A pozitív kapcsolókat fel lehet használni motiváló erőként, a negatívak hatásainak csillapítására pedig érdemes lehetőséget biztosítani. Domján András andragógus, hipnózisszakértő, az Inversum alapítója
Domján András - Meditáció és Agykontroll Munkájában az emberi viselkedést, azon belül az érzelmek működését és megváltoztatásának lehetőségeit kutatja és tanítja, hogy egyre szélesebb körben terjedhessen el egy megoldáscentrikus, felszabadult életszemlélet. INVERSUM – Érzelem management Mindenki tudja milyen érzés, amikor egy családi ebéd alatt bepöccenünk egy megjegyzéstől, a munkahelyünkön lefagyunk egy fontos prezentáció közben, a párunk torkának ugrunk egy semmiségért vagy zsákutcába jutunk a gyereknevelésben. Az ilyen mindennapi helyzetek megoldhatóvá válnak, ha megismerjük az elménk működését, a reakcióink kiváltó okait és megváltoztatjuk a viselkedésünk legfőbb mozgatórugóit, az érzelmeinket. Inversum domján andrás technikum. Ehhez nyújt professzionális segítséget az INVERSUM – a rendszer használatával megismerhetjük, megérthetjük és megváltoztathatjuk érzelmi reakcióinkat. Az INVERSUM az interneten keresztül elérhető önsegítő rendszer, használatával bárki önmaga oldhatja meg a mindennapi élet problémás helyzeteit, rendezheti lelkivilágát.
Tudatalatti kapcsolat a munka és a lelkivilág között Több ezer ember szakmai és magánéletébe pillanthattam be, így összefüggéseiben vizsgálhattam elméjük működését munkahelyi környezetben is, legalábbis annak a saját szemszögükből megélt változatát. A milliárdos cégtulajdonostól a vállalkozón át a titkárságon dolgozó "multikatonáig" mindenféle nézőpontot volt szerencsém megismerni. Ezek mind megerősítettek abban a tudásban, hogy a magánélet és a szakmai élet között sokkal szorosabb az összefüggés, mint azt valószínűleg sok munkaadó szeretné. Ezt a szoros kapcsolatot pedig a tudatalatti elme, pontosabban annak működése okozza, ami sokkal misztikusabb hangzású, mint amilyen valójában. Domján András – Agykontroll. Elménk ezen része felel ugyanis a nem akarattal irányított testi és mentális funkciók működéséért, valamint az érzelmeink tárolásáért és előhívásért is. Az érzelmek irányítanak minket vagy mi irányítjuk az érzelmeinket? Amikor valamilyen esemény érzelmet vált ki bennünk, akkor az a megélt helyzet – akár csak egy apró részlete is – tudat alatt emlékeztethet minket egy olyan múltbeli eseményre, amelyet az esetek nagy többségében még a gyerekkorunkban éltünk meg, amikor épp ugyanezzel az érzelemmel szembesültünk.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a kiindulási helyet nem is lehet megtalálni. Áttét és áttét között is van különbség A hétköznapokban az áttét szót nemcsak a távoli szervekben megjelenő daganatokra használjuk, hanem például az adott terület elsődleges nyirokcsomóiban megjelenő ráksejtekre is. Persze bizonyos szempontból ezek is áttétek, azonban ez sokszor nagyon ijesztő, félreérthető a betegek számára. Ha egy daganat a környezetét, a környezetében lévő szöveteket is beszűri, jelen van az elsődleges regionális nyirokcsomókban, akkor az helyileg előrehaladott betegség. Ide tartoznak a nyirokcsomóáttétek, vagyis a nyirokcsomók különböző fokú érintettsége is. Ez jellemzően a mellrák II. és III. stádiuma. Mellrák hova ad áttétet en. Ha a betegség ennél is tovább terjed és megjelenik más, távolabbi szervekben vagy távoli nyirokcsomókban, akkor beszélünk áttétes, vagyis IV-es stádiumú rákról, ami ma már krónikus betegségnek számít. Más, mégis hatékony kezelések A kezelések tekintetében is vannak különbségek a korábbi stádiumú és az áttétes mellrák között.
Míg egy normális DNS-szekvencia a gén két kópiáját tartalmazza, addig néhány tumormintában nyolc kópiát is találtak az adott génszakaszból. A csoport ezután 250 páciens melldaganatából vett szövetmintáiban kutatott genetikai rendellenességek után. Ennek során állapították meg, hogy az MTDH jelű gén az agresszív tumorokban túl aktív. "Ez a gén minden sejtünkben megtalálható, ám a tumor valamiképpen többletmásolatokat szerez belőle és túlzott mértékben működteti" – magyarázta Kang. Mellrák hova ad áttétet te. A következő lépésben ezeket az emberi tumorsejteket kísérleti egerekbe injektálták, és azt tapasztalták, hogy azokban olyan daganat képződött, amely nagyobb eséllyel terjedt szét, egyúttal nagyobb valószínűséggel vált ellenállóvá a hagyományos kemoterápiás szerekkel szemben. Amikor a kutatók gátolták az MTDH jelű gén működését, a tumorsejtek kevésbé képeztek áttétet, és a kemoterápiás szerek is hatékonyabbak voltak. Forrás: MTI 2009. 01. 07.