2020-01-15 Magyar kultúra napja 2020. január 22-én, szerdán a Magyar Kultúra Napja alkalmából tematikus programokkal várja a látogatóit a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. Az idei évben dr. Szabó Géza régész, csodaszarvasról szóló előadását hallgathatják meg az állatkertbe érkezők, majd az előadást követően közelebbről is megismerkedhetnek az itt élő szarvasokkal. Az előadás címe: Miért van agancsa a magyar Csodaszarvasnak? Az előadás időpontja: 2020 január 22. 10:30 Ezen a napon 450 forintos kedvezményes jeggyel látogathatják a Miskolci Állatkertet és Kultúrparkot azok a 3 és 18 év közötti gyermekek, akik a csodaszarvasról készült rajzzal érkeznek és azokat az állatkert pénztárában is leadják.
Veszprémben kiállításokkal, koncerttel és szabadtéri színházi produkciókkal készülnek az eseményre. Az idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Debrecen önkormányzata a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei és nagyváradi szervezetével, Berettyóújfalu, valamint Margitta önkormányzatával, a programok több településen már pénteken megkezdődtek. Nagyváradon szerda este a Szigligeti Színházban, Debrecenben a Csokonai Színházban rendeznek kultúra napi gálaestet és díjátadó ünnepséget. Marosvásárhelyen Erkel Ferenc Bánk bán című operájának előadásával ünneplik szerdán a magyar kultúra napját. A Kultúrpalota nagytermében színpadra lép Molnár Levente, Pánczél Éva és Röser Orsolya Hajnalka, Szüts Apor vezényletével. Szatmárnémetiben irodalmi, színházi és képzőművészeti programok is lesznek a magyar kultúra napja alkalmából.
A magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepséget a Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020. január 22-én Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. közreműködésével. Az ünnepi műsor helyszíne a hittudományi egyetem Kölcsey-terme volt a Református Kollégium épületében. Az egyetem rektora, Kustár Zoltán köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra napja szempontjából Kölcsey Ferenc és a Himnusz, Debrecen és a Református Kollégium teljes természetességgel összetartozó fogalmak. Debrecen városa a Református Kollégiumon keresztül 1538 óta őrzi, ápolja, gazdagítja a magyar kultúrát, képez tanítókat, lelkészeket, értelmiségieket. Felsorolni is hosszú lenne, kik azok a tudósok, költők, irodalmárok, művészek, akik ebben az iskolában tanultak, majd lehettek a magyar és egyetemes kultúra, a tudománytörténet fényes csillagai. Kölcsey Ferenc is, akinek nemzeti imádságunkat, a Himnuszt köszönhetjük, s olya sokat tett a magyarság kultúrájáért, politikai felemelkedéséért, a debreceni kollégium diákja volt hosszú-hosszú éveken át.
Közösségi média és hirdetés A közösségi média cookie-k lehetővé teszik, hogy csatlakozz közösségi portáljaidhoz és rajtuk keresztül megoszthasd a weboldalunkon lévő tartalmakat. A (harmadik féltől származó) reklám cookie-k adatgyűjtése azt a célt szolgálja, hogy az érdeklődésednek megfelelő reklámok jelenjenek meg a webhelyeken és ezeken kívül is. Bizonyos esetekben ezek a cookie-k feldolgozzák a személyes adataidat. A személyes adatok ily módon történő feldolgozásával kapcsolatos információkért lásd Adatvédelmi és cookie-kra vonatkozó szabályzatunkat. Ha nem engedélyezed ezeket a cookie-kat, akkor előfordulhat, hogy számodra nem annyira fontos reklámok jelennek meg, vagy nem tudsz hatékonyan kapcsolódni a Facebookhoz, Twitterhez, illetve egyéb közösségi portálokhoz és/vagy nem tudsz tartalmakat megosztani a közösségi oldalakon. Bármikor módosíthatod a beállításodat a lap alján lévő "Cookie-beállítások" révén.
A pontos, igényes munkához két fázisrajzot is mellékelt, melyek megtekinthetők az iskola földszinti galériájában. Szintén első helyezett lett a hazai színekben versenyző Szabó Dóra, 12. a osztályos tanulónk, aki Vajdahunyad váráról készített egy csodálatos festményt. A szavalóverseny re egy határon túli magyar költő tetszőleges versét választhatták a diákok. 29 lelkes szavaló gyűlt össze az emeleti osztályteremben, hogy aztán "megnyitva szívüket, lelküket", előadják a megtanult lírai alkotásokat. A zsűri elnöke, dr. Vörös Ottó nyugalmazott főiskolai tanár, nyelvész értékelésében örömét fejezte ki, mivel minden versenyző szerencsésen választott, hiszen átéléssel, éretten adták elő a költeményeket. Különösen örült a pontos, hibátlan szövegmondásnak. Érdekességként jegyezte meg, hogy a legtöbb versenyző Erdélyből "válogatott", pedig a többi szomszédos országban is szép számmal alkottak és alkotnak is poéták.
A Palóc Társaság tanulmányírói pályázati felhívása a hagyományokról és az összetartozásról készült dolgozatok beküldésére. Ez a pályázat már lejárt, de lehetséges, hogy egy hasonló fog megjelenni a közeljövőben. Előfizetőink a pályázatfigyelő portálunkon nem látják a lejárt pályázatokat, viszont az elsők között értesülnek a legfrissebb pályázatokról. Szeretne hasonló pályázatokról értesülni? Válasszon az előfizetési lehetőségek közül! Belépés előfizetőinknek
a-rejtély-online Gipsz oldódása vízben – Betonszerkezetek Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis Mintafeladatok 9. Okostankönyv A karbonátos kőzetek mállása Most csak a leggyakoribb karbonátos kőzettel, a mészkővel foglalkozunk. A mészkőre jellemző mállási típus az oldódás. A mészkő oldódása nem "tiszta", hanem savas vízben történik. A mészkővidékre hulló csapadékvíz átszivárog a mészkőfelszínt borító talajtakarón, amely a benne lévő élőlények anyagcsere-tevékenységei (pl. Kalcium-karbonát – Wikipédia. légzés) miatt igen gazdag szén-dioxidban. A talaj szén-dioxid-tartalma a légköri szén-dioxid-koncentrációnak sokszorosa. A csapadékvíz és a szén-dioxid molekulák reakcióba lépnek egymással és szénsav keletkezik: H2O + CO2 = H2CO3 Az így létrejövő szénsavas víz már hatékonyabban képes oldani a mészkövet, mint a "tiszta" víz. A kalcium-karbonát molekulákkal reakcióba lépve kalcium-hidrokarbonát keletkezik belőle: H2CO3 + CaCO3 = Ca(HCO3)2 A kalcium-karbonát szilárd halmazállapotával ellentétben a kalcium-hidrokarbonát folyékony.
A karbonátos kőzetek mállása Most csak a leggyakoribb karbonátos kőzettel, a mészkővel foglalkozunk. A mészkőre jellemző mállási típus az oldódás. A mészkő oldódása nem "tiszta", hanem savas vízben történik. A mészkővidékre hulló csapadékvíz átszivárog a mészkőfelszínt borító talajtakarón, amely a benne lévő élőlények anyagcsere-tevékenységei (pl. légzés) miatt igen gazdag szén-dioxidban. A talaj szén-dioxid-tartalma a légköri szén-dioxid-koncentrációnak sokszorosa. Miért nem oldja a mészkövet a víz?. A csapadékvíz és a szén-dioxid molekulák reakcióba lépnek egymással és szénsav keletkezik: H2O + CO2 = H2CO3 Az így létrejövő szénsavas víz már hatékonyabban képes oldani a mészkövet, mint a "tiszta" víz. A kalcium-karbonát molekulákkal reakcióba lépve kalcium-hidrokarbonát keletkezik belőle: H2CO3 + CaCO3 = Ca(HCO3)2 A kalcium-karbonát szilárd halmazállapotával ellentétben a kalcium-hidrokarbonát folyékony. A kalcium-hidrokarbonát nem más, mint az elmállott mész, amelyet a továbbiakban leszivárgó vizek egyre jobban kimosnak a kőzetből.
A kőszénnek és a földgáznak, valamint a kőolaj különböző származékainak az eltüzelése rengeteg oxigént fogyaszt el, miközben sok szén-dioxid kerül a levegőbe. Az oxigénből ultraibolya sugárzás hatására ózon (O 3) képződhet. Ez a folyamat természetes körülmények között a légkör felsőbb rétegeiben megy végbe. Az így keletkező "ózonpajzs" megvédi az élőlényeket a világűrből érkező káros ultraibolya sugaraktól. Az ember környezetszennyezése következtében a levegőbe került különböző anyagok (pl. a kipufogó gázok) az alsó légrétegekben is katalizálják az ózon képződését. Az itt keletkező ózon azonban káros a környezetre. Az O 2 -nél is erélyesebb oxidáló hatása következtében sok használati tárgy hamarabb tönkre megy (pl. A félreértés ásványa: gipsz. felgyorsul a fémek korróziója, gyorsabban tönkremennek a gumieszközök), az élő szervezetekben pedig káros oxidációs folyamatokat indít meg, amelyeknek rosszindulatú daganatos betegségek is lehetnek a következményei. Az ózonnak szerepe van a káros nitrogén-oxidok keletkezésében is.
Készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásvány- és Kőzettárának közreműködésével. Az ELTE Ásvány-és Kőzettár elérhetőségei 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C (földszint) - az ELTE Lágymányosi campusának déli, a Lágymányosi híd felé eső épülete Telefon: (1) 381 22 08 e-mail: Nyitva tartás Az egyetemi szorgalmi időszakban (szeptember-december, február-május) hétfő, szerda, péntek: 10:00-16:00 Minden hónap utolsó vasárnapján: 10:00-16:00 Más időpontokban is fogadnak csoportokat előzetes egyeztetéssel. Belépők Teljes árú: 400 Ft Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 200 Ft Családi jegy: 800 Ft Csoportos jegy (minimum 10 fő): 2000 Ft Díjtalan a belépés 6 éven alul és 65 év felett, mozgássérülteknek (+1 fő kísérőnek), valamint ELTE-s diákoknak és dolgozóknak. Tárlatvezetés (csak előre bejelentett csoportoknak, maximum 40 fő) Magyarul: 1500 Ft Angolul, németül: 3000 Ft
Ott az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra emlékeztetnek. Gyakran a sivatag homokjának szemcséit is magukba zárják, amitől sárgás-vöröses barna színt kapnak. Ez a gipsz változat méltán viseli a sivatagi rózsa nevet. Sivatagi rózsa A gipsz a természetben gyakran keletkezik az ember tevékenysége nyomán is. A szulfidos (kéntartalmú) ércek bányászata során, legtöbbször a pirit (FeS 2) mállásával gyakorta jelentkezik savasodás a talajban. A keletkező kénsav (H 2 SO 4) rombolja a környezetet. Ha azonban a kénsav a környezetében kalciumforráshoz jut (ilyen például a kalcit (CaCO 3), a mészkő fő alkotója, a Mohs-skála harmadik, jövő héten bemutatandó tagja), a kalcium és a kénsav kémiai reakciója nyomán gipsz kristályosodik: a sav tartósan semlegesítődik, kivonódik a környezetből. Ezt a folyamatot használják ki világszerte, így Magyarországon is, a szulfidos meddőhányók környezeti kockázatának csökkentésére. A gipsz természetes úton is így keletkezik agyagokban: a fejér megyei Gánton például a bauxitot fedő agyagrétegekben elszórtan megjelenő pirit mállásával gyönyörű, 5-10 cm-es gipszkristályok, akár 20 cm-t is elérő kristálycsoportok képződnek.
A mészkőben levő repedések így egyre inkább kitágulnak, sőt újabb üregek, járatok jönnek létre. Ezek a repedések egyre inkább elnyelik a csapadékvizet, ez az oka annak, hogy a mészkőhegységek felszíne gyakran igen szegény felszíni vízfolyásokban. A karsztjelenségek A víz mészkőben és más, vízben oldódó kőzetekben (dolomit, kősó, gipsz) végzett munkájának sokféle karsztjelenség az eredménye. Az alábbiakban ezek vázlatos áttekintése következik. Ha a felszín másféle kőzetein (például homokkő, agyag, gránit stb. ) folyó vízfolyások olyan területre érnek, ahol szénsavas vízben jól oldódó kőzetek vannak, víznyelők alakulnak ki. A víznyelők a kőzet belsejébe vezetik a vizet. A mészkőben áramló víz oldásával a repedéseket tágítja. Ha a mészkővidékre más kőzetből felépített területről érkezik felszíni vízfolyás, a víznyelőkön át hordalék kerülhet a mélybe. A patakká vagy folyóvá duzzadó felszín alatti vízfolyások hordalékukkal erős pusztító munkát végeznek. Ennek eredményeképpen kisebb-nagyobb, olykor hatalmas barlangok alakulnak ki.