Európa még nem bocsátotta meg a Krím elcsatolását Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén egy évvel meghosszabbította azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket az unió azért vezetett be, mert Oroszország jogellenesen elcsatolta a Krím félszigetet és Szevasztopolt. Titkolózó uniós szervek veszekedését oldaná fel Magyarország Sem az Európai Parlament (EP), sem az európai miniszterek tanácsa nem akarja saját pénzügyeit kiteregetni a másik előtt, a két intézmény közötti vitában Magyarország próbál soros elnökként közvetíteni. A magyar diplomaták azt akarják elérni, hogy mindkét fél tegyen engedményeket, de több mérges EP-képviselő keresztbe tehet - írja az
Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa ("Tanács") egyike az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerveinek. Ülésein a 27 uniós tagállam miniszterei vesznek részt. Szakpolitikai döntéshozói és koordináló funkciókkal rendelkezik. A Tanács székhelye Brüsszelben van, de a Szerződések 6. jegyzőkönyve és saját eljárási szabályzata értelmében üléseit áprilisban, júniusban és októberben Luxemburgban tartja. A Tanács üléseit (a Külügyi Tanács kivételével) a soros elnökség hívja össze és elnököli. A Tanács üléseire 10 különböző formációban kerülhet sor, amelyeken az uniós tagállamok illetékes miniszterei vesznek részt: általános ügyek; külügyek; gazdasági- és pénzügyek; bel- és igazságügyek; foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyek; versenyképességi (belső piaci, ipari, kutatási és űrpolitikai) ügyek; közlekedési, távközlési és energiaügyek; mezőgazdasági és halászati ügyek; környezeti ügyek; oktatási, ifjúsági, kulturális és sportügyek. Európai Unió Tanácsa - Adózóna.hu. Az "Általános Ügyek" Tanácsa az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről (az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdése).
A szolgáltatók a megosztott adatokat más célra nem használhatják fel. Nem fognak hasznot húzni az adatokból – például úgy, hogy továbbadják azokat. Mindazonáltal díjat számíthatnak fel az általuk végrehajtott tranzakciókért. Európai Unió Tanácsa | Azonnali. Adataltruizmus a közjó érdekében Az Adatkormányzási rendelet azt is megkönnyíti az egyének és a vállalatok számára, hogy adataikat önkéntesen hozzáférhetővé tegyék a közjó érdekében, például orvosi kutatási projektek esetében. Azok a jogalanyok, amelyek közérdekű célból adatokat szeretnének gyűjteni, kérhetik, hogy szerepeljenek az elismert adataltruizmussal foglalkozó szervezetek nemzeti nyilvántartásában. A regisztrált szervezeteket EU-szerte elismerik. Ez megteremti a szükséges bizalmat, és arra ösztönzi az egyéneket és a vállalatokat, hogy szélesebb körű társadalmi felhasználásra adományozzák adataikat. Ha egy szervezet azt akarja, hogy az Adatkormányzási rendelet szerint adataltruizmussal foglalkozó szervezetként ismerjék el, akkor meg kell felelnie egy meghatározott szabálykönyvnek.
A szolgáltatók egyszerű azonosítása A logó formájában megvalósuló önkéntes tanúsítás megkönnyíti a megfelelő adatközvetítő szolgáltatók és adataltruizmussal foglalkozó szervezetek azonosítását. Európai unió tanácsa soros elnöksége. Európai Adatinnovációs Testület (European Data Innovation Board) Létrejön egy új struktúra, az Európai Adatinnovációs Testület, amely tanácsokkal látja el és segíti a Bizottságot az adatközvetítő szolgáltatások interoperabilitásának fokozásában, és egyéb feladatai mellett, iránymutatásokat ad az adatterek fejlesztésének elősegítésére. Nem személyes adatokhoz való nemzetközi hozzáférés és azok továbbítása Az Adatkormányzási rendelet biztosítékokat hoz létre a közszféra adatai, az adatközvetítő szolgáltatások és az adataltruizmussal foglalkozó szervezetek számára a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi továbbítása vagy az azokhoz való kormányzati hozzáférés ellen. A személyes adatok tekintetében az EU már rendelkezik hasonló biztosítékokkal a GDPR esetében. A Bizottság különösen – a másodlagos jogalkotás révén – megfelelőségi határozatokat fogadhat el, amelyekben kijelenti, hogy egyes nem uniós országok megfelelő biztosítékokat nyújtanak az EU-ból továbbított nem személyes adatok felhasználására vonatkozóan.
Az Európai Bizottság február 3-án javasolta a rendelet érvényességének meghosszabbítását egy évvel, azaz 2023. június 30-ig. Ha az egészségügyi helyzet lehetővé teszi, a rendelet korábban is hatályon kívül helyezhető – tették hozzá az EU Tanácsának közleményében. (MTI)
Mert a bárányhimlőnél ez a nagy kockázat, nem maga a betegség, ez pedig megelőzhető az oltással. Hát ez jó! :( Én is sokat gondolkodtam, beadassam-e, de mivel babát várok áprilisra, gondoltam ezzel majd az újszülöttet is védem, hogy a fiam ne hozza haza.... Hányat kapott belőle? Mert egy nem elég. Az én kisfiam még csak az elsőt kapta meg belőle, de abszolút semmi nem volt, pedig a mumpszossal együtt kapta. Állítólag nem is nagyon szokott lenni. Az éppen nem, csak bárányhimlős lett a kisfiam. :S Mármint nem az oltástól, hanem rá 2-3 hónapra, pont mintha meg sem kapta volna. Meg hazahozta a fél éves picinek is a pöttyöket. Kicsit csalódtam az oltásban. A picinek már nem kell ugye, mert elkapta a bárányhimlőt, de ha születne még gyerekem, nem is tudom, hogy ezek után beadatnám-e neki. :S Bárányhimlő elleni oltásnak volt nálatok mellékhatása, szövődménye? Bárányhimlő Elleni Oltás Mellékhatásai, Bárányhimlő Elleni Lots Mellekhatasai 2. További ajánlott fórumok: Fogamzásgátló tabletta abbahagyása után jelentkezik-e valamilyen mellékhatás? Miért olvasok rengeteg mellékhatást az oltásokkal kapcsolatbam, de egy ismerősömnek sincs semmi baja?
A bárányhimlő elleni védőoltás (Varilrix) élő gyengített kórokozót tartalmaz, két alkalommal kell beadni. Mellékhatásai a következők lehetnek: enyhe bőrjelenségek az oltás helyén, hőemelkedés. Betegség A bárányhimlő (varicella) fertőző, cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés, amely piros, viszkető, hólyagos kiütést és lázat okoz. Rendkívül fertőző volta miatt szinte mindenki már gyermekként találkozik vele. A bárányhimlőn átesettek általában egy életre védetté válnak. Lehetséges második fertőzés, ha az első nagyon korán vagy nagyon enyhe formában zajlott le. A gerincvelőből kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömör formájában. A bárányhimlő általában spontán és jól gyógyul, de súlyos szövődmények előfordulhatnak, különösen, ha valaki fiatal csecsemőkorban vagy felnőtt korban kapja meg. Ha várandós kismama kapja meg, a magzat súlyos károsodása is felléphet. Különösen veszélyeztetettek a csökkent immunitással járó betegségekben szenvedők.
A betegségért felelős varicella zoster nevű herpeszvírus még az immunrendszer végső csapása előtt visszavonulót fúj és fedezéket keres magának a szervezetben. Ez a fedezék nem más, mint a gerinc melletti idegdúc-láncolat. Itt a vírus kikerül az immunrendszer látóköréből és életünk végéig potyautassá válik. Ez már önmagában sem túl szívderítő, de ha hozzávesszük azt, hogy ettől kezdve csak arra vár, hogy egy a szervezetet legyengítő stimulust kihasználva újra felüthesse a fejét, akkor már bizony indokolt, hogy ellenérzéseink támadnak kéretlen kísérőnkkel szemben. Bárányhimlősek tehát csak egyszer lehetünk, de az újra megnyilvánuló vírus által okozott, immáron övsömörnek nevezett betegség igen kellemetlen, nehezen gyógyítható és makacsul visszatérő lehet. A gyermekkorban elkerült bárányhimlő vírusa sajnos felnőttben is jól érzi magát, az érintettek nehezebben viselik, az összkép súlyosabb betegség benyomását kelti. A főként központi idegrendszeri szövődmények jóval gyakrabban fordulnak elő.