Jöjjön Szabó Magda: Kinek már álma sincs verse. Rólad, terólad. Míg erőm tart, s a lopott pillanat szabadsága szavakra bomlik, megnyitja torkomat. Ó, hadd kiáltsam messzire, mi vagy nekem e súlyos ég alatt! Talán utólszor. Mert a nappal kiszopja csontjaimat, mert ébren várom, a hegyen hogy gázol át a virradat. Kinek már álma sincs, meddig tart élete? E test meddig lesz még erős? Itt lassan-lassan minden ismeretlen, csak a halál, meg te vagy ismerős. Hogy írjon verset, aki fél? Hogy írjon verset, aki fáradt, hogy írjon, aki nem remél, ki úgy tölti az éjszakákat, hogy mire új reggelre kél, várja, valaki nekitámad? Lásd, rólad írnék, s szüntelen másról beszélek én, világunk iszonyú vizében gázol e költemény. Ó, mennyire szeretlek, hogy miattad sorsunk keserű kortyait nyelem, rémült testem meg tud pihenni békítő testeden, s az éjjel szörnyei közt lehelleted a védelem. Mily sötét van mindenütt! Csak az ablakunk fénylik. Csak dadogok. Szeretlek, annyira, hogy még kívánok élni. Vezess! Támaszd meg homlokom szelíd homlokodon, ha mint a részeg, dülöngőzve járok, s kiáltozom.
Azt hiszem, ez a hatodik könyv, amit Szabó Magdától olvasok, és mégis, ez tetszett a legkevésbé. Ez a könyv valójában egy lehelletnyit öncélú, egy vezeklésregény, ami ugye igaz történet, s Szabó Magda talán így próbálta kiírni magából azt a fájdalmat, amit a történések végett át kellett élnie. Vagy azt a bűntudatot. Esetleg úgy gondolta, jóvátételként megosztja a világgal, hogy talán az idillikus kép róla nem a valóság, vagy hogy nem csak az. Talán írás közben sikerült megszabadulnia az önvádló gondolatoktól. A könyv háromnegyede egyébként közel sem a krízisről szól, hanem két ember húsz éven át tartó érdekes, kicsit anya-lánya, takarítónő-gazdája kapcsolatról, ami amolyan se veled, se nélküled be hajlik át. Emerenc, mint egy rossz anyós mindenbe beleszól, belekontárkodik, fölösleges nippeket és használhatatlan "giccseket" hord át Magdáékhoz, sértődékeny, önfejű. Magda nem tudja egyedül ellátni a házat az írás mellett, ezért szüksége van Emerenc segítségére, ugyanakkor rideg őszinteségére is: foglalkozzon inkább többet a férjével, amíg lehet (a férje mint tudjuk, beteges volt), s ne csak az írói világába zárkózzon el.
A képanyaghoz Nagy Csilla írt jegyzetet. A lapszámban – a blokkon kívül – szerepel Kukorelly Endre prózája, Fodor Balázs versei, Kosztrabszky Réka Szabó Magda-tanulmánya. Tóth Lilla a kortárs szlovákiai magyar közéleti költészetről szóló tanulmánnyal jelentkezik, Sebestyén Kinga pedig Horváth Benji kötetéről ír kritikát. (-)
Például, hogy melyik történettel kezdjem, egyes szám első személyben írjam meg, vagy egyes szám harmadik személyben, krimi legyen, vagy "csak" kalandregény? Verset pedig akkor szoktam írni, amikor kikívánkozik. Tekereg bennem, vissza-visszatér, egészen addig, amíg végül le nem írom. Sajnos sok gondolatom elveszik így, le kellene mindig jegyeznem őket, hogy el ne felejtsem. 5. Melyik a három kedvenc regényed/versed? Rengeteg van. Csak megemlítek néhány nevet, a műveik nélkül, akiktől szinte mindet szeretek. Magyar írók közül: Szerb Antal Jókai Anna Márai Sándor Szabó Magda stb. Külföldi írók: Isabel Allende Ken Follet Jo Nesbø Camilla Läckberg, stb Magyar költők: Pilinszky János Faludy György Nemes Nagy Ágnes Weöres Sándor Külföldi költők: Charles Baudelaire Szergej Jeszenyin Oszip Mandelstam stb Természetesen másokat is szeretek és csodálok, ez változik is, ahogy öregszem. 6. Melyik munkád áll a legközelebb a szívedhez? Írj valamit róla! Ezekből is sok van… Talán az EMLÉKSZEL? című versem.
Emerenc egyébként fölöslegesnek tart minden értelmiségi munkát, az írást is, csak azt tekinti igazi munkának, ami látványos, és a két kezünk közül sarjad ki, tehát fizikai munka. De valahogy ez a két furcsa, ellentétes, s már-már szerencsétlen ember mégis egymásra talál, és két évtizedet élnek le együtt, mígnem… A könyvvel a legnagyobb probléma, hogy vontatott, és kevésbé koncentrál a problémára, inkább csak kettejük hétköznapjait írja le. De mi a lényege? Mert az az igazán fontos: hogy kire számíthatunk, ha megöregszünk, ha nincsen családunk, vagy ha van, de távol élnek, vagy ha meghaltak, ha bármi… Hogy az értelmiségi vagy a fizikai munka fontosabb-e. Hogy az emberi kapcsolatok vagy a karrierben való kiteljesedés milyen viszonyban van egymással. Milyen értékrendek szerint éljük az életünket? Van olyan, ami mindenki számára követhető, megfellebbezhetetlen? Mikor helyezzük saját magunkat előtérbe s mikor a másikat? Mivel tartozunk az időseknek? Vannak pillanatok az életben, amikor egy-egy döntésünk kihatással van a másik egész életére.
A gyerekekről sem feledkeztünk meg: több száz mesekönyv közül válogathatnak kedvükre. A kínálatot folyamatosan bővítjük! Melyikkel jársz a legjobban? A könyv megvásárlása "Rejtő Jenő - Egy bolond száz bajt csinál" 2390 Ft Ezt a hangoskönyvet mostantól korlátlanul, bármikor meghallgathatod a Voiz alkalmazáson belül. Korlátlan hallgatás 4990 Ft/hó Ha falnád a könyveket, vagy ha csak párhuzamosan több hangoskönyvet is hallgatnál, akkor ez a Te csomagod. Amíg élő előfizetéssel rendelkezel, addig MINDEN hangoskönyvhöz teljes hozzáféréssel rendelkezel. Könyvösszefoglalókhoz korlátlan hozzáférés Podcastekhez korlátlan hozzáférés (csak itt elérhető tartalmak) Training, szeminárium anyagokhoz való korlátlan hozzáférés Ezt választják a legtöbben! Rejtő Jenő 1930-ban már ismét Budapesten volt, ahol nyelvtanítás mellett újságíróként próbálta eltartani magát. 1936-ban egykori bokszolótársa, Müller György beajánlotta őt unokaöccsének, Dávidnak, a Nova Kiadó tulajdonosának, aki aztán a ponyva felé terelte az írót.
Rejtő J., Egy bolond száz bajt csinál, 1. rész - YouTube
Mi a furcsa abban, ha egy ifjú lord feleségül akar venni egy roppant bájos és nagyreményű művésznőt? Az ötlet nem nyeri meg a hagyománytisztelő rokonok tetszését, s rövid úton a bolondokházába csukatják a heves vérű örököst. Hősünk meglepő nyugalommal veszi tudomásul az eseményeket, s elhatározza, hogy egy bolond száz bajt csinál. Terve meg is valósul, bár nem egészen úgy, mint ő gondolta, mert titokzatos bűnügyek is keverednek a történetbe; végül természetesen minden megoldódik, s még az oly féltve őrzött hagyományokon sem esik – látszatra – semmi csorba.
Egy bolond száz bajt csinál E-KÖNYV leírása Lord Felix Hontings, a Daughter Hill-i grófság örököse, Vucli Tóbiással együtt az angol kisváros főterén gyűlést tart, mégpedig az önműködő villamosjegy-szabadalom mielőbbi népszerűsítése ügyében. A nagy érdeklődést keltő gyűlést két markos ápoló megjelenése fejezi be, akik a szónokokat visszaszállítják az elmegyógyintézetbe, ahonnan megszöktek.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Egy bolond száz bajt csinál szerző: Rejtő Jenő Bevezetés → Tartalom [ szerkesztés] Bevezetés Első fejezet Második fejezet Harmadik fejezet Negyedik fejezet Ötödik fejezet Hatodik fejezet Hetedik fejezet Nyolcadik fejezet Kilencedik fejezet Tizedik fejezet Tizenegyedik fejezet Tizenkettedik fejezet Tizenharmadik fejezet Tizennegyedik fejezet Tizenötödik fejezet Tizenhatodik fejezet Tizenhetedik fejezet Tizennyolcadik fejezet A lap eredeti címe: " z_bajt_csinál&oldid=98900 " Kategória: Rejtő Jenő Regények
32 110 Ft 24 900 Ft Rejtő Jenő Vanek úr Párizsban Benedek Miklós előadásában Részletek
A téveszme az téveszme, bármilyen a formája, akkor is ugyanaz. Az intézmény jellemzése: "Az intézmény megszokta, hogy délután négytől hatig, de még inkább éjféltől hajnalig Anna Emerencia hazajár. Pontban tizenkét órakor ágya fejénél csengett egy ébresztőóra, hogy el ne késsen, ha örök álma túlságosan mély, és Anna Emerencia, pizsamája fölé egy hosszú hálóinget öltve, felhúzva vörös, hegyes papucsát, hunyt szemmel, két karját kinyújtva, közlekedni kezdett összevissza a folyosókon. Hagyták. Ebben az intézményben mindenki nyugodtan élhetett rögeszméje szerint, ha ezt csendben tette, és a többi beteget nem bántotta. Annyi folyosó van, olyan hatalmas az épület, hadd járkáljon lépcsőkön le-fel, a keresztfolyosók közeinél félelmesen, halkan búgva. Nem árt vele senkinek. " Hol élhetett nyugodtan a rögeszméjének? Bent, az intézetben. Nem nevezték ki miniszterhelyettesnek az ápoltat. Emberségesen bántak vele. De mi is a gond azzal, ha kinevezik? "Olykor nagy reformerekről későn derül ki, hogy eszméjük nem valódi volt, hanem rög.