Dokumentumfilm-fesztivál Budapesten Ez így senki másnak nem ment volna – Stronger Milyen volt az 1958 és 1968 közötti időszak Magyarországának művészete? Ebbe kapunk betekintést a Magyar Nemzeti Galéria nagyjából 350 művet bemutató, Keretek között címet viselő, 2018. február 18-ig tartó kiállításának segítségével, amely címéből következve bemutatja azt is, hogy az időszak korlátai által behatárolva milyen műalkotások születtek. Kretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1968 . A Magyar Nemzeti Galéria Keretek között című kiállításán az 1958-tól 1968-ig tartó tíz év művészeti munkáiba kaphatunk betekintést, körülbelül 350 kiállított mű segítségével, amelyek alkotói között szerepel Kokas Ignác, Somogyi József, Kurucz D. István, Berki Viola, Kondor Béla, Csernus Tibor, Gruber Béla, Korniss Dezső, Gyémánt László és Mácsai István, illetve néhány inspirációként ható külföldi alkotó, Picasso, Fernand Léger, Renato Guttuso és Bernard Buffet. Az időszak kulturális életét a "három T" (Tiltott, Tűrt és Támogatott) kategóriája határozta meg, ezek adták a kiállítás címében jelzett kereteket, amelyekhez a kor művészei különbözőképpen viszonyultak.
Ez jutott eszembe elsőre a minap a Nemzeti Galériá ban rendezett Keretek között című kiállításról is; igen, ezek voltak az én főiskolás éveim, de őszintén szólva semmi párásszemű nosztalgia nem fogott el. Ballagok végig a termeken, fel s alá, és érdeklődve figyelem az émelyt, mely szelíden terjed a gyomrom környékéről. (Amiről közben az jut eszembe, hogy az ötvenedik érettségi találkozónkon a Szentendrei Ferences Gimnázium folyosóján ballagtomban – a mosdót keresve – valami hasonló émelygés fogott el, mármint hogy de jó, hogy ma van, és nem ötven évvel ezelőtt! Keretek Között A Hatvanas Évek Művészete Magyarországon 1958 1968 — Keretek Között A Hatvanas Évek Művészete Magyarországon 1958 1988 عربية ١٩٨٨. De hiszen én nagyon szerettem ide járni!, akkor mitől az émely? A gyerekkor nyomasztó érzése?, hogy mindig megmondják, mit kell csinálni, mi helyes és mi helytelen? Hogy mettől meddig, s honnan ne tovább? ) Szóval hogy nézem, mit nézem, itt érzem a "hatvanas évek szűk levegőjét", ezt a mindent átható tornacipő- és paradicsomoskáposzta-szagot. Az itt szereplő művészek java ebben az időben éppen a Képzőművészeti (akkor még) Főiskola nagyhatalmú mestere volt, először úgy írtam: mestereim voltak, de ez így pontatlan, van köztük kettő, aki de facto a mesterem volt, egyikőjüket nagyon utáltam, a másikat nagyon szerettem, de egyikőjüktől se nagyon tanultam semmit.
A tárlaton bemutatják, hogy a tiltott témák (1956, a szovjet megszállás, a rendszer diktatórikus jellege) által kirajzolt politikai "keretek" ellenére a művészek számtalan alkotómóddal kísérleteztek, hogy az 1956 utáni illúzióvesztett időszakban is megtalálják a korszerű művészi kifejezés "keretek között" maradó formáit. Mennyit keres egy informatikus
A kiállításon végighúzódó, néhol lehangolóan unalmas szocmodern feeling még a jó (mert nem ebbe az "irányzatba" tartozó) műveket is bevonja valami fáradt porral (így simul bele Vilt Tibor és Schaár Erzsébet, Czimra Gyula meg a szürnaturalista vonulat a középszerbe). Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon | ELTE Online. Maga a szakszó, a szocmodern arra utal, hogy a kultúrpolitika irányítói egy idő után eltűrtek némi "modernkedést"; "az elvont absztrakt forma egyből elfogadhatóvá vált, ha a címében olyasmire utalt, ami a szocialista tematikához illeszkedett" – ezért szerepel olyan sok építkezést "ábrázoló" munka a kiállításon. Nem mintha nem lettek volna más, egyéni utak; ezekből azért párat fel is villant a kiállítás – például a konzervatív realizmus címke alá sorolt, a klasszikus európai tradíciókhoz visszanyúló, jól dekódolható, a fotóhatást és a reneszánsz képi nyelvét egyesítő Mácsai István festményeit (az ő munkája szerepel a kiállítás plakátján). A hatvanas évek magyarországi művészete az utóbbi években a leginkább kutatott területe a magyar művészettörténetnek.
A címben jelölt keretek (a kiállításhoz írt sorvezető szerint) egyszerre jelentik a hatvanas évek megkérdőjelezhetetlen társadalmi realitását – "a szovjet megszállás, a marxizmus–leninizmus ideológiája, a kommunista párt hatalmi monopóliuma, a politikai rendszer diktatórikus jellege, a polgári szabadságjogok súlyos korlátozása" – és a párt (egész pontosan Aczél György) által vezényelt művészetpolitika három T-vel jelölt mechanizmusát, amely támogatottakra, tűrtekre és tiltottakra osztotta a kulturális élet szereplőit. Ebből is kitűnik, hogy a kiállításon döntően olyan művek szerepelnek, amelyek (illetve alkotóik) megfeleltek a hivatalos, kis lépésekben változó kánonnak (bár itt-ott becsúszik egy-egy tiltólistára tett művész munkája is), illetve olyan munkák, amelyek több mint ötven évig a galéria raktárában "porosodtak". Az időszak két végpontja a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának sikere (1958) és valamilyen érthetetlen okból a prágai tavasz (1968) – így valóban el lehetett kerülni a neoavantgárd művészet szerepeltetését (bár a legkorábbi munka 1919-ben készült, és vannak művek a hetvenes évek elejéről is).
További információkat itt találhattok. A kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria A épületében tekinthető meg, a teljes árú jegy 2200 Ft, míg a kedvezményes (például ifjúsági jegy) 1100 Ft aznapi vásárlás esetén. További információ a jegyárakról: itt. Kiemelt kép: (Mácsai István – Pesti utca) Képek: 1. Gyémánt László – Építkezés: Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, 2. Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) | MNG. Mácsai Istvá n – Lány fekete kucsmában: Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria,
Tény, hogy Petrányi ebben egy egész új interpretációval áll elő. Csak azt nem értem, miért hiszi, hogy e szocreál halmaz "a korszerű művészi kifejezés maradandó formája" lenne – holott érdekes kordokumentum csupán. Magyar Nemzeti Galéria A épület, megtekinthető: február 18-ig
"A városon kívül: sí, snowboard, szánkózás, kirándulás, hegyi túrák. A városban kihagyhatatlan a vásár/ piac. Megannyi tradicionális finomság, utcazenészek, szuper hangulat. " Hasznos ( 1) Nem hasznos ( 1)
A 2021-es adventi időszakban Eger, Debrecen, Tokaj és Budapest a legnépszerűbb vásárhelyek. Pillanatkép a cívisváros főteréről a napokban. Ebben az évben a hazai adventi vásárokat keresték fel a magyarok | Fotó: Napló-archív Az elmúlt években a hazai adventi vásárok mellett sokan látogatták meg a környező országok vásárait is, amelyek közül a bécsi mutatkozott a legnépszerűbbnek. Zakopane advent képek 2. Idén azonban a járvány negyedik hullámában életbe léptetett beutazási szabályok miatt a karácsonyi piacok szerelmeseinek be kell érniük a belföldi látnivalókkal, programokkal. Változhatnak az igények November végén a legtöbb hazai nagyvásár megnyitotta kapuit. Az óvintézkedéseket betartva mindent megtesznek azért, hogy a magyarok igényeit maradéktalanul kielégítsék – tudtuk meg Szántai Judit és Subáné Katonka Andrea utazásszervezőktől, akik egyazon véleményen vannak: a programszervezőknek 2021 végén sincs könnyű dolguk, de megtesznek minden tőlük telhetőt. – Feladta a leckét számunkra, hogy október végén, november elején csak tapogatóztunk, ugyanis nem tudtuk, hogyan fog alakulni a negyedik hullám.
Leszögezte, utazási irodájuk országszerte fogad érdeklődőket, ezért bátran kijelentheti, a debreceni adventi vásárra rengetegen kíváncsiak voltak. A móri és pécsi irodájukban sokan foglaltak szobát az utóbbi két hétben. Többek közt azért kívántak sokan Debrecenben épp decemberben eltölteni néhány napot, hogy testközelből lássák a karácsonyi díszkivilágítást és persze a Nagytemplomot. NE