[1] Találtak a Hooker-szigeten szarvasagancsot is, valószínűleg 1300 éve egy melegebb időszakban jutottak fel idáig rénszarvasok. Történelem [ szerkesztés] A szigetcsoportot 1873 -ban fedezte fel egy osztrák–magyar expedíció Julius von Payer és Karl Weyprecht vezetésével, akik az uralkodó iránti tiszteletből I. Ferenc József után nevezték el. Az egyik sziget az expedíciót támogató Zichy Edmundról a Zichy-föld elnevezést kapta. A Monarchia nem jelentette be az igényét a szigetcsoportra, később Norvégia és a Szovjetunió is magának követelte azt. Utóbbi 1926 -ban hivatalosan is saját birtokának nyilvánította a területet, és mivel a válaszul útnak indított két norvég hajó elakadt a jégben, a szovjet Georgij Szedov jégtörő legénysége hamarabb érkezett meg náluk. A szovjet kormány 1932-ben annektálta a területet és katonai bázisokat létesített. A terület 1991 -től Oroszországhoz tartozik. Katonai és tudományos kutatási célokból néhány szigeten megtelepültek. Az idelátogatás külön engedélyhez kötött.
És milyen jó tette. Manapság, amikor a tenger alatti nyersanyagkincsek miatt a terület jócskán felértékelődött, Oroszország a messzi északon fekvő Ferenc József-szigetektől számolja azt a 200 tengeri mérföldet, amíg befolyása jog szerint tart az Arktisz területén. A szigetek egyébként ma is gyakorlatilag lakatlanok. A szovjet időkben katonai célokra használták, ma már tudósoknak is szabad a bejárás. A neve pedig ma is Ferenc József-föld. (Kiemelt kép: Tegetthoff-fok a Ferenc József-földön. Forrás: Wikipedia) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az ember által először látott szigetek, fokok, gleccserek elnevezéseinél nem voltak hálátlanok a magyar szponzorral sem, így gróf Zichy Ödönnek ma is egy szigetcsoport (Zichy-föld) viseli a nevét. A Ferenc József-föld egyéb magyar vonatkozású neveket is őriz, mint a Hungária-öböl, Budapest-fok, Vámbéry-szigetcsoport, vagy az akkor még élő államférfi, Deák Ferenc nevét viselő sziget. Természetesen az ausztriai birodalomfélnek több lenyomata maradt a jeges, sziklás vidéken. Így találhatunk Rudolf trónörökösről, Lotharingiai Károlyról, Tegethoff admirálisról, Bécsújhelyről, Bécsről és annak hajdani védőjéről, Salm Miklósról, Anton Schrötter és August von Fligely osztrák-német földrajtudósokról elnevezett szigeteket, fokokat. A sarkvidéki körülmények próbára tették legszívósabbakat is. A Ferenc József-föld bejárásakor több időt töltöttek a felfedezők fagyott testrészeik dörzsölésével, mint gyaloglással. Téli napokon például a -50°C-fokban a hús, a kenyér, a vaj, és a zsír is csonttá fagyott.
Hazaérkezésük után nagy nyilvánosságot kapott a kutatók beszámolója. A Földrajzi Közleményekben megjelent írásukat most el lehet olvasni az Arcanumon; érdemes is, tiszta kalandregény. Bár a felfedezők baltával vágták az otthonról vitt, kővé fagyott tokajit az 50 fok mínuszban, a Ferenc József-föld messze volt attól, hogy magyar gyarmat legyen. Egyrészt ugye a dualista rendszer vállalkozásáról van szó, és sokkal inkább volt osztrák, mint magyar. A 24 fős expedíciónak egyetlen magyar tagja volt, a hajóorvos Dr. Kepes Gyula, a legénységet Dalmáciából szedték össze, közös nyelv az olasz volt. Az expedíció ugyan kapcsolódott a haditengerészethez, de nem állami, hanem magánvállalkozás volt, az adományok alig három százaléka jött Magyarországról. Ráadásul nem is gyarmatszerzési akcióról volt szó. "A nemzeteknek a földisme gyarapítása végett folytatott békés versenyküzdelme amaz ünnepélyes pillanatban, melyben valamely uj földre lép vagy pedig az ezen legtávolabb elért előfoktól elbúcsúzik, lobogókat szokott arra kitűzni.
A Monarchia 1872-74-es északi expedícióján felfedezett Ferenc József-földet a Szovjetuniónak csak 1926-ban jutott eszébe annektálni. Így akár azt is lehetne hinni, hogy fent, hogy a messzi északon fennmaradt egy olyan osztrák-magyar gyarmatszerűség, amely magát a dualista birodalmat is túlélte. Ez téves, de attól még továbbra is ott van valahol az é. sz. 81. fokán túl a mi Budapest-fokunk, és a kalandregénybe illően megmenekült felfedezők emlékét több más magyar vonatkozású elnevezés is őrzi. Trianon nem csak a Kárpát-medence bő kétharmadát vette el Magyarországtól, a kínai érdekeltségünk is odalett – a tiencsini történetet legutóbb Vujity Tvrtko riportfilmje idézte fel, magyar gyarmatként beszélve a pár utcás koncessziós területről. Bár ez többszörösen hibádzik (nem gyarmat és nem is magyar), arra jó apropó, hogy előkerüljön egy másik, jóval nagyobb terület, amit szintén szokás osztrák-magyar gyarmatként emlegetni. Fotó: Vasárnapi Újság / A Ferenc József-földet, ezt a Jeges-tenger azóta is gyakorlatilag lakatlan, 192 szigetből álló csoportját véletlenül és akarata ellenére fedezte fel az "Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció".
1. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság környezeti nevelési tevékenysége, 2005-ben, a Kúria Oktatóközpontban kapott otthont. Az egykori kisnemesi kúria épületében folyó oktató-nevelő tevékenység fő célja az Aggteleki-karszt (az Aggteleki Nemzeti Park) területén és térségében élő, valamint az idelátogató óvodás, általános és középiskolás gyermekek természetvédelmi szemléletformálása, környezettudatos magatartásra nevelése, vidékünk természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása. Mohos-Ház - Kelemér. Fruktárium Vendégház | Aggteleki Nemzeti Park. A házban állandó kiállítás látható, amely a Mohos-tavakat, a Mohos földvár történetét, valamint a falut bemutató táj- és kultúrtörténeti, és más időszaki kiállítások tekinthetők meg. A ház alagsorában foglalkoztató terem várja a környékbeli, valamint a kiránduló iskolás csoportokat, ahol rendhagyó természetismeret órára és egyéb környezeti nevelési programokra van lehetőség. Erdei Iskola - Szalamandra-ház Szögliget. Az Aggteleki Nemzeti Park erdei iskolai programjának helyszíne Szögliget falutól 1, 5 km-re, gyönyörű természeti környezetben található turistaszállás, a Szalamandra Ház kiváló helyszínt biztosít erdei iskolai programok lebonyolításához, illetve a nyári időszakban különféle táborok, osztálykirándulások, terepi programok megszervezéséhez.
Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre. Az Aggteleki karsztvidék mai formája elsősorban a mészkő alapkőzet lepusztulásával kapcsolatos folyamatok és a karsztjelenségek eredménye. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található továbbá az illetékességi területén három országos jelentőségű Természetvédelmi Terület: a felsőtelekesi Őshominida-lelőhely, a Keleméri Mohos-tavak, illetve a szendrőládi Magyar nőszirmos. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. Aggteleki Nemzeti Park - Utazasok.org. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Park területén Kúria Oktatóközpont - Jósvafő, Táncsics u.
1999. 1999/2000. 2000. 19 2000. 18 20 6 2 3 15 1 4 26 9 2 15 17 18 41 47 21 35 46 19 39 19 19 6 11 17 6 4 11 23 11 24 24 25 3 4 17 3 2000. 2003/2004. 2003/2004. 8 / 14 51 52 53 54 55 56 57 58 Település Bakonya Boda Cserkút Grábóc Kakasd Kővágószőlős Kővágótöttös Szálka Értékek száma 9 7 12 18 20 20 9 14 9 / 14 Felmérés dátuma 2004. 2004. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1. 48.
A barlang megközelítése egy bányatárón történik. Ezért az itt történő közlekedés körültekintést igényel. A barlangot célszerű túraruhában látogatni, annak ellenére hogy a teljes barlangszakasz kiépített, mivel a meredek lépcsőkön összesározódhat a ruházat csapadékos időszakban a beszivárgó víztől. Előzetes bejelentkezés szükséges (min. 2 hét)! Aggteleki nemzeti park igazgatóság online. Meteor-barlang - Bódvaszilas. A Bódvaszilas mellett fekvő Alsó-hegy Kis-vizetes-töbör alján nyílik az ANP egyik leglátványosabb víznyelőbarlangja. A nagyközönség számára megnyitott barlangok közül a Meteor-barlang látogatása állítja a legnagyobb kihívás elé a látogatót és igényli egyben a legjobb erőnlétet. A barlang bejáratának eléréséhez először fel kell mászni az Alsó-hegyre, majd a töbör alján nyíló szűk bejáraton át lehet bejutni a Meteor-barlangba. A túra időtartama mintegy 5 óra, amelyből a barlangban töltendő idő kb. 3 óra. A barlang végigjárása igazi extrém túrának számít, ezért jó kondíció és mászókészség szükséges. Egész évben, előzetes, írásbeli jelentkezés (min.
Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. BARADLA-BARLANG (Aggtelek, Jósvafő) Rövid, hosszú, közepes – ki mit választ! Aggteleki nemzeti park igazgatóság 5. Az 1-1, 5 kilométeres könnyű sétát? Vagy a 2 órás, a Styx-patak mentén haladó túrát, amely érinti hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 méter magas Csillagvizsgálót, valamint az Óriások termét, ahol zenehallgatásra kerül sor? Vagy azt, amely végighalad a barlangrendszer 7 kilométeres főágán? Akármelyik mellett döntünk, a Baradla-barlang nem okoz csalódást.