Mire visszaérünk Pécsváradra, teljesen besötétedik, és a szépen kivilágított templomtorony ad útmutatást, merre is kell kanyarognunk vissza, a vár felé. Mivel a Zengő a Mecsek legmagasabb pontja, ezért a csúcs stratégiai fontosságú volt - már a rómaiak korában is (itt futott az aquincumi út). A nem túl nagy várat a tatárjárás után építhették: a vár területe mindössze 105 x 70 méter volt és egyetlen háromszintes lakótoronyból állt. A Zengőhöz több mendemonda is kötődik, az egyik szerint a Zengővárat és a pécsváradi várat egykoron titkos alagút kötötte össze... Utunkat a sárga csík jelzésen folytatjuk tovább. Az út rögtön a Zengőváűr mellett indul, és folyamatosan lefelé tart. Kidőlt fákon és avaron csúszkálunk lefelé, miközben az idő kezd egyre borúsabbá válni. Ahogy sötétedik, gyönyörű kilátás tárul elénk: a szembe hegyoldal ugyanis még világos, de nálunk, a fák között már "sötét" van... igazi paradicsom egy fotósnak:) Hamarosan leérünk Püspökszentlászló ra, ahol a történet szerint annak idején Szent László király talált menedéket egy vihar elől.
Ez a templom Szent Jakab híveit fogadta, innen nyerhette a hegy a nevét. Bertalan pécsi püspök 1225-ben itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra, majd 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort, így alapította meg az egyetlen magyar szerzetesrendet, a hányatott sorsú pálosokat. Arany-hegy A Donátus hegyének neve az oldalában termett híres, jó minőségű, és értékes szőlőről kapta a nevét, mellyel a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség lexikona szerint azt kívánták jelezni, hogy ez a hegy aranyat ér. Árpádtető Árpádtető környékén árpát nem, de szép kilátást találunk Nincs ember, aki ne arra gondolna, hogy Árpádtető Árpád fejedelmünkről kapta a nevét. Winkler róbert
Az ország legdélibb pontja: Beremendtől délre, a Beremend-Kásád közút mellett elhelyezett jel. Az ország legmagasabb pontja: Mátra, Kékestető, 1014 m. Az ország legmélyebb pontja: Szegedtől (szegedi Tisza-hídtól) délre légvonalban kb. 8 km, Tiszaszigettől nyugatra 2 km-re elhelyezett jel, 75, 8 m. Ez utóbbiról később kiderült, hogy téves, a legmélyebb pont nem a Tisza bal partján, Tiszasziget térségében, hanem a túloldalon, Szeged-Gyálarét térségében van. Az új mérések szerint a tiszaszigeti mélypont nem is annyira mély, csupán 76, 7 méter, miközben a túloldali földrajzi mélypont 75, 8 méter (azaz annyi mint a korábbi tiszaszigeti téves mérés adata). Mindezeket csak azért emlegettük föl, hogy a címben emlegetett legmélyebb ponthoz némi kontextussal szolgáljunk. A természeti, földrajzi legektől ugyanis csupán egy gondolati lépés választja el az emberkéznek köszönhető legeket, és azt talán mindenképp érdemes feleleveníteni, hogy az ország legmagasabb pontjához, a Kékeshez (és mondjuk az arra épített 180 méter magas tévétoronyhoz) képest, hol és mekkora volt az ember által alkotott és bejárt legmélyebb pont hazánkban.
§) Kegyeletsértés (228. §) Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (254. §) Lázadás (256. §) Bántalmazás hivatalos eljárásban (301. §) Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (302. §) Kényszervallatás (303. §) Jogellenes fogvatartás (304. §) Hivatalos személy elleni erőszak (310. §) Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §) Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §) Nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §) Terrorcselekmény (314. §) Jármű hatalomba kerítése (320. §) Rablás (365. §) Zsarolás (367. §) Önbíráskodás (368. §) Zendülés (442. § (2)-(6)) Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (445. §) Ki indíthat eljárást, hogyan indulnak eljárások a személy elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben? A személy elleni bűncselekmények legtöbbje hivatalból büntetendő. Ez alól kivételt képeznek az alábbiak, melyek esetén magánindítvány előterjesztésére van szükség: könnyű testi sértés (164. § (2) kapcsolati erőszak lelki és gazdasági formái (212/A.
Kapcsolatfelvétel Telefonszámaink: 06-30/4688-601 Vezetékes és faxszámunk: 06-45-403-623 Esettanulmányok Hasznos információk! Ezek az információk az Ön számára is megkönnytik munkáját oldalunkat adja hozzá kedvenceihez. Online jogi tanácsadás SZERETNE ELKERÜLNI ALAPVETŐ, JOGI HIBÁKAT? Hivatalos személy elleni bűncselekmények Kérjük válasszon az alábbi almenük közül egyet! Hivatalos személy elleni erőszak Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
Büntetőjog – Lőrik Ügyvédi Iroda A bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában Btk szerinti tényállása Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában Btk. 302. § (1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja. A hivatali visszaélés Btk szerinti tényállása Hivatali visszeélés Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogellenes fogvatartás Btk szerinti tényállása Jogellenes fogvatartás Btk. 304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból vagy célból, b) a sértett sanyargatásával vagy c) súlyos következményt okozva követik el. A közfeladati helyzettel visszaélés Btk szerinti minősítése Közfeladati helyzettel visszaélés Btk. 306. § Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Btk. 223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Btk. 224. § (1) Aki a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. (3) A büntetés a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
A személyesen tett feljelentés során jelen lehet egy, a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti (Be. 376. § (3). Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül azt megvizsgálja, és dönt a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés kiegészítéséről, a feljelentés elutasításáról, illetve az ügy áttételéről. A feljelentés elutasítása ellen 8 napon belül panasszal lehet élni. A feljelentésnek nincsenek formai előírásai, célszerű azonban minél pontosabb tájékoztatást adni az elkövetett bűncselekményről. Meghatározott bűncselekmények esetében a jogszabály magánindítvány megtételétől teszi függővé az eljárás megindítását. Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Erre a sértettnek 1 hónap áll rendelkezésére. Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő.
Az emberi méltóság elleni bűncselekmények közül, a rágalmazást, a becsületsértést, a magánlaksértést valamint a zaklatást külön oldalon ismertetjük, a kegyeletsértés, a kiszolgáltatott személy megalázása, a levéltitok megsértése valamint a magántitok megsértése bűncselekmények tényállásait pedig az alábbiakban ismertetjük: AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Kegyeletsértés Btk. 228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. Kiszolgáltatott személy megalázása Btk. 225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz.