És amit a Rockstar megígér, be is tartja (ha az nem egy megjelenési dátum, de most emiatt sem félünk kivételesen). Képek még nincsenek, de gépigény már van. A minimum egészen átlagos és az ajánlott sem vészes, kíváncsiak vagyunk, hogy mutat majd a játék alacsony szintű részletesség mellett, és milyen lesz maxra húzva. Íme, ez kell hozzá: Red Dead Redemption 2 gépigény Red Dead Redemption 2 minimum gépigény Op. rendszer: Windows 7 - Service Pack 1(6. 1. 7601) Processzor: Intel Core i5-2500K / AMD FX-6300 Memória: 8GB Videokártya: Nvidia GeForce GTX 770 2GB / AMD Radeon R9 280 3GB Szabad hely: 150GB Hangkártya: DirectX-kompatibilis Red Dead Redemption 2 ajánlott gépigény Op. rendszer: Windows 10 - April 2018 (v1803) Processzor: Intel Core i7-4770K / AMD Ryzen 5 1500X Memória: 12GB Videokártya: Nvidia GeForce GTX 1060 6GB / AMD Radeon RX 480 4GB Szabad hely: 150GB Hangkártya: DirectX-kompatibilis Egész jó, nemde? 1091 budapest üllői út 47 years Red Dead Redemption 2 gépigény – Brutálisan sok hely kell neki Red Dead Online gépigény - Gépigé Red Dead Redemption II gépigény - elég, ha lovak húzzák a géped Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!
Összefoglaló Hírek, tesztek Videók Képek Gépigény Noha a Red Dead Redemption 2 PC-s portjának meglepően visszafogott a gépigénye, azért a helyet megköveteli magának a Rockstar alkotása. Írta: SteelSaint Dátum: 2019. október. 09. 19:00 PC-re is érkezik a Red Dead Redemption 2 Melynek most kiszivárgott a gépigénye is Ami meglehetősen megengedő Már persze a 150 GB-os helyigényt leszámítva Múlt hét pénteken végre megtörtént az, amire oly sokan vártak már jó ideje: a Rockstar hivatalosan is bejelentette, hogy jön PC-re a Red Dead Redemption 2. Ráadásul a megjelenésre sem kell olyan sokat várni, hiszen a premiert november 5-re ígérik az illetékesek. Most pedig további jó hír lehet, hogy kiderült a játék gépigénye is, mely a 150 GB-os helyigénytől eltekintve kifejezetten megengedőnek tűnik, még az ajánlott hardvereket nézve is. Red Dead Redemption 2 minimum gépigény Operációs rendszer: Windows 7 Service Pack 1 CPU: Intel Core i5-2500K vagy AMD FX 6300 RAM: 8 GB GPU: GeForce GTX 770 2GB vagy AMD R9 280 3GB HDD: 150 GB szabad hely Operációs rendszer: Windows 10 2018 áprilisi frissítéssel CPU: Intel Core i7-4770K vagy AMD Ryzen 5 1500X RAM: 12 GB GPU: GeForce GTX 1060 6GB vagy AMD R9 480 4GB Aki mindenesetre 4K / 60 FPS-re vágyik makulátlan minőségben, készüljön szuperszámítógéppel.
Felejtsük el a Rockstar szerinti minimálisat: aki a konzolgrafikát meghaladná 1080p-n, alsó hangon gondolkodjon a kiadó által javasolt felszerelésen. Én pont időben váltottam vén AMD Athlon X4 980 BE, Radeon R9 280 3 GB, 4 GB RAM kombinációmról modern felső-középkategóriásra (AMD Ryzen 7 3700X, Radeon RX 5700 8 GB, 16 GB DDR4 RAM), és az optimális beállításokkal (ultra textúraminőség, javarészt magas részbeállítások, közepes részecskeeffektek és 2X-es MSAA élsimítás) a benchmark teszt minimális/maximális/átlagos képkocka száma 25/65/55-nél állapodott meg. Észrevehetően az FPS csak az éjjeli városi és rendszerigényes időjárási effektek során esett vissza, a játszhatóságot szerencsére nem kompromittálva – persze lesz, aki inkább mindent a teljesítménynek rendel alá, szükség lesz kísérletezgetésre. Még egy felhasználói kép [+] Minden beállítást ultrára véve és TAA élsimítást bekapcsolva máris 22/58/45 FPS-re estek az értékek, határozottan érzékelhetőbb teljesítményingadozással. Cserébe tényleg olyan látványos lett a táj, hogy pár órára hajlandó voltam a részletességért a teljesítményből áldozni.
Az önző gén ( ISBN 9632816455, ISBN 9630946106; eredeti címén The Selfish Gene) Richard Dawkins 1976-ban írt tudományos-ismeretterjesztő könyve. Magyarra Síklaki István fordította. Magyarul először 1986 -ban jelent meg. A második, bővített kiadás ( 2005) az 1989-es angol kiadás alapján készült. Leírás [ szerkesztés] Ez a könyv emelte Dawkinst egy ismeretlen etológusból az egyik legismertebb evolucionista tudóssá, és egyben az egyik legismertebb tudomány-népszerűsítővé a világon. Állítólag a könyv egy áramszünet miatt született, amikor Dawkins nem tudta a kísérleteit végezni, és e helyett leírt bizonyos gondolatokat egy füzetbe. Ezen pár oldal lett később a könyv pár fejezete. Az önző gen x. Az önzőgén-elmélet Darwin elméletétől annyiban különbözik, hogy a kiválasztódás egységének Darwinnal ellentétben nem a fajokat, hanem a géneket tekinti " Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésről szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a képzeletet. De mégsem tudományos fantasztikus regény: tudomány.
Ezek az önfeláldozva túlélő prokarioták lettek azok, akiket ma mitokondriumoknak nevezünk, és akik a befogadójukkal (vagy bekebelezőjükkel) endoszimbiózisban a valódi sejtmagvas, eukariota sejteket alkotják, bizonyságául annak, hogy a már legtávolabbi időkig visszamenő őseink sem álmodhattak semmiféle sikerességről kényszerű, de kölcsönös szolidaritás nélkül. És dolgaink így mennek immár több mint hárommilliárd éve.
Azt vetette fel, hogy az állategyedek szándékosan és önzetlenül csökkentik szüléseik gyakoriságát a csoport egészének javára. Hipotézise nagyon vonzó, mert jól illeszkedik ahhoz, amit az embereknek egyénenként tenniük kellene. Az emberiségnek túl sok gyermeke van. A népesség nagysága négy dologtól függ: a születésektől, a halálozásoktól, a bevándorlástól és a kivándorlástól. A világ népességének egészét tekintve be- és kivándorlás nem fordul elő, s így csak a születések és a halálozások maradnak. Richard Dawkins: Az önző gén 2. oldal. Mindaddig, amíg szülőpáronként átlagosan kettőnél több gyermek éri meg a szaporodóképes kort, a gyermekszülések száma az évek során egyre gyorsuló mértékben nő. A népesség nem egyszerűen egy rögzített mennyiséggel növekszik minden nemzedékben, hanem inkább a már elért méret valamely rögzített hányadával. Mivel ez a méret maga is növekszik, a növekmény mérete is növekszik. Ha ez a növekedés akadálytalanul folyhatna, a népesség meglepően gyorsan csillagászati méreteket érne el. Mellesleg egyvalamit még azok az emberek sem ismernek fel, akiket aggasztanak a népesedési problémák, nevezetesen azt, hogy a népesség növekedése épp úgy függ attól is, hogy mikor lesznek az embereknek gyermekeik, mint attól, hogy hány gyermekük lesz.