Eötvös Loránd (1848-1919) Pázmány Péter (1570-1637) Az Alapítvány története Alapítványunkat Vékás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és Klinghammer István, a Természettudományi Kar akkori dékánja hozta létre 1990 szeptember 24-én. Pázmány péter sétány 1/c. Az alapító okirat meghatározta az Alapítvány célkitűzéseit, melyeket az alapítók egy magyar és angol nyelvű szándéknyilatkozatban is rögzítettek. Kiemelten fontosnak tartották a Kar hallgatói, oktatói és általában a szakemberek számára a természet-tudományok legújabb eredményeinek megismerését szolgáló tudományos-információs háttér fenntartását és fejlesztését. Az Alapítvány szervezetét, működési rendjét és gazdálkodását a mindenkori állami rendelkezések határozzák meg, melyek nyomán az évek során az alapító oklevél tartalma több ízben is jelentősen módosult, Így például 2000-től az Alapítvány közhasznú jelleggel működik, melyet egy módosított alapító okirat ismertet. Legutóbb pedig 2019-ben a PTK rendelkezésének megfelelően több tartalmi és formai átalakítás után készült el a máig is érvényes, feltehetően végleges alapító okirat.
2003 szeptember 1-én a Természettudományi Kar Informatikai Tanszékcsoportja, illetve a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék személyes állományából és infrastruktúrájából megalakult az ELTE Informatikai Kara. Kenéz Anikó doktori disszertációjának nyilvános védése. Ettől az időponttól Alapítványunk a két Kar közös alapítványaként működik. Működése során az Alapítvány három kisebb alapítványt hozott létre. Ezek: ELTE Természettudományi Kar Oktatási Műszeralapítvány (1996 május), a Vegyész Oktatásért Alapítvány (1996 június) és a Bolyai Kollégiumért Alapítvány (1996 május).
Jelenleg 14 kutatóközpont működik a Társadalomtudományi Karon, melyek többek között digitális szociológiával, gender studies kutatással, egészség-gazdaságtannal, oktatásszociológiával, prozopográfiával és családtörténettel, tudományszociológiával, a roma/cigány kultúra kutatásával és kommunikációkutatással foglalkoznak. A Kar oktatói saját szakterülettel is rendelkező kutatók, gyakran egyetemi karokon átívelő, országos illetve nemzetközi projektek (FRAME, EUinDepth, PODIUM) résztvevői. A Társadalomtudományi Kar kutatási eredményeinek hasznosulása nagyrészt nem szabadalmakban, találmányokban, tárgyakban, hanem társadalmi projektek megjelenésében, újfajta eljárásmódokban és eszközökben, a gondolati struktúrák változásaiban (társadalmi érzékenység, állampolgári tudatosság stb. ) nyilvánul meg. Csabai Lucia doktori disszertációjának nyilvános védése. Az ELTE Társadalomtudományi Kar aktív résztvevője az Erasmus+ Nemzetközi Kreditmobilitás Programoknak. Ezek alapozzák meg a legtöbb hallgatói és oktatói cserelehetőséget. Míg a Karnak 2009-ben 61 egyetemmel volt Erasmus+ kétoldalú szerződése, 2016-ra ez a szám 80 fölé emelkedett.
A Karon működő kutatóközpontok egy felelős tanszék köré szerveződnek, ám tagjai a legkülönbözőbb tudományterületek felől érkezve interdiszciplináris laboratóriumokká alakítják a szakmai csoportokat. A kutatási tevékenységbe az oktatók a Kar hallgatóit is bevonják. Egy-egy kutatási-fejlesztési projekt lezárulásával a kutatóközpontok tevékenysége is megváltozik vagy véget ér, ugyanakkor a társadalomtudományos diszciplínák legaktuálisabb kérdéseire újabb és újabb kutatócsoportok jönnek létre. A kutatóközpontok hidat képeznek a tudományos szféra és az állami intézmények között. Adatgyűjtésükkel, elemzési tevékenységükkel és eredményeik disszeminációjával hozzájárulnak például a társadalomtörténeti archívumok fejlesztéséhez (Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont konfliktustérképei és adatbázisai), a várostervezéshez (Módszertani Kutatóközpont "Budapest"-kutatása), vagy éppen a média működésének és a civil társadalom dinamikájának megértéséhez (Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Műhely).
A véleményalkotás szabadságának tiszteletben tartásával elvárható az etikai szempontból fontos kérdésekben az álláspont megfogalmazása, érvekkel való alátámasztása és az ellenérvek ismerete. Egyszerű biológiai vizsgálatok esetén cél ezek értelmezése, értékelése is. Részletes tájékoztató a fenti szakok érettségi-felvételi követelményeivel kapcsolatban: az ELTE a
Részletes tájékoztató a fenti szakok érettségi-felvételi követelményeivel kapcsolatban: az ELTE a
A sikeres emelt szintű érettségi vizsgát elősegítő kompetenciák (érvelés, elemzés és összegző kifejtés, problémaközpontúság, prezentáció) fejlesztéséért… Az írásbeli és szóbeli társadalomismeret tesztjeinek, valamint A és B vizsgatételek megfelelő elsajátításáért… Az érettségin megkívánt komplex és több tudományterületet átfogó gondolkodást és a hétköznapi tapasztalatokat összefoglaló tudásért… Hogyan? Naprakész anyaggal, barátságos légkörben ⇒ Jelentkezz! Jelentkezés folyamata Amennyiben középiskolás diák vagy, kérünk, hogy az itt történő regisztrációt megelőzően az iskoládban érdeklődj a társadalomismeret érettségin való részvételed lehetőségeiről. Előkészítő tanfolyamainkra a jelentkezés egyszerű, csak kövesd az alábbi lépéseket: 1. Töltsd ki a jelentkezési lapot: itt VAGY itt ⬎! (A két jelentkezési lap ugyanaz. A jelentkezési lap kitöltése nem kötelez szerződéskötésre. ) 2. A további lépésekről személyesen értesítünk e-mail-ben vagy telefonon. Alkalmazott közgazdaságtan BSc. Kérdésekkel kérünk, fordulj Gertheis Ágneshez az e-mail címen.
A 482-es ponthatár azonban arra is rámutat: a magabiztos diákoknak érdemes volt két emelt szintű vizsga mellett letenni a voksukat. A műszaki, orvos- és agrárképzés természettudományi tárgyakat kívánt Jelentősen magasabb pontszámokat kívántak meg a BME-re jelentkezőktől a műszaki képzések, mint az ország többi intézményében induló hasonló szakok. A legmagasabb pontot, 468-at a mechatronikai mérnök költségtérítéses képzésén kellett elérni. 424 ponttal lehetett bekerülni energetikai mérnöknek, illetve 391 ponttal gépészmérnöknek. Az energetikai mérnök szakra jelentkezőknek fizika és matematika tárgyakból kellett vizsgát tenniük, amelyek egyikéből kötelező volt emelt szinten érettségizniük. A számolási tanfolyam augusztus végén és februárban indul. Ennek a tanfolyamnak van egy kibővített, 14 hetes verziója is, amelyen egészen az alapoktól (pl. Home – ELTE ÁJK FEB. tömegszázalék, koncentráció kiszámítása, gáztörvény alkalmazása) kezdve beszéljük meg és gyakoroljuk a középiskolai anyagban szereplő számítási feladatokat.
Az emelt szintű érettségi követelményei Az emelt szintű írásbeli magyar érettségi egy nyelvi-műveltségi feladatsorból és szövegalkotási feladatokból áll. Elte Emelt Szintű Érettségi Előkészítő. A […] Pótfelvételi jelentkezési lehetőség a felsőoktatásba 2015. augusztus 10. éjfélig! Akit nem vettek fel egyik, általa megjelölt helyre sem a 2015/16-os felvételi eljárás során, ne csüggedjen, hiszen sok intézmény hirdet meg pótfelvételi során elérhető helyeket.