Az 1974-ben bemutatott sorozatból végül 1978-ban vágtak össze egy másfél órás moziverziót. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Filmként a Keménykalap és krumpliorr nem mentes a dramaturgiai egyenetlenségektől és aránytalanságoktól, amely a sorozateredeti jelentősen nagyobb játékidejére vezethető vissza. Sikerét azonban nem befolyásolta, generációk nőttek fel rajta. A moziverzióra több mint félmillióan váltottak jegyet, de külföldre is eljutott, tíznél is több országba sikerült eladni, egy amerikai televíziós fesztiválon pedig első díjat nyert. Meghalt a Keménykalap és krumpliorr rendezője | 24.hu. Egy emlékezetes jelenet Kisrecéék a cirkuszi produkció megszervezését azzal kezdik, hogy plakátot próbálnak lopni az előadáshoz. Az utcákat járva találkoznak Lópici Gáspár plakátragasztóval, aki éppen a környéken turnézó cirkusz oroszlános posztereit helyezi el a hirdetőoszlopokon. A fiúk ravasz cselhez folyamodnak: Kisrece úgy tereli el a férfi figyelmét, hogy az iskolarádió munkatársának kiadva magát interjút kér tőle, és amíg beszélgetnek, társa elemeli az egyik plakátot.
– 1974. május 26. Státusz befejezett Korhatár Hat éven aluliak számára nem ajánlott Kronológia Kapcsolódó film Keménykalap és krumpliorr (film) (1978) További információk IMDb A Keménykalap és krumpliorr a Magyar Televízió 1973 -ban készült, 1974 -ben bemutatott ifjúsági filmsorozata Csukás István azonos című műve alapján. A mű és a film között több eltérés is van. A sorozatból készítettek egy 100 perces összevágott mozifilmet is, amit 1978. augusztus 31-én mutattak be. Keménykalap és krumpliorr cirkuszigazgató. Epizódok [ szerkesztés] # 1974 1. Valódi oroszlánbőgés 2. Kell egy véreb! 3. A tettes lépre megy 4. Éljen Bagaméri Elemér!
Konkurenciát is kapnak Bagaméri (Alfonzó) fagylaltárus személyében, aki a nyomravezetői díj reményében maga is álruhás detektívnek áll. Mitől különleges? Keménykalap és krumpliorr 4. rész. A hatvanas évek második felétől a rendszerváltásig tartó időszak a magyar ifjúsági és gyerekfilmek aranykorának számít. Sorra készültek a Magyar Televízió megbízásából a jeles hazai írók műveit adaptáló produkciók. A legnépszerűbb mind közül talán a Csukás István regényéből forgatott Keménykalap és krumpliorr, amelynek nemcsak a mondatai, dialógusai váltak szállóigévé, de ikonikus szereplői – mint Bagaméri, az "elátkozott fagylaltos" vagy Lópici Gáspár, az "utca hírmondója" – is önálló életre keltek. Csukás történetének, illetve Bácskai Lauró István filmjének sajátossága, hogy – Erich Kästner Emil és a detektívek című klasszikusához hasonlóan – a gyerekek kalandjait egy krimivázra húzza fel. A leleményes Kisrece (Kovács Krisztián) és társai a felnőttek segítsége nélkül kezdenek bele a nyomozásba, és a rejtély megoldásáig is önállóan jutnak el.
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. –) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. Keménykalap és krumpliorr mek. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be. Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei.
De mindez tényleg nem több zavaró apróságnál, a szumma tehát az, hogy abszolút nem bántam meg, hogy bepótoltam az elmaradásomat. Aki teheti, és belefér az idejébe, inkább a sorozatverziót válassza, de a filmváltozat is pompás mulatság volt a számomra! A zenés sorozata első évadának utolsó részében Király Attila színész és szinkronszínész ült be a dobok mögé.
1938. Indiana Jones ezúttal részben személyes okokból hagyja ott a tanári szobáját és csatolja fel ostorát. Hírt kap arról, hogy édesapját - akinek árnyékából számos kaland, eredmény és tudományos elismerés után sem volt még képes kilépni - elrabolták! Kiderül, hogy idősebb Jones professzor a nácik fogságában van. A németek tudják, hogy Jones titkos naplója számos olyan fontos feljegyzést tartalmaz, amely segíthet nekik közelebb kerülni néhány hőn áhított műkincs lelőhelyéhez. Ezúttal sem akármilyen ereklye után folyik a hajsza: a nácik a Szent Grált akarják megszerezni mindenáron, a kelyhet, amely a legenda szerint az örök élet kulcsa! Indy kénytelen behatolni az oroszlán barlangjába - a nácik főhadiszállására, hogy kiszabadítsa apját. A két Jones ettől kezdve egyszerre lesz üldözött és üldöző: életveszélyes kalandok tucatjain vereszik át magukat, hogy a németek előtt kaparintsák meg a kelyhet, miközben sarkukban lohol az egész Harmadik Birodalom. A kalandok során fény derül arra is, honnan kapta ifjabb Jones az Indy nevet!
Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag ( Indiana Jones and The Last Crusade) egy 1989-ben bemutatott, Steven Spielberg által rendezett kalandfilm Harrison Ford főszereplésével. A film az 1989-es év harmadik legsikeresebb filmje lett (a Batman és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag mögött), közel 150 millió dolláros hazai és a 80 milliós külföldi bevételének köszönhetően. Indiana Jones először az 1981-es Az elveszett frigyláda fosztogatói című filmben szerepelt, amit két folytatása, az Indiana Jones és a végzet temploma és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag követett 1984-ben és 1989-ben. Rendelkezésre álló fordítások
Motorosok közelednek az út egy fasorompóval lezárt szakasza felé, egy oldalkocsis, és nyomában három kétkerekű. Az oldalkocsis áttöri a sorompót, és vezetője ekkor veszi észre, hogy szemből is támad egy motoros. Jobb híján gyorsan felkap egy zászlótartó rudat, majd a hóna alá csapja. Az oldalkocsiban ülő idősebb úr először furcsállva nézi, mire kell az neki, de hirtelen megvilágosodik, a középkor iránt amúgy is igen fogékony képzelete már előre fel is festi lelki szemei elé a cselekményt, ami következik, és kíváncsian elmosolyodik, miféle dicső tettnek is lesz rögvest szemtanúja. Bizony, a lovagi tornákra emlékeztető jelenetsort láthatunk, amint a náci katona leveszi válláról a gépfegyvert és célra tart a két férfi felé, de ekkor a zászlórúd lesújt rá, és motorjával elkaszálja azok két üldözőjét, bár még mindig maradt egy. Az az egy pedig bravúros mozdulattal egy kerékre áll, így próbálva az elsővel lesújtani az oldalkocsira. Nem egészen sikerül neki a művelet, ezért oldalról közelít, hogy majd jól leszedi gépfegyverével áldozatait.