Az M76-os autóút építésére vonatkozó nyílt tender az uniós közbeszerzési közlönyben jelent meg és a szóban forgó autóutat két részre bontja, ezekre külön-külön lehet ajánlatot tenni, írja a. A lap szerint az első rész a Fenékpuszta és Sármellék közötti szakasz, amely 11 kilométer hosszú és 2x2 forgalmi sávos autóút. A kivitelezés része a Zalavögyi Komplex pihenőhely, a hozzá tartozó létesítményeivel együtt. A sármelléki csomóponttól lehet egy összekötő úton át megközelíteni majd az ottani repülőteret. Az autóút mellett halad a Keszthely-Fenékpuszta-Sármellék közötti kerékpárút, 5 892 méter hosszban. Munka az M76-os másik szakaszán – Fotó: Pelsoczy Csaba / NIF A második rész az M76-os Sármellék és a Zalaegerszeg Keleti csomópont közötti szakasza. Ez 23, 6 kilométer hosszú 2x2 sávos gyorsforgalmi út, amely részben autóút, részben autópálya lesz. A zalaegerszegi teszt pálya számára ugyanis kialakítanak egy 10, 8 kilométer hosszú autópálya-részt, a nagysebességű tesztek elvégzéséhez. A szakaszon 36 híd épül, ezek közül 4 völgyhíd lesz, egy pedig a Zala folyón ível át.
A párhuzamos fejlesztés VÉGSŐ megoldásaként az M9-et törölték, így az M86 és az M76 Kompatibilis fejlesztéseknek bizonyultak egymással miután a lakossággal is egyeztettek és pozitívan fogadták. Kiigazították az M9 Pacsa-Zalaegerszeg-észak szakaszát a helyieknek megfelelően a mostani nyomvonalra, és összeegyeztették a vasvári irány helyett a leendő körmendi M86-tal. Így lesz Szombathely, Körmend, Zalaegerszeg és a Balaton is felfűzve egy útra, szerencsére jó döntést hoztak. Emellett én Aktív lobbitevékenységet folytattam nemzetközi fórumon is és egy idő után mások is rájöttek, hogy ez a jó megoldás észak Zalának. A tranzitnak is ez a legjobb terv. ZegMarteen vita 2020. május 18., 14:56 (CEST) [ válasz]
A nonprofit gazdasági társaságok ról a legtöbb szakirodalom nem "mesél"… A normál társaságok közül kilógnak a sorból a miatt, mert elvileg nem eredményorientáltak, a civilekhez pedig azért nem tartoznak igazán, mert társasági jogi konzekvenciák vonatkoznak rájuk. Ennek okán járjuk kicsit körbe ezeket a gazdasági társaságokat, első körben jogi oldalukró l! Bármely társasági forma létrehozható nonprofit gazdasági társaságként: így lehet közöttük betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság is. Főszabályként az adott társasági formára jellemző társasági jogi szabályokat kell betartani az alapításukkor. A fő különbség a for profit szférához képest, hogy eredményüket, eredménytartalékukat nem oszthatják fel, azt osztalékként – az őt létrehozó tagok részére – még megszűnés esetén sem szabad kifizetni! A létrehozásukat célzó részletjogszabályok nem az új Polgári Törvénykönyvben, hanem a kapcsolódó Cégtörvényben találjuk. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ( Ctv. )
Felhívom a figyelmet, hogy a nonprofit gazdasági társaságok esetében – amennyiben közhasznú jogállással rendelkeznek – a beszámolójuk benyújtásával együtt a Civil tv. szerinti közhasznúsági melléklet közzétételére is kötelezettek. Azon nonprofit gazdasági társaság, aki közhasznú jogállását nem kérte, nem kell, hogy közzétegyen ilyen mellékletet. A Civil tv. keretein belül, a nonprofit gazdasági társaságnak kizárólag akkor kell bármely előírást teljesítenie, ha közhasznú jogállású és akkor is csak a szabályrendszer azon részét, ami a közhasznú szervezetekre vonatkozik. A nonprofit gazdasági társaság létesíthet természetesen ún. származtatott jogi személyt is, mely jogi személyével kapcsolatos letétbe helyezési kötelezettségének – meglátásom szerint – jelenleg egy módon, a kiegészítő mellékletéhez csatolva, tud eleget tenni. * * * A nonprofit gazdasági társaságok szabályrendszerét sok törvényből, részletszabályokból lehet csak összeszedni, pontosan ezért olyan nehéz esetükben tisztán látni.
9/F § (6) bekezdése szerint: "Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. " Fenti kitétel alapján az eredménytartalék megszűnéskor sem osztható vissza, illetve ennek terhére időközben sem teljesíthető osztalékfizetés. Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetében értékpapír juttatás valósul meg, mely után a tagnak akkor keletkezik – keletkezhet – adófizetési kötelezettsége, amikor az üzletrész elidegenítésre kerül, vagy a cég megszűnik. Visszatérve azokra az esetekre, amikor a korábbi időszakban – még a nonprofit lét előtt – keletkezik ilyen típusú eredménytartalék, akkor előfordulhat olyan eset, hogy használható lesz az eredménytartalék a jegyzett tőke emelésére, amennyiben erre vonatkozóan más döntés a taggyűlésen nem született.
Kérdés Közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit kft. idősek otthona működtetésével foglalkozik. Más tevékenységet nem folytat. A kft. nevében szerepel a nonprofit kifejezés, de egyértelműen nem rendelkezik közhasznú besorolással. Bevétele kizárólag a gondozottak térítési díjából és az államkincstári normatív támogatásból származik. Ez a tevékenysége közhasznú - megítélésünk szerint. Az önkormányzattal nincs erre vonatkozóan szerződése. Alkalmazható-e a Tao-tv. 6. sz. melléklet E) (1) bek., mely szerint kedvezményezett tevékenységnek minősül, és nem minősül vállalkozási tevékenységnek? Várhatóan a 2017. éve nyereséggel zárul, és az a kérdés, hogy van-e taofizetési kötelezettsége. Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. április 26-án (384. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7596 […] foglaltakat csak a közhasznú nonprofit gazdasági társaság alkalmazhatja. A közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak a társaságiadó-alapot […]
A nonprofit szervezet három alapvető jellemzője, hogy nem oszt profitot, nem kormányzati szervezet (NGO, non-governmental organization) és intézményesült, azaz jogi személy. Szervezeti megközelítésben ilyen az egyesület, alapítvány, közhasznú társaság (2007-től nem alapítható, 2009-ben megszűnt), köztestület és közalapítvány. [1] A gazdasági társaságok közül ide soroljuk a nonprofit gazdasági társaságot is. További kritériumokat is gyakran meg szoktak fogalmazni, amelyek közelítik, szinte leszűkítik a definíciót a civil szervezetére. [1] A köztestület, közalapítvány és pártalapítvány viszont nem civil szervezet, de nonprofit szervezet, ahogy néhány egyesületi forma, mint a kölcsönös biztosító egyesület. [2] Nem civil szervezet, de nonprofit szervezet a sportegyesület, sportszövetség, vallási egyesület és polgárőrszövetség. [3] Hasonlóképpen az egyesülés és a polgári jogi társaság. [4] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Nonprofit szervezet – 1. 2. Nonprofit szervezet. (Hozzáférés: 2014. nov. 9. )
A gyakorlatban rendre elmarad az ez irányú döntés, mely – szerintem – nemcsak ebből a szempontból megfontolandó, de a későbbi adózási és gazdálkodási problémák elkerülése végett is szinte elengedhetetlen. A nonprofit gazdasági társaságok – ha kifejezetten olyan céllal jönnek létre, melyhez közszolgáltatási szerződés megkötése szükséges – már akár alakulásukkor is kérhetik a közhasznú státuszba sorolásukat azzal az ígérvénnyel, hogy két év múlva – mindkét év tekintetében – teljesítik a közhasznúság feltételeként előírt mutatókat. Mindezt a civil szervezet nem tehetik meg. Ők a közhasznú jogállásba vételüket kizárólag két év elteltével – a paramétereknek való megfelelés esetén – kérelmezhetik, még pedig a Ctv. (nem pedig a Ptk.!!! ) 9/F. § (5) bekezdése alapján: "A nonprofit gazdasági társaság Civil tv. (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság – a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően – nyilvántartásba vesz, ha a) közszolgáltatási szerződést kötött és b) magánokiratban vállalja a Civil tv.
Az egyesülés tagjai csak a szolgáltató és gazdálkodási tevékenység céljára kötelesek vagyont a társaság rendelkezésére bocsátani, az alaptevékenység tagsági vagyon nélkül is folytatható, de a működési költségek mértékét és viselésük módját meg kell határozni. A tevékenységből származó eredmény felosztása vagyoni hozzájárulás alapján történik. Kiépített döntéshozó, képviselő és ellenőrző szervezettel rendelkezik. Legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, fejenként egy szavazattal. Ügyvezető szerve vagy az igazgató vagy az igazgatóság, amely 3-7 tagból áll. Tag akkor léphet ki, ha év vége előtt legalább 3 hónappal azt bejelentette az igazgatótanácsnak. Egyesület Önkéntes társulással keletkezik, ahol a társulási szerződést az alapszabály pótolja. Gazdasági tevékenységet is folytathat. Alapvetően kulturális, sport, tudományos célra jön létre. Nyilvántartott tagsága van. Önkormányzati elv alapján működik: a tagok jogosultak a szervezeti rendet, a legfőbb szervét, ügyintéző és képviseleti szerveit meghatározni.