Buzsáki György az idegrendszer működését kutatja, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben. Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató, aki legújabb kutatási eredményeiről beszélt. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. "Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve" – mondta a kutató. Ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények. "Mindenhol, ahol előrelépés történt eddig, az gyógyszereknek köszönhető. "
Top 0 Dr. Buzsáki György Agy-díjas (The Brain Prize) agykutató Pécsi Orvostudományi Egyetem végzés éve: 1974 Ezek az úgynevezett non-invazív beavatkozások azonban jelenleg korlátozott számban állnak rendelkezésre. Létezik transzkraniális mágneses ingerlés, transzkraniális elektromos ingerlés, és van akusztikus, vagy ultrahang ingerlés is. Mindegyik eljárásnak meg van a maga előnye, de mindnek komoly hátrányai is vannak. Buzsáki Györgynek és munkatársainak célja, hogy egyesítsék a három módszer előnyeit. "Most elkezdtünk egy komoly témával foglalkozni, amit úgy hívunk, hogy rádió frekvenciás ingerlés. Egy elektromágneses mezőt hozunk létre, olyan módszerrel, mint ahogy a maroktelefonok működnek", fejtette ki a műsorban. Állatkísérletek során a kutatóknak sikerült elérniük a módszerrel, hogy ugyanolyan módon tudják befolyásolni a sejtek működését, mintha elektromos ingerlést alkalmaznánk. Ehhez nem kell hozzáérniük az állathoz, csupán egy antennát kell építeniük körülötte, lehetővé téve a sejtek működésének serkentését, valamint a gátlását.
Értékelés: 7 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Világhírű magyarok történetei. Csizmár Edina és Ancsics Csaba Amerikában forgatta sorozatát. Az amerikai kontinensen a tudomány, a kultúra, és a történelemi emlékezés fontos magyar szereplői élnek. Akik sokat tesznek a magyar szellemi és kulturális örökség továbbadásért. E kiemelkedő életutak megismerése a diaszpóra életében is fontos az identitás megőrzésében. Akik nem csak a hazai, hanem a világtörténelemben is otthagyták a nyomukat. A világhírű amerikai, kanadai magyarság, pedig ha kell tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel segítik az anyaországot. Sorozatunkban azokat a portrékat, az életutakat mutatjuk be, akik kimagasló és eredményes munkát értek el egy-egy tudományos-, kulturális területen, s közben magyarságukra is büszkék. Az első részben Buzsáki György a világ egyik legismertebb agykutatóját ismerhetik meg. 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett nemzetközi The Brain Prize-ot (Agy díjat).
Az Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience - SfN) legrangosabb díját, a Ralph W. Gerard Díjat dr. Buzsáki Györgynek, a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorának ítélték oda október 26-án Washingtonban. A Pécsett végzett agykutató az idegtudomány területén végzett kiemelkedő munkásságának elismeréseként a társaság alapítójának, Ralph W. Gerard-nak, a híres idegtudósnak emléket állító díjat az SfN Díjátadó Hetén veheti át. A modern idegtudomány számos elmélete fűződik dr. Buzsáki György nevéhez, aki a New York-i Egyetem idegtudományi professzora, és a világ leggyakrabban idézett idegtudósainak egy százalékába tartozik. Az ideghálózatok szerveződését és működését kutató tudós 1974-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. "Minden ideköt, mindent, amit tudok, itt szedtem össze. Fantasztikus időszak volt ez, dr. Grastyán Endre professzor vezetése alatt egy jó kis munkacsoport alakult ki" –mondta az UnivTV 2014-es interjújában. Buzsáki számos tudományos társaság és folyóirat tagja. Innovatív kutatásai révén számos komoly díjat nyert, többek között az agykutatók "Nobel-díját", az ún.
Jelenleg az emberek több mint a fele bejárhat az egyetemre. Ez azt jelenti, hogy azok, akik kísérleti munkát végeznek, két műszakban dolgoznak, de a délelőttös és a délutános műszak nem találkozhat egymással. Minden egyéb munka, ami otthonról számítógéppel megoldható, távolról folyik. Így férünk hozzá a szuperszámítógéphez is. A jelenleg futó projektek már rendben mennek. Az új ötletek kiagyalása nehezebb, ehhez nagyon jó lenne, ha személyesen is össze tudnánk gyűlni. Az önről elérhető életrajzokban eddig az Agy díj (Brain Prize) volt a legrangosabb kitüntetéseként feltüntetve. Ezentúl a Gerard-díj lesz az? Melyik a kedvesebb az ön számára? Ha rajtam múlna, én minden díjat eltörölnék, nem hiszem, hogy sok értelmük van. Én a legnagyobb "díjat" tavaly kaptam, amikor Chicagóban az Idegtudományi Társaság 50. konferenciáján hétezren hallgatták meg az előadásomat, ami rekordnak számít. Ez számomra maga volt a közönségdíj, amit nem lehet felülmúlni. A Gerard-díjat az életművéért kapta... Hát igen, ez elég szomorú, nem?
Illusztráció: Profimedia Legújabb kutatási eredményeiről a Világhírű magyarok történetei című tévésorozatban beszélt. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. "Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve" – mondta el a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények. Az előrelépés a gyógyszereknek köszönhető, de az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé. A tudós szerint az lenne a jó, ha a vizsgálat során nem kellene behatolni a koponyán keresztül az agyba.
Gyorsan fogy a spéci gombás pizza! (Fotó: Puskás Martina) Tatai mangalicás pizza (2700 Ft) Az ízig-vérig tatai feltétekkel ellátott pizza egyfajta húsimádó darab a többi közt, így nem ez volt az első, amire rámozdultam. Mire odajutottam, hogy na jóóó, talán majd csak egy vékony szeletet, annyira tele voltam a többi pizzával, hogy MAJDNEM kimaradt. Kár lett volna, ugyanis hiába a hústornyok, a madársali könnyít a zsíros-sós témán. Tatai tó étterem és panzió. Amitől pedig igazán üde lesz, az a natúr sajt: csak a végén tépkedik a pizzára, nincs beleolvadva. Nem is annyira malacos a madársalátával és sajttal! (Fotó: Puskás Martina) Nápolyi szalámis pizza (2400 Ft) A legkevésbé extrának a szalámis pizzát jelölném, minőségben ez is top, de extrát nem hozott. Ha viszont valaki nem rajong a formabontó dolgokért, és szereti a jól bevált utakat járni, akkor nem fog csalódni. Élménypizzázás kirándulás előtt vagy után Tata szuper kirándulóhely, távol és mégis közel a fővároshoz, ahova érdemes felkerekedni, nem kizárólag hétvégén.
Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket használ. Tatai Tó Étterem. Az Elfogadom gomb megnyomásával hozzájárul a sütiknek a weboldalon való alkalmazásához, az Elutasítom gomb megnyomásával elveti azok alkalmazását. A weboldalon alkalmazott egyes sütikről és azok ismérveiről Cookie (sütik) beállítása kaphat bővebb tájékoztatást. Korábbi beállításait a Cookie (süti) beállítások gombra kattintva módosíthatja.
Agostyáni Ökofalu Nem szükséges mindenkinek öko-vega-biofaluban lakni ahhoz, hogy megélje, megtapasztalja a környezettudatosságot. Mit kell ehhez tennie? Látogasson el egy vagy több napra Tata–Agostyánba az Ágoston-lig...