Drámáit zajos siker fogadta, mégis, már életében elavultak. Az ő műveiből készült Strauss Cigánybárójának, és Erkel Dózsa Györgyének szövegkönyve. Jókai Mór művein széles olvasóközönség nevelkedett, nemzeti regényt alakított ki, a maga eszközeivel a nép vágyait és csalódásait, álmait és illúzióit, olykor önámításait is kifejezte. Ideális alakjai példaképet adtak, humanista törekvéseiken, erkölcsi és jellembeli pozitívumaikon nemzedékek nőttek fel. Életműve jelentősen befolyásolta a társalgási nyelvet. A XX. századi regényirodalomra is erősen hatott, így Mikszáthra, Bródy Sándorra, Krúdyra, Gárdonyira, Móriczra, Szabó Dezsőre. Feszty Árpád apósától, Jókai Mórtól kapta a tanácsot, hogy a millenniumi ünnepségekre ne bibliai, hanem magyar történelmi témát válasszon, megfestve A magyarok bejövetele c. festményt. Portréját Mikszáth festette meg Jókai Mór élete és kora című könyvében. Petőfi és Madách mellett hosszú ideig a külföldön legolvasottabb magyar író volt. Bár hatása napjainkban csökkent, elsősorban nyelvének avulása miatt, mégis, irodalmunk legnagyobbjai között van a helye, s amíg magyarul olvasnak az emberek, Jókait olvasni fogják.
Ugyanebben az időszakban derült fény tüdő- és szívbajaira. 1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. 1861-ben Siklósvárosának képviselője lesz; a Teleki-féle Határozati Párt tagja is lesz; annak feloszlása után a Tisza István-féle párt színeiben indul (1875) Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as években visszavonult; sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig névleges főszerkesztője. Ez időtájt sokat időzött külföldi gyógyfürdőknél, svábhegyi kertjében, illetve balatonfüredi villájában. 1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta.
Jókai Mór (1825–1904) irodalmunk egyik legtermékenyebb és legolvasottabb regényírója volt. Hatalmas életművet hagyott maga után, s az ő teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett széles olvasóközönséget. A magyar elbeszélő stílust ő emelte igazi magaslatra. Az elődei, kortársai nehézkesebb, körmondatos stílusát nála a könnyed természetesség, az élőbeszéd frissessége, eleven, szellemes modora váltja fel. Mondatszerkezeteit, párbeszédeit a mai olvasók is élvezik. Számunkra a legnagyobb nehézséget a meglehetősen sok idegen, latin és német szó jelenti, meg azok az elavult jogi, politikai, vallási kifejezések, tudományos-technikai műszavak, amelyek m ögül mára már eltűntek az eredeti fogalmak. Népszerű kiadásokban a lap alji vagy a kötet végi szómagyarázatok feloldják a szövegértés efféle akadályait, ezek azonban mindenképpen megnehezítik a folyamatos olvasást. Jókai Komáromban (ma Szlovákiához tartozik) született. Édesapja nemesi származású ügyvéd volt. – Középiskolái elvégzése után jogot tanult, ügyvédi oklevelet szerzett, de sohasem lépett jogi pályára.
JÓKAI Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5. ) író. A legnagyobb magyar elbeszélő. Az 1841-1842. tanévet a Pápai Református Főiskolában végezte, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Tevékenyen részt vett a Képzőtársulat életében, több versét az érdemkönyvbe írták. A Tűz és víz c. elbeszélésével 1842. júl. 26-án egy arany jutalmat nyert. Tanárai közül Tarczy Lajos gyakorolt rá nagy hatást. 1857-ben feleségével együtt meglátogatta Pápán élő sógorát, Váli Ferencet. A két napos látogatás eseményeit Váli Mari örökítette meg. 1868-ban a képviselőválasztás alkalmával látogatott a városba, majd 1881-ben verset írt az új színházépület megnyitására, Az utolsó prológ címmel. Diákkori lakóházát (Jókai u. 13. ) emléktábla jelöli. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített szobrát (amely a református templom előtt áll) 1931-ben leplezték le. A két Szervátiusz (Jenő és Tibor) 1978-ban készült Jókai-emlékművét a Várkastély előtt állították fel. Emléktábla van a Jókai u. sz. házon, ahol pápai tartózkodása idején lakott.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből. 1886. November 20. -án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. -én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el. Írói munkássága 1870-es évekig elképesztő mennyiségű, mintegy 100 kötetet írt meg. Munkái közül mindenképpen említésre méltó: az Aranyember, a Kőszívű Ember Fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony.
Iskoláinak bevégzése után patvaristáskodott Komáromban, majd jurátuskodott Pesten s 1846-ban letette az ügyvédi cenzúrát, de ügyvédi gyakorlatot sohasem folytatott. Petőfi megismertette a fiatal írókkal; a Pesti Divatlapban s az Életképekben megjelent novellái, valamint első regénye, a Hétköznapok, az író világban feltünést keltettek s a közönségnél tetszést arattak; egészen az írói pályára szánta magát s politikai és szépirodalmi lapoknak, különösen az Életképek nek munkatársául szegődött. E népszerű hetilap szerkesztését 1847-ben átvette Frankenburgtól s saját novelláival, de a fiatal irodalom legkiválóbb tagjainak dolgozataival is emelte értékben és érdekességben. Jókai ifjúkori arcképe. (Saját rajza, 1849. ) Itt kezdődik politikai szerepe is. Petőfivel együtt vezértagjává lett az Ifjú Magyarországnak, fiatal írók nemzeti és szabadelvű politikai egyesülésének; s az 1848-iki márciusi napok mozgalmainak: a népgyűléseknek, a »nemzet kivánatai« szerkesztésének, hazafias tüntetéseknek s a sajtó felszabadításának, mint szónok és ujságíró, egyik főtényezője volt.
VígVarjú Étterem - a Duna-korzó legújabb arca Üdvözöljük a VígVarjú étteremben! 160 év történelme elevenedik meg Önök előtt belépve éttermünkbe a Pesti Vigadóban. A nagy múltú Vigadó épülete számtalan kivételes eseménynek adott otthont az elmúlt évszázadokban. A hagyományokat felidézve igyekszünk Önöknek maradandó gasztronómiai élménnyel emlékezetes látogatást szerezni. Izgalmas ízek, különleges kulinária, múltidéző hangulat VÍGVARJÚ ÉTTEREM A patinás VígVarjú étterem kitűnő választás élete fontos pillanatainak megünneplésére, de üzleti események és külföldi csoportok ebéd- vagy vacsorahelyszínéül is tökéletes! A klasszicista stílusú Redoute épülete (a mai Vigadó elődje) mindig is a legmagasabb szintű kultúra otthona és a vigasságok helyszíne volt. A Redoute rövid pályafutása 1849. májusában ért véget, amikor az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatává vált, s jelentős részben megsemmisült. Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, s az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart megteremteni, végül 1865-ben adták át.
Az Ádám Jenő TP partnerei hasonlóan gondolkodva a tehetségfejlesztés biztos támogatói lehetnek a jövőben is e nemes feladatnak. A zeneiskola intézményi adottságai az eddig végzett tevékenység tapasztalatai, a tervezett programok megvalósítása mind-mind igazolja a felsorakoztatható anyagi és személyi erőforrások meglétét.
Tehetségpontunk segíti a környezetünkben érzékelt tehetség tudatos felismerését, fejlesztését, kibontakoztatását, illetve információt biztosít a különböző tehetségsegítő lehetőségekről. A 2010-ben elkészült "Jó gyakorlatok" című munkánk alapján dolgozunk, illetve azt folyamatosan továbbfejlesztjük. Ahogy tapasztaltabbak leszünk, úgy fejlődünk, a Jó gyakorlatokat mind a mai napig tökéletesítjük, fejlesztjük, hiszen a tehetség-gondozó munka nem áll meg, nem állandó, minden az egyedi és megismételhetetlen gyermek fejlesztése érdekében történik. A "Jó gyakorlatok" bekerülhetett a Géniusz portálra is, ez pozitív visszaigazolás, biztatás számunkra. Gyakran tartunk találkozót Tehetségpont partnereikkel is, ahol kicseréljük a "Jó gyakorlatok" tapasztalatait. A tehetségazonosító, tehetségfejlesztő, tehetség-tanácsadó munkánk kiemelkedő eseménye volt a 2017. május 19-21 között megrendezésre kerülő IX. Országos Ádám Jenő Dalverseny. Május 19-én megvalósult Tehetségnapunkon "Kodály Zoltán és Ádám Jenő szerepe a népdalhagyományok átörökítésében" címmel ismeretterjesztő előadás volt, melyen közreműködtek a magánének szakos növendékek.
437 778 Groszmann Györgyi Groszmann Györgyi 2020-08-24 07:58:10 2021-01-29 23:11:03 Ádám Jenő Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola
A zene ismerete, gyakorlása a gyermek szellemi és fizikai képességeit egyaránt rendkívül intenzíven és sokrétűen fejleszti. Harmonikusabb lelkületű, humánusabb embereket nevelhetünk azokból a gyermekekből, akik a művészetek területén is jártasak. Célunk, hogy minden növendékünk számára örömforrássá váljék az éneklés és a hangszeres muzsika egyaránt. Törekszünk arra, hogy minél gyakrabban átélhessék a közös muzsikálás egyedüli élményét. Fontos, hogy tanulóink ismerjék a zenei írást, olvasást, értő hallgatói legyenek az igényes zenének. Meggyőződésünk, hogy komoly nevelőerő rejlik a zenetanulásban, igyekszünk minden mozzanatát hasznosídagógia Programunk a dokumentumok menüponton keresztül elérhető. Jelenleg tizenkilenc hangszertípust oktatunk. Iskolánkban hegedű, gordonka, gitár, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, vadászkürt, tenorkürt, baritonkürt, harsona, tuba, ütő hangszerek, zongora, magánének, citera, népi furulya hangszertanulás közül választhatnak az érdeklődők.