A vereséget egy szerencsétlen véletlen okozta, "inkább szégyenletes, semmint veszedelmes" volt. A helyzet azonban sokkal rosszabb volt ennél. A 14-15 ezer fős hadsereg ötöde odaveszett és ehhez járultak még azok, akik (akár a csata túlélői közül, akár más seregtestekben) úgy vélték, a szabadságharc ügyének befellegzett, ezért átálltak vagy hazamentek. A fejedelem utólag sokkal pontosabban értékelte a helyzetet az emlékirataiban: Soha még vereség ennél szégyenletesebb és szánalmasabb nem volt, és nem is voltak még csatavesztésnek szerencsétlenebb következményei [... ] E szerencsétlen nap után már semmi sem sikerült. A cikk az Index és a Napi Történelmi Forrás () együttműködésből jött létre, olvassa az ő cikkeiket is!
Előzmény: Völgyvidéki (903) 2021. 14 902 Lehet, hogy a mai leszármazottait nem foglalkoztatja túlságosan ez a kérdés. Ahogy nézem a leírásokból, a dunántúli nemesek többsége vagy császárpárti vagy ingadozó volt, kevés volt közöttük a megingathatatlan hűségű Rákóczi-párti. Még azt is el tudom képzelni, hogy ha valami csoda folytán mégis csak győztek volna Rákócziék, az ország megint csak kettészakadt volna, a Dunántúl maradt volna a Habsburgok kezén, de pl. a szintén császárpárti szerbek és horvátok által lakott vagy ellenőrzött déli területek is. Sőt számomra még Erdély kurucpártisága is erősen kérdéses. Nagyjából az északkeleti országrész és a Felvidék keleti része az, amely egyértelműen Rákóczi-párti volt. Előzmény: Törölt nick (901) Törölt nick 2021. 13 901 Nyugodjék békében, remélem nem sokat szenvedett. :( Néztem a facebookon, van elég sok unokája van fenn, de egyik sem emlékezik meg róla, hálátlanok, vagy császári érzelműek? Előzmény: Völgyvidéki (893) 899 Négy évig sem tartott ez a függetlenség, de összességében véve szerintem a 18. században a Habsburg-monarchia keretein belül sokkal jobban fejlődött az ország, mintha egy lengyel típusú kuruc nemesi köztársaság lett volna.
Ember Judit: Pócspetri Kevés műalkotás tudja közvetlenül jobbra fordítani emberi közösségek életét, de Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmjének ez sikerült. A digitálisan felújított film a Magyar Nemzeti Filmalap kiadásában a közelmúltban jelent meg DVD-n. Van-e értelme fotókat vagy filmeket készíteni a háborúról, a nyomorról, az igazságtalanságról, ha a művészek úgysem képesek megváltoztatni a világot? A hetvenes években indult magyar dokumentarista filmes mozgalom, a Budapesti Iskola alkotói – köztük Dárday István, Szalay Györgyi, Schiffer Pál, Tarr Béla vagy Ember Judit – úgy gondolták, igen, és munkájuknak sokszor be is érett a gyümölcse. Ember Judit - Pócspetri. Dárday István Jutalomutazás a, Tarr Béla Családi tűzfészek című filmje, Schiffer Páltól A pártfogolt vagy Ember Judit fikciós dokumentumfilmje, a Fagyöngyök önreflexióra, életük átgondolására késztették főszereplőiket. De Ember Juditnak ennél nagyobb tettet is sikerült végrehajtania, mert a Pócspetri hatására egy egész meghurcolt falu sorsa fordult jobbra.
"A tárgyilagosan bemutatott esemény valami titokzatos módon példázattá válik. Hiszen az elrejtett sírok mindenütt ott vannak, csak el kell kezdeni ásni valahol, és megtaláljuk őket. " (Rolf Richter) 17 óra: Kerekasztal-beszélgetés Résztvevők: Győri Zsolt, Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszék Kovács András Bálint, ELTE Filmtudomány Tanszék Takács Ádám, ELTE Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszék Varga Balázs, ELTE Filmtudomány Tanszék Felkért hozzászólók: Lugossy István filmrendező, operatőr Mátis Lilla filmrendező Mertz Lóránd operatőr Dr. Ember Judit: Pócspetri (1983) – Dokumentumfilmek a 20. századi magyar történelemről online. Stark András pszichiáter, pszichoterapeuta Szilágyi Erzsébet média szociológus, prof. emerita
Hát mondom, itt már úgysem marad meg az ember, itt már életbe' nem lehet maradni! Akkor aztán, hogy még, hogy hogy mint, nem tudom már az egészet, levittek a pincébe, ott azt, ott megint… Mondom, ide figyeljenek, ha megveszek, még aszt is megtagadom, amit, amit mondtam eddig, semmit nem fogtok hallani! Hát oszt nem köllött egyeb, nekem, mint a macskák! 53. oldal