalni. Aztán évek teltek el, beteg lett, egyre többször került kórházba. Az egykor gyönyörű, büszke nő meggörnyedt, ráncos lett a bőre, kicsit meghízott, már nem sminkelte magát mindennap. Kötelességtudó fiúként általában meglátogattam. Még el is mentem érte egyszer kocsival, hogy hazavigyem, de közben azon idegeskedtem, hogy lekések miatta egy megbeszélésről. Úgy éreztem, nem tartoztunk egymáshoz, és a félresikerült harmincakárhány évet már nem lehet visszacsinálni. Éljünk szépen, békében, de nem kell ölelgetnünk egymást. Ezt el is mondtam neki. Nem szólt semmit. Aztán az intenzívre került. Hívtak, hogy vigyem el az ékszereit. Egy rezidens orvosnő közölte, hogy kómában van. Ültem az ágyánál egy fém hokedlin, amiről már pattogott le a zománc. Az ágyát egy fehér, szakadt paraván választotta el a többi magatehetetlen testtől. Zölden villogó gépek jelezték, hogy még él. Hideg volt, egy lepedővel takarták le. Féltem, hogy megfázik.
A KNYF felhívja a figyelmet arra, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz. Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e. A minősített iratokra is kiterjedő, széles körű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.
6. (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az Nbtv. -ának (10) és (12) bekezdéseinek hatálya alá tartozó személyek elõtt folyamatban lévõ eljárások során az érintett személy tekintetében lefolytatott ellenõrzés befejeztét követõen, de legkésõbb e törvény kihirdetésétõl számított második hónap elsõ napjától kell az ellenõrzést kezdeményezõnek alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Nbtv. 68. (4) bekezdésének a) illetõleg d) pontja. 7. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 11. -ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(3) Az ügyelosztási rendtõl az eljárási törvényekben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. törvényben szabályozott esetekben, illetõleg igazgatási úton a bíróság mûködését érintõ fontos okból lehet eltérni. " 8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 100. -ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplõ adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére és a beosztására vonatkozó adat kivételével - csak igazságügyi szerv és nemzetbiztonsági ellenõrzést végzõ nemzetbiztonsági szolgálat részére lehet tájékoztatást adni. "
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/249. számú t ö r v é n y j a v a s l a t a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításáról Elõadó: dr. Kövér László tárca nélküli miniszter Budapest, 1998. október 1998. évi........ törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. törvény módosításáról 1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, 1995. törvény (Nbtv. ) 69. -ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: "(10) A megyei (fõvárosi) bíróság elnöke kezdeményezi az ellenõrzést a 2. számú melléklet 20. pontjában meghatározott bírák tekintetében. Amennyiben a 2. számú melléklet 21. pontjában meghatározott bíró helyi vagy megyei bírósági bíró, a megyei bíróság elnöke, ítélõtábla bírája esetén a az ítélõtábla elnöke, a Legfelsõbb Bíróság bírája esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenõrzést. " 2. Az Nbtv. 69. -ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: "(12) A nemzetbiztonsági szolgálatok megállapodását jóváhagyó ügyész ellenõrzését a legfõbb ügyész, a nyomozó hatóságok megállapodását jóváhagyó, továbbá a melléklet 22. és 23. pontjában megjelölt ügyekben eljáró ügyészek ellenõrzését az ügyészség vezetõje kezdeményezi. "
Rendeltetése, hogy a védendõ személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötõdõ védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal az ország érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ -leplezett törekvéseket felderítsék és elhárítsák. A biztonsági ellenõrzés célja azon kockázati tényezõk felderítése, amelyek ellenséges szándékú kihasználásával a nemzet biztonsága szempontjából jelentõs tevékenységek, illetve az ilyen tevékenységeket folytató személyek támadhatóvá, jogellenes céllal befolyásolhatóvá válhatnak a szervezett bûnözõi körhöz tartozó személyek által. Amennyiben ezen kockázati tényezõket sikerül feltárni, elõsegíthetõ a szervezett bûnözéssel összefüggõ büntetõügyek jogellenes befolyástól mentes, pártatlan, a jogállamiság követelményeinek eleget tevõ elbírálása. Másrészt a módosítás az Nbtv. -ben jelenleg meglévõ - a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonandók körét érintõ - következetlen szabályozás kiküszöbölését szolgálja. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére titkos információgyûjtést engedélyezõ bírót lehet nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonni, noha semmi sem indokolja azt, hogy a rendõrség számára engedélyezést végzõ bírák mentesek legyenek az ellenõrzés alól.
Titkos adatszerzés2 by Angéla Gábri