Az antik kultúra meglehetősen gazdag volt, ezért van, hogy a reneszánsz korában ehhez az időszakhoz nyúltak vissza a művészek. A görögökről leginkább isteneik jutnak eszünkbe. Az ókori Hellászban a poliszokat a közös nyelven kívül a vallás tartotta össze. Hitvilágukra a többistenhit (politeizmus) volt jellemző. Úgy hitték, kezdetben létezett Khaosz (káosz, zűrzavar), Erosz (szerelem), Gaiai (a Földanya) és Tartarosz (a Föld legmélyebb belseje). Gaia önmagából hívta létre Uránosz (égbolt), Pontoszt (vizek) és a hegyeket. Uaránosz és Gaia gyermekei voltak a küklopszok (félszemű oriások) és a titánok és titaniszok. Kronosz (idő) titán és Rheza (titanisz) gyermekei voltak Zeusz, Hesztia (családi tűzhely istennője), Pozseidón, (tengerek istene), Démétér (termékenység, földművelés istennője), Hádész (alvilág istene) és Héra (házasság istennője). Zeusz lett minden görög isten legfőbbike, és Héra férje. A mitológia szerint Zeusz folyton csalta feleségét különböző halandó és halhatatlan nőkkel.
Szerinte minden – a világ és az istenek – az Oskáoszból jött létre. Belole születtek a Föld (Gaia) tole meg az Ég (Uranosz). Házasságukból származtak a Titánok. Uranosz gyulölte oket, akik közül Kronosz szembefordult apjával és legyozte ot. Ezután feleségül vette Reát. O gyermekük Zeusz, aki felnove atyja és testvérei ellen fordult és legyozte oket. Ettol kezdve lett a foisten, az istenek atyja. Római: A rómaiak vallása szintén politeista (többistenhitű) volt. Különleges jelentősége volt Mars istennek, hiszen a római mondák szerint az ő fia Romulus alapította Rómázdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas által táplált Romulus és Remus történetével) istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest pl.
(Az első feljegyzés i. e. 776-ból maradt. ) Csak egyéni versenyek voltak, minden szabad görög férfi részt vehetett rajta, nők még nézőként sem. Sportágak: kezdetben csak futás, majd ötpróba (stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás), ökölvívás, pankráció, kocsi- és lóverseny. Nincsenek súlycsoportok, a küzdelmek győzelemig tartanak. Csak az első helyezést díjazták, a győztes saját poliszának is dicsőséget szerzett. A játékokat a háborús időkben is megtartották, a játékon részvevők sérthetetlenek voltak. Kezdetben 1 napig tartott, később egy hétig, az első napon volt a megnyitó ünnepség, az áldozás az isteneknek, öt nap verseny, majd az ünnepséget lezáró kultuszesemények a 7. napon. A hellenizmus időszakára a görög istenek kiüresedtek, s a misztériumvallás vált népszerűvé. Az istenekben csalódó emberek számára a gondoktól való megszabadulást, a túlvilági hitet hirdette. A misztikus beavatási szertartások révén kerültek az istenség oltalma alá, s egyben megszabadultak az eddigi életük során elkövetett bűneiktől.
Ezeknek a rendezvényeknek a poliszok összetartásának erősítése is fontos feladata volt. A versenyszámok között volt a futás, az ötpróba, az ökölvívás, pankráció, fegyveres futás, kocsiverseny, lóverseny. A legnagyobb sportesemény (még ma is) az Olimpia, amit először Kr. e. 776-ban rendeztek meg Olümpiában. Periklész korában volt Athén virágkora. Ebben az időben épült a még ma is álló Akropolisz, ami azóta is a görög főváros jelképe. A görögök nagy gondot fordítottak az épületeikre. A boltívet még nem ismerték, ezért az építészet fontos eleme volt az oszlop. Az oszlopoknak három alapvető típusa van; a dór, a ión és a korinthoszi. A szobrászatban a legkiemelkedőbbet Pheidiász és Mürón alkotta. Pheidiász munkája például az Amazon, Müróné meg a Diszkoszvető. A színjátszás is Hellászban alakult ki először. Drámaíró versenyeket is rendeztek. A legnevesebb drámaíró Szophoklész volt. Ő írta az Antigonét, és az Oidipusz királyt is. A színházi előadások csak világosban folytak, akkor viszont egész nap.
400 Hol rendeztek a görögök versenyeket isteneik tiszteletére? A bemutatott áldozatok mellett versenyekkel is, amelyeken minden szabad görög polgár részt vehetett, ami növelte a görögség összetartozásának érzését: Apollónnak Delphoiban, Poszeidonnak Korinthoszban, Pallasz Athénénak Athénban (Panathénaia), Zeusznak Olümpiában. Kiépítették a limes-t is, védelmi okok miatt. Pannónia területén még ma is találhatóak amfiteátrumok, fürdők, utak és vízvezetékek maradványai. Milyen volt a vallás és állam viszonya a rómaiaknál? Összefonódtak: a szertartásokon való részvétel az államhoz tartozást jelentette, magistratusok végezték, a Vesta -szűzek a szent tüzet őrizték, a jósok közül az etruszkokat becsülték leginkább. Soroljon fel néhány különbséget az ókori és a mai olimpiai játékok között! A játékok kezdetben egy, később öt napig tartottak, a versenyzők meztelenül küzdöttek, a háborúban álló poliszok nem vehettek részt, nem voltak súlycsoportok, nem határoztak meg időtartamokat, a versenyek győzelemig tartottak.
A. GÖRÖG VALLÁS ÉS KULTÚRA A görögséget összekötő három legfontosabb kapocs a nyelv, a hitvilág és a sport. Hitvilág: a sokistenhit a jellemző, az istenek eltérő időben és helyeken alakultak ki, poliszonként eltérő, hogy kit tisztelnek a legjobban. (Athénban pl. Pallasz Athénét. ) Az istenek legfőbb jellemzői. v Antropomorfak, azaz emberi alakban képzelik el őket, de v Totemisztikus vonásokat is őriznek – állatalakban is megjelenhetnek, pl. Zeusz bika képében rabolja el Europét. v Minden istennek megvan a maga funkciója, illetékességi köre – lásd táblázat v Emberi tulajdonságaik vannak – érzelmeik vannak v Az istenek eredetéről több történet, variáció létezett, ezek, ill. az istenek cselekedeteit leíró történetek, mítoszok összességét nevezzük mitológiának. A mítoszok sohasem alakultak át egységes hittételekké, és a görögöknél nem jött létre egységes papság sem. A szertartásokat az állam tisztségviselői látták el, a vallás és szertartás a poliszhoz való tartozás érzését is szolgálták.
materialista szemlélet alapjait. Hérakleitosz pedig (híres mondása: kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba) a dialektika előfutára, e nézet szerint a világ lényege az örökös mozgás és változás, amelyet az ellentétek harca okoz. A következő fontosabb filozófiai nézetrendszer a szofistáké. Ők vándortanítók, hivatásos értelmiségiek voltak, mitológiára, ill. a szónoklat és vitatkozás művészetére tanították tanítványaikat. Problémafelvetésük: az egyes jelenségek a természettől vannak-e, vagy pedig emberi megállapodás eredményei. Nézetük szerint a valóság az emberi tudattól függ, nincsenek örök értékek, minden viszonylagos. Így gyakorlatilag megkérdőjelezik az erkölcsi értékeket is. Velük szemben lép fel Szókratész (i. 469–399). Véleménye: vannak az emberektől független, örökérvényű igazságok és értékek, mint pl. igazság, szeretet, amelyek önmagukban léteznek. Ezeknek megfelelően kell helyesen élni és gondolkodni. Megismerési módszere az ún. kérdve-kifejtés, párbeszédbe foglalt vita. Tanítványa Platón (i.
Minden tudnivalót összefoglaltunk a Munka Törvénykönyve szabályait...
A kémény a tüzelőberendezés legfontosabb tartozéka, hiszen a tüzelés során keletkezett égésterméket vezeti ki a házból. A cserépkályhához a régi szabvány szerint a hagyományos 14x14-es kéményeket építették, ami egy átlagos méretű cserépkályhához elég volt. Persze a kémény magassága nagyon fontos volt, egy négyszög belsejű kémény is nagyon jól tud működni, ha megvan legalább 5-7m. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem is kell új kémény, mert a kör keresztmetszetű szigetelt kéményeknél nincs jobb. Cserépkályhához érdemes 160-180 mm-es kémény rakatni, kandalló esetében minimum 180-200 mm-es kémény szükséges. A jól működő cserépkályha alapja egy nagyon jó kémény. Nem érdemes ezt lespórolni az árból, mert egy fűtőberendezés nem 1-2 évre készül. A megfelelő kémény ismertetői. Gyakori probléma szokott lenni, hogy a kémény felépül, de a cserépkályha később kerül beépítésre, és a kéménybekötő nyílás találomra, vagy ahogy sikerül, olyan magasságban van berakva. Ez azért nem szerencsés, mert így a kályhát kell alakítani a bekötőnyílás magasságához.
Gyakran ismételt kérdések A gyűjtőkémény olyan egymás fölötti lakásokon áthaladó kémény, melybe lakásonként egy vagy több gázüzemű, átfolyós fali fűtőkészüléket csatlakoztatnak. Ezek többnyire fürdőszobai melegvíz ellátó berendezések, melyek szakaszos működésűek. Folytonos működésű készülék a lakásfűtő gázkazán/cirko/konvektor. Ezeket a hagyományos gyűjtőkéménybe csatlakozatni nem szabad. A gyűjtőkéményeket 1960-1980 közötti időszakokban építettek, elsősorban házgyári elemekből készült panelházakba az ország egész területén. A gyűjtőkémény 40x40x40 cm méretű betonelemekből készül, melyeket egymásra helyeznek és habarccsal kötnek össze. A beton elemekben kör keresztmetszetű nyílás van, melynek az egymás fölé helyezett beton elemekben kör keresztmetszetű kéménycsövet képeznek. A betonelemekben a nyílás átmérők felfelé növekedhetnek a tervezői előírás szerint. Cserépkályhához milyen kémény kell teljes film. A legkisebb átmérő 17, 5 cm, a legnagyobb átmérő 25 cm. A két méret között 2, 5 cm-es lépcsők vannak. A gyűjtőkéményeknek négy hibája van: – elméletileg nem megfelelőek, – hanyag kivitelezés miatt nem megfelelőek, – elhasználódás miatt nem megfelelőek, – folyamatos működésű gázkészülékekre nem használhatók A kémény működése a huzat elvén alapszik.
Ugyan még nem 100%-ig kész, de kíváncsi vagyok, mit szóltok hozzá. A cserépkályha-magyar szótár már teljes készenlétben várja, hogy mindent megtudhassatok, ami cserépkályhával kapcsolatban felmerülhet, viszont a kemence-magyar szótár és a jobb oldali cikkek még az utolsó simításokra várnak, de nem bírtam addig várni, amíg teljesen elkészül az oldal. Kellemes időtöltést! Várom a visszajelzéseket, kinek hogy tetszik! Üdv, Tamás kkalyha 2011. 08 188 BUÉK Mindenkinek! Cserépkályhák, téglakályhák, viztartályos cserépkályhák, kandallok épitésével foglalkozok. Bővebb informáciokért keresd fel weboldalam: Tisztelettel a Kályhás Tibi 2010. Cserépkályhához Milyen Kémény Kell. 23 187 Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Békés, Boldog Új Évet kívánok! Berkes-Szabó Tamás myrath 2010. 19 186 Egy jó huzatú és jól megrakott kályhának nem szabadna egy kis résen kifújnia. A kályhád nyomás alatt van. Okok: - Lerakódott kémény---> kéménytisztítás - A kályha is tisztításra szorulhat (lerakódott átégők) - Nagyon gyakori, hogy kéményseprés alkalmával a bekötőcsőbe "söprődik" a kémény lerakódott tartalma, vagyis a bekötőcső tisztításával (talán) megúszható az átrakás.
Nem célszerű, mert a nedvesség lazítja a csempék közti kötőanyagot. Lehet-e porszívóval tisztítani a cserépkályhát belülről? A kandallóporszívóval igen, a háztartásival csak egyszer, és utána újat kell vásárolnia… Mi legyen a hamuval? Ide kattintva tudhat meg többet arról, mit kezdjen a hamuval. Ha nem talált választ a kérdéseire, keressen minket bizalommal!