Mentek tovább az országúton. Sokáig most sem mehettek békességben. Hallják, hogy az emberek megint morgolódnak. – Min morgolódtok, emberek? – kérdezte az öreg. – Hogyne morgolódnánk, mikor látjuk, hogy vénségedre sem jött meg az eszed. Hát nem tudod, hogy a szamár hátán csak egyetlen embernek van hely? Kettőnek nem. Hát azt akarod, hogy a szegény pára kiszenvedjen a kettős teher alatt? – Alighanem igazatok van – felelt az öreg. Hogy a hibáját jóvátegye, mindjárt leugrott a szamárról, s intett a fiának, hogy ugorjon le ő is. Igen ám, de akkor eszébe jutott, hogy ezt csinálták, és így se tetszett az embereknek. Gondolkozott az öreg, törte a fejét, mitévő legyen, hogy az emberek tetszését megnyerje. Ha egyikük sem ül a szamáron – nem jó. Jo mesék gyerekeknek 4. Ha a gyerek ül rajta – az sem jó. Ha ő maga ül rajta – nem jó az sem. Ha meg mindketten rajta ülnek – az sem jó. Mikor idáig ért a gondolkodásban, az öreg a fejére ütött: – Most már tudom, mi kell nekik. Azzal a földre döntötte a szamarat. Összekötötte a két első lábát, össze a két másodikat.
– Sem vizünk, sem kenyerünk – utasította el ridegen az asszony, s még rá sem nézett az öregemberre, nemhogy megkérdezte volna, hogy ki, és honnét jön. Aztán azzal sem törődött, hogy hallja-e, nem-e az öregember, valami semmiségért éktelenül szidta a gyermekeket, az apjukat pedig gyalázkodó szavakkal illette. Fájt a szíve a szegény öregembernek, de most sem árulta el kilétét, csak azt mondta az asszonynak: – Isten áldjon, jó asszony! Ha hazajön az urad, mondd meg neki, hogy itt járt egy ilyen meg ilyen öregember, erről s erről a vidékről, te azonban nem kérdezted, hogy ki ő. Azt üzenem neki, hogy a sátrában nem jó a szeg, cserélje ki mással. Ezzel elment az öregember, másnap meg hazajött a fia, s az asszony elmondta neki, hogy mit üzent egy ilyen meg ilyen öregember erről meg erről a vidékről. Hiszen éppen elég volt ez az embernek! – Tudod – kiabált szörnyű haraggal -, hogy ki volt az az öregember, akit te oly tiszteletlenül fogadtál? Az én apám! Kolozsvári Grandpierre Emil: Hogy lesz jó? - Gyerekmese.info. S tudod-e, hogy te vagy az a rossz szeg a sátramban?
Eltakarodj a sátramból, te szívtelen asszony! Mindjárt elkergette az asszonyt, s nem sokkal azután más asszonyt vitt a sátrába. A szegény öregember eközben hazaért, s elkeseregte a feleségének, hogy s mint járt. Mondjam, ne mondjam, hogy ezután is csak várták, folyton várták egyetlen fiukat az öregek, de csak hiába várták. Jo mesék gyerekeknek teljes film. És az öregember három esztendő múlva ismét csak útra kelt, hogy lássa, milyen a sora a fiának. De most sem találta otthon a fiát, ellenben az asszony nagy szívességgel fogadta az öregembert, kéretlen megkínálta étellel-itallal. Az öregember most sem szállott le a lováról, azt mondta, hogy sietős az útja, de az ételt-italt köszönettel elfogadta, s hálát adott magában, hogy a fiának ilyen derék felesége van. – Te áldott jó asszony – mondta neki búcsúzás közben -, ha az urad hazajön, mondd meg neki, itt járt egy ilyen meg ilyen ember, erről s erről a vidékről, s te étellel meg itallal megkínáltad. Mondd meg azt is az én nevemben, hogy a sátrában a szeg igen jó, csak hagyja ott, nehogy mással kicserélje.
Felvilágosodott költőhöz méltatlan szellemi elszigeteltségben kellett tengődnie, kicsinyes napi gondok fojtogatták, amelyek végül eloltották a lelkében lobogó égi tüzet is. Kitűnő gazda volt, kötelességét maradéktalanul ellátta, de mindennapi élete nem tette boldoggá. Esténként, amikor háznépe már lefeküdt, elhúzódott egy maga alkotta költői álomvilágba, a képzelődések országába, ahol versírással, olvasással vigasztalódott. Megoldhatatlan problémája egy idő után csüggedtté, kedélybeteggé, kiábrándulttá és melankolikussá tette. Falusi elvonultságában a "niklai remete" lelki társtalanságát, egész életének szomorúságát gyönyörű elégiákban verselte meg. Berzsenyi levéltöredék barátnémhoz elemzés szempontok. A Levéltöredék barátnémhoz valamikor 1804 és 1808 között keletkezett (pontosan nem tudjuk, mivel a költő nem keltezte verseit), és a vidéki, magányos költőember életét mutatja be érzékletes képekkel. Berzsenyi kezdetben a Kemenesalján (Vas megyében) gazdálkodott, felesége sömjéni birtokán, ahová az apai zsarnokság elöl menekült el. Az 1800-as években költözött a Somogy megyei Niklá ra, anyjától örökölt birtokára, s a Levéltöredék barátnémhoz is itt született.
Ez a lassú, fokozatos váltás eloldja a verset az episztola műfajától és az elégia kifejezésmódjához közelíti (amely tömörebb, líraibb műfaj). A Levéltöredék barátnémhoz párhuzamos szerkesztésű (mellérendelés, felsorolás), ami itt a klasszicista versépítkezéstől eltérően, elsődlegesen nem gondolati elemek párhuzamát, hanem a képek, metaforák kapcsolatát jelenti. A vers szerkesztésmódja a romantikát előlegezi. Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz Elemzés - Berzsenyi Dániel: Levéltöredék Barátnémhoz (Elemzés) - Irodalmi Blog. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4