Ezen szinte kizárólag arról volt szó, hogy a német multi újabb megsemmisítési kérelme megalapozott-e vagy sem, azaz a per érdemben eldönthető, vagy Losonczi használati mintájának esetleges érvénytelensége miatt az eljárást fel kell függeszteni. A bíróság tavaly októberben a pert Losonczi javára eldöntötte és lezárta. Ítéletében elutasította a német cég felfüggesztési kérelmét, és megállapította, hogy a kereset helytálló, azaz a HeCe bitorolta a magyar találmányt, és a céget eltiltották a találmány minden további jogellenes használatától. Ám azt, hogy a jogi helyzet mennyire összetett volt, jelzi: az indoklás az ítélet kihirdetése után csak több mint egy hónappal később született meg - fejtegette a Népszabadságnak Lantos Mihály. Ráadásul a 25-ből 20 oldalon azt magyarázzák, hogy az ipari óriás megsemmisítési kérelme miért nem volt megalapozott. Kúria: az adidasnak fizetnie kell a magyar feltalálónak. Noha az ítélet jogerőre emelkedett, újabb nehéz fordulók jönnek. A kártérítés mértékének megállapítása még hátravan, s ez adja az ügy másik pikantériáját.
ügyvezető-helyettes európai és magyar szabadalmi ügyvivő partner okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász Lantos Mihály a szellemi tulajdon védelmének és érvényesítésének területén több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik, beleértve új megoldások védelmét Magyarországon és külföldön szabadalom és használati minta keretében, védjegyek, formatervezési minták jogvédelmét, érvényesítését, szellemi tulajdon jogtalan használata elleni fellépésekben stratégiai tanácsadást, perbeli képviseletet. Tapasztalata kiterjed a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokra, az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokra, beleértve a jogszerzést és a felszólalások intézését, továbbá külföldi képviselőkön keresztül külföldi jogok megszerzésére és védelmére. Lantos Mihály szabadalmi ügyvivő a Márkamonitor rádióműsorában - Márkamonitor. Védjegy és mintaoltalmi ügyekben komoly tapasztalata van az EUIPO előtti eljárásokban mind jogszerzés, mind jogok felszólalással, törléssel történő támadása és védelme területén, a hamisítások elleni fellépésben. Gyakorlott a versenyjogi ügyekben a szolgai másolás és jellegbitorlás miatt indított eljárások képviseletében, és a domain névvel kapcsolatos jogvitákban.
Tapasztalata van a szellemi tulajdon hasznosításával kapcsolatos kérdésekben a feltalálókat megillető díjazás perbeli képviseletében, licencia ügyletekben, szerződések előkészítése és licencia tárgyalások lefolytatásában hazai és nemzetközi ügyletekben. 1972 óta a DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. A nem lajstromozott megjelöléseknél is érdemes figyelni - Napi.hu. és jogelődjének a munkatársa és résztulajdonos partnere, 1990 és 2011 között ügyvezetője, jelenleg ügyvezető helyettese. Mihály 1974 óta szabadalmi ügyvivő, 2003-tól európai szabadalmi ügyvivő. Okleveles villamosmérnök diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnikai szakán, műsorközlő ágazatán szerezte meg, majd ugyanitt mérnök-közgazdász diplomát is szerzett. Lantos Mihály Jedlik Ányos és Somlai Tibor díjban részesült, illetve MIE és Védjegy Egyesület emlékérmet kapott. Nyelvtudás: angol, német
Lantos lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a történetnek jogi szempontból is nagyon sok érdekes vetülete van, amelyre még nemcsak a magyar, de a jóval több esetet vizsgáló, így szélesebb német ítélkezési gyakorlatban sem volt még példa. Első lépésként a támadás kivédésére át kellett alakítani a szabadalmi bejelentést és igénypontjait, hogy világosan kitűnjenek a - támadásokra esetleg lehetőséget adó - korábbi ismert megoldásoktól eltérő jellegzetességek. Ezt követően kihasználta azt a jogi lehetőséget, hogy az európai szabadalmi bejelentésből Németországban használati minta származtatható, amit megtett és három hónapon belül, 2007 novemberére Losonczi már Németországban érvényesíthető oltalommal rendelkezett, tehát megszületett a jogalap a HeCe elleni fellépéshez. (A használati mintát valójában kis szabadalmi oltalomnak is nevezik. Egy jelentős különbség azért akad, mégpedig az, hogy az erre bejelentett ötletnek is újdonságnak kell lennie, ezt nem vizsgálják, így három hónap alatt megadják. )
A DANUBIA ezért hosszú, 70 éves folytonos szakmai múltra tekint vissza, és megőrizte, sőt erősítette a szellemi tulajdonvédelem területén szerzett hazai vezető szerepét. A "DANUBIA" a Duna latin nevére utal. A németországi Fekete erdőben eredő folyó 2850 km-t tesz meg a Fekete-tengerig. Régmúlt idők óta meghatározó kapcsolattartási lehetőséget biztosít a folyó mentén élő nyugat- és közép-kelet-európai népeknek; ma a Duna 10 országot köt össze. A logónkban látható hullámvonal, mely a D betűn halad keresztül, azokat az ötletfolyamokat jelképezi, melyek eljutnak hozzánk, és odafigyelő, értő gondoskodásunk után kiegyensúlyozottan, védetten folytatják útjukat. Irodánk már 70 éve használja ezt nevet és büszkék vagyunk arra, hogy létre tudtuk hozni azt a folyamot, melyen a szellemi tulajdonjog nyújtotta biztonságban az emberi intellektus alkotásai haladhatnak. Partnereink elsőrangú navigátorok ezen a folyón, és a lehető legmagasabb szintű hozzáértéssel végzik munkájukat ügyfeleink jogainak védelme érdekében.
A Danubia feltételezése alapján a dátumok egybeeséséből arra lehet következtetni, hogy a HeidelbergCement ügyvédjei szinte percről percre követték a magyar lépéseket. Amikor 2007 novemberében nyilvánvalóvá vált: olyan helyzet alakul ki, amit nem tudnak megvédeni, egyik pillanatról a másikra felhagytak a fényáteresztő beton projektjével. Persze még így is megvehették volna Losonczitól, de nem tették. Az üvegbetont az indulás után egy, az akkor még a holdudvarukon belül lévő osztrák cég gyártotta a HeCe számára. A kapcsolatot viszont a per kezdetekor teljes egészében megszakították a társasággal. Így azzal védekeznek, hogy kereskedelmi hasznuk alig származott az üvegbeton forgalmazásából. Ez önmagában igaz is lehet, ám az is, hogy a HeidelbergCement presztízsén és imázsán hatalmasat lendített a fényáteresztő beton. Ez ugyanis jelenleg az iparág innovatív luxusterméke. Egy ilyen termék kifejlesztőjének szerepében sokan szeretnének tetszelegni, ám azt, hogy az ebből származó előnyök miképpen válthatóak euróra, nehéz megmondani.
Sajnos gyakran előfordul, hogy élelmes kínai "vállalkozók" látván egy cikk külföldi ismertségét és azt, hogy annak nevét Kínában nem védték le, erre a névre gátlástalanul saját védjegybejelentést tesz. Ezzel a korábbi bejelentéssel a jogos tulajdonos kínai piacra lépését komolyan gátolni tudja, és az akadály elhárítása elég költséges. Sajnos a kínai védjegytörvényben az ilyen rosszhiszemű védjegybejelentések ellen még nincs hatékony védelmi lehetőség, bár tudomásom szerint ennek bevezetését tervezik. Itt a rosszhiszeműség fogalmának az ilyen esetekre történő kiterjesztése még hiányzik. Meglévő védjegy és cseles kínai partner Másik gyakori probléma forrása, hogy vigyázni kell arra, hogy a cégek saját kínai értékesítő partnereivel megfelelő szerződések akadályozzák meg, hogy a partner a saját nevében a cég védjegyére bejelentést tegyen és védjegyjogot szerezzen. Az európai védjegyjogi rendszer és számos más ország tiltja, hogy az ügynökök (kereskedelmi partnerek) a saját nevükben a megbízótól beszerzett áruk nevére védjegyoltalmat szerezzenek, de ez Kínában (még) nem tilos.
Vigyázat, az adagok emberesek! Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest Fotó: A Séf Utcája A tett helyszíne a Hold utcai piac, ahol most már túlzás nélkül reggeltől estig ehetünk-ihatunk majd – ha úgy akarjuk, akár csak náluk is. Az emeleten működő Buja Disznó(k) és a Séf Utcája egyaránt pezsgő forgalmat bonyolít, a Hold utcai piac két sikersztorijának nevezhető Bíró Lajos két étkezdéje. Emberes adagok, a büfé stílushoz mérten feltűnően mutatós tálalások, "arcfelismerő képességgel" rendelkező munkatársak – van tehát miért szeretni a két helyet. A húsbirodalmak maradnak fent a továbbiakban is, de a reggeli opciókat leköltözteti Bíró Lajos. A földszinten működő Panificio il Basilico pékségben megjelenik Bíró keze munkája, az édes és sós pékáruk mellé konyhát is becsatlakoztatva. Kínálnak majd omlettet és melegszendvicset, illetve friss szendvicseket. Azt pedig talán mondanunk sem kell egy Bíró-Szabadfi projekt esetén, hogy ez nem az egy-két szomorú salátalevelet és íztelen sonkát felvonultató irány lesz: helyben rakják össze a szendvicseket, frissen sült pékárukból, és minőségi krémekkel, sajtokkal, felvágottakkal és zöldségekkel készülnek majd.
Összességében azt mondhatjuk, nem érezni úgy hogy túlságosan meg kellett volna alkudnunk a minőséggel, ha hazavittük a Buja disznó(k) fogásait. Bíró Lajos ételeinél elsősorban az íz a lényeg, amivel soha nem bánik szűkmarkúan, azok markánsak, de mégis kiegyensúlyozottak, és azok az elemek vannak jelen, aminek az adott ételben ott a helye. Ezek aránya már a saját ízlését adja vissza, ami vagy tetszik vagy nem. Nekem például a tárkonyos leves és a káposztás tészta édesebb volt annál, amit megszoktam, de ez hozzátartozik a séf stílusához. Mindez otthon persze nem lesz száz százalékosan olyan, mintha az ő asztalánál ennénk, de ahogy a teszt megmutatta, egészen megközelítheti azt. Így a rántott hús mellé bejön a kínálatba a rántott csirkecomb és rántott kacsamáj, de állandó étel lesz a pirított sertésmáj és a sült kolbász is. Minden hétre készülnek majd egy főzelékkel, amelyet keddtől csütörtökig lehet majd kipróbálni, hogy aztán péntekenként főszerepbe kerülhessen a klasszikus sólet. Péntekenként sóletet is kínál majd az étterem Az új étteremnyitásnak a vietnámi nemzeti étel, a pho leves rajongói is örülhetnek, mert a Buja disznóban biztosan lesz néhanapján a tiroli májgombóccal kombinált változat.
Az ismert séf legújabb üzlete, a Buja Disznók a Hold utcai piac galériáján, az irányítása alatt működő A séf utcája mellett kapott helyet. A kínálatban csak malacságok szerepelnek, többféle változatban. Az idén Gundel-díjjal is kitüntetett Bíró Lajos a hazai szakácsszakma egyik legismertebb figurája, aki az elmúlt évtizedben nemcsak megújította, "újragondolta" a magyar konyhát, hanem több sikeres étterem társtulajdonosa lett. Számos elfeledett alapanyag "rehabilitációja" és merész kísérletei után azt is bebizonyítja, a piaci étkezők világában is lehet helye a minőségnek és kreativitásnak. Forgács Zoltánnal közösen, alig egy éve indították el A séf utcája - Deli a piacon étkezdét, ami mára a Hold utcai Belvárosi Piac egyik legsikeresebb üzlete lett. Második üzletük, az október 21-én megnyílt Buja Disznó(k) "etető", ahol megmutatják, jó minőségű sertésből csodás ételek kerülhetnek a tányérra. Lajost sokan a szakma hazai gasztro-gengszterének tartják, aki most leginkább arra vágyott, hogy végre egy igazán békebeli ételt adhasson vendégeinek, persze egy kis Lalis fricskával.
Egy ideje reggelit is adnak: legnépszerűbb a fasírtos zsemle, napi harminc-negyven darab fogy belőle. Ebbe is melegen lepirítják a fasírtot, és a zsemlét is Bíró Lajos veszi hozzá reggel a pékségben. (Ez alól kivétel a hétfő, amikor a piac ugyan üzemel, de a Buja Disznó pihenőnapot tart. ) A Fény utcai piac eddig is helyet adott izgalmas gasztronómiai pontoknak – számos lehetőség várja a nemcsak vásárolni betérőket, de azokat is, akik étkezni szeretnének. Az elmúlt 22 évben közel 33 millióan keresték fel, a csaknem 20 ezer négyzetméteren több mint 100 üzlet és vendéglátóegység várja az ide látogatókat. Advent 3 vasárnapja b év 2019 Ki találta fel az iskolát 2018 Bíró Lajos éttermet nyitott a Fény utcai piacon - Bíró lajos séf hold utcai piac 9 Bíró lajos séf hold utcai piac budapest A hangulat nem kedvez a vendéglátásnak, pedig akár működhetne is a show, hiszen odakint a piac falánál a régi pho leveses kordéjuknál a séf, Bíró Lajos maga adja ki a hétvégi ajánlatban szereplő fogásokat. A placcot a hatalmas, hívogató vagdalt húsos tömb és az óriási öntöttvasból készült kondér uralj.