teszi fel a kérdést a regény hősnője, Kárász Nelli. A válasz egy tragikus házasság történetének bemutatásán túl számtalan egyéb kérdéskört is érint, köztük a szabadság és kényszer, tisztaság és kárhozat, ártatlanság és bűn örökös el… Cím: Iszony Alcím: Író: Németh László Kiadó: Lazi Könyvkiadó Oldalak száma: 364 ISBN: 9789632672489 Nyelv: magyar Kiadás éve: 2015 Kategória: Irodalom, Könyv, Regények Bolti ár: 2 148 Ft Kárász Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság e vérbő és olvadékony természetű, jellegzetes képviselőjéhez, Takaró Sanyihoz. Nelli mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetővé tegye, de zárkózott, magának való, eredendően tiszta és magányos egyénisége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg a megtisztulás, meggyalázott élete értelmét. Részlet a könyvből: "Amikor Pestről hazaérkeztünk, s én a régi munkámba visszasüppedtem, a legfeltűnőbb érzésem a megkönnyebbülés volt.
Iszony has 141 ratings and 2 reviews. Németh Lászlónak ez a méltán népszerű regénye egy férfihoz nem vonzódó, hideg természetű fiatalasszony házasságának meth László: Iszony, Kaffka Margit: Színek és évek. 2/a. ) kiegészítő analepszis: olyan visszatekintő részek (utalások) beik~ tatása, amelyek utólagosan szüntetik meg az elbeszélés első szintjének egyik hiányát (ellipszis). <. 2/b. ) ismétlődő analepszis: olyan allúziók az elbeszélésben, amelyek az elbeszélés saját múltjára, Beszélgetés Németh László lányával - Duration: 5:31. Zoltán Boldog 838 views · 5:31. A két Bolyai - 1978 Aktuális Németh lászló ajánlatok az ÁrGép-en. Hasonlítsa össze az árakat! Title, Németh László konferencia: Hódmezővásárhely, 1988. április 8. Authors, Ferenc Földesi, Sándorné Csizmadia. Contributor, Ágnes Fogarasi. Publisher, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1988. Original from, the University of California. Digitized, May 7, 2007. Length, 71 pages. Export Citation, BiBTeX EndNote A regény főszereplője Kárász Nelli, a pusztán nevelkedett leány, aki családi okok miatt feleségül megy a kisvárosi "úri középosztály" gazdagparaszti származású képviselőjéhez, Takaró Sanyihoz.
Az Iszony c regény fő szálai; úr és paraszt lelki és társadalmi ellentéteiből adódik, Kárász Nelli tragikuma... Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy Könyv Irodalom célközönség általános Személyek, testületek kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó Tér- és időbeli vonatkozás az eredeti tárgy földrajzi fekvése Szendrő hivatalos kibocsátás 1964-01-01 Jellemzők hordozó papír formátum pdf Jogi információk jogtulajdonos Magánszemély hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Szereplők: - Kárász Nelli – főszereplő - Takaró Sanyi – Nelli férje - Nelli anyja és apja - Sanyi anyja és apja. A történet Kárász Nelli házasságának – poklának Ebből a pillanatnyi iszonyból, az elképzeléséből nőtt ki az Iszony. " Az Iszony előtt sem értettem a közhelyes értetlenkedést, ezután pedig különösen szívesen odanyomnám a károgók kezébe a regényt, tessék, meg lehet nézni, ez rejlett a házasságok mögött akkoriban, amikor a társadalom szemében még "nem illett" elválni. Ilyen boldogtalan Takaró Sanyik és Kárász Nellik. Jó regény ez, élet-szagú, földbe döngölő. A szeretetlenség és iszony pofán vág bennünket, mai szemmel nézve szinte érthetetlen, miért akar valaki feleségül venni egy nőt, akit addig csupán egyszer látott az életben, hogy képesek szülők önző módra belerángatni a gyerekeiket ilyen kapcsolatokba, miért engedik meg a nők, hogy nap mint nap erőszakot tegyenek rajtuk az ágyban. A regényben sajnos egyetlen szereplő sem szerethető, az elején még csak-csak szánja az ember ezt a szegény Nellit, aki odaáll a sorba a Bovarynék és Effie Briestek közé, de egyre hidegebb és rosszindulatúbb lesz, ami a maga helyzetében nyilván érthető, de taszító is.
Mivel azonban nem tudta, hogy milyen gonosz állattal van dolga, nem félt tőle. – "Jó napot, Piroska", köszönt rá a farkas. – "Neked is, kedves farkas. " – "Hová igyekszel ilyen korán, kedves Piroska? " – "A nagymamámhoz. " – "Aztán mit viszel a kötényedben? " – "Kalácsot és bort. Tegnap sütötte édesanyám; a nagymamám beteg is, gyenge is, jót fog tenni neki az étel-ital, egy kicsit erőre kap majd tőle. " – "Piroska, hol lakik a nagymamád? " – "Körülbelül még egy negyedórányi járásra innen, benn az erdő sűrűjében, a három nagy tölgyfa alatt áll a háza. Mogyorósövény veszi körül, biztosan ismered te is", magyarázta gyanútlanul Piroska. Grimm piroska és a farkas angolul. A farkas azt gondolta magában: "Ez a zsenge fiatal lányka finom falat, sokkal jobban ízlik majd, mint az öregasszony. Furfangosan kell hozzálátni, hogy mind a kettőt meg tudjam kaparintani. " Egy darabig szótlanul poroszkált hát Piroska mellett, majd így szólt: – "Piroska, észre sem veszed, mennyi szép virág virít körülöttünk? Miért nem nézel szét egy kicsit?
Átvágott a mezőn, beért az erdőbe; hát ki jön szembe vele? Nem más, mint a farkas. – Jó napot, Piroska! – köszönt rá a kislányra. Az meg mosolyogva, jó szívvel felelte: – Neked is, kedves farkas! – Nem tudta még, milyen alattomos, gonosz állattal van dolga. – Hová ilyen korán, lelkecském? – szívélyeskedett tovább a farkas. – Nagymamához. – Aztán mit viszel a kosaradban? – Bort meg kalácsot. Tegnap sütöttük; szegény jó nagymama gyönge is, beteg is, jót fog tenni neki, legalább egy kicsit erőre kap tőle. – És hol lakik a nagymama, Piroska? – Itt az erdőben, a három tölgyfa alatt. Biztosan ismered a házát, mogyorósövény van körülötte. – Persze, persze, most már emlékszem rá; talán negyedóra járásra van innét. "Ez a zsenge fiatalka jobb falat ám, mint az öreg! – gondolta magában a farkas, és a szeme sarkából végigmustrálta a kislányt. – De vigyázat! Lássunk furfangosan a dologhoz, hogy mind a kettőt megkaphassuk. Grimm piroska és a farkas szoeveg. Mert akármilyen öreg csont, azért a nagymama is elkel a bendőmbe! " Egy darabig együtt mentek, aztán a farkas egyszerre csak felkiáltott: – Nézd csak, Piroska, mennyi szép virág virít körülöttünk!
– Nagymama! Én vagyok itt, Piroska! Egy kicsit furcsállotta ugyan, hogy a ház ajtaja tárva-nyitva; de aztán azt gondolta: "Szegény nagyanyó biztosan nagyon várt már; nyitva hagyta az ajtót, hogy meghallja, ha jövök. " Belépett a szobába, de valahogy odabent is olyan furcsa volt, hideg-e, meleg-e, maga s tudta, csak egészen beleborzongott. És hogy a félelmét elűzze, nagyot kiáltott: – Jó reggelt kívánok, nagyanyókám! Nem felelt senki. Hanem az ágy felől mintha elhaló nyögdécselést halott volna. – Nagymama, mi bajod? – kiáltotta ijedten Piroska, és elrántotta a függönyt. Szegény öreg nagyanyó ott feküdt az ágyban nyakig betakarva, és olyan, de olyan furcsa volt! – Ej, nagymama, de nagy a füled! – csapta össze Piroska a kezét. – Hogy jobban halljalak! – hangzott a felelet, de az is olyan különösen, olyan reszelősen, hogy a kislány rá sem ismert. – Ej, nagymama, de nagy a szemed! – Hogy jobban lássalak! – Ej, nagymama, de nagy lett a kezed! Piroska és a farkas. – Hogy jobban megfoghassalak! – Ej, nagymama, de szörnyű nagy a szád!
– Nagymama! Nagymama! Én vagyok itt, Piroska! Nagyon elcsodálkozott, hogy az ajtót tárva-nyitva találta, de azt gondolta: "Szegény nagymama, biztosan nagyon várta, még az ajtót is nyitva hagyta, hogy meghallja, ha jön. " Belépett a szobába, de valahogy odabent is olyan furcsa érzése volt… Hogy a félelmét elűzze, nagyot kiáltott: – Jó reggelt, nagymama! De nem felelt senki. Ott feküdt a nagymama, a főkötője mélyen az arcába húzva, és olyan furcsán nézett ki. – Jaj, nagymama, milyen nagy a füled! – Hogy jobban halljalak! – Ó, nagymama, és milyen nagy a szemed! Diafilm, Piroska és a farkas - Fejlesztő Játék Világ. – Hogy jobban lássalak! – Ej, nagymama, milyen nagy a kezed! – Hogy jobban megfoghassalak! – Hű, nagymama, milyen szörnyű nagy a szád! – Hogy jobban bekaphassalak! Kiugrott az ágyból, és bekapta szegény kis Piroskát. Aztán, mint aki a dolgát jól végezte, visszabújt az ágyba és mély álomba merült. Alvás közben olyan hangosan horkolt, hogy csak úgy rezegtek tőle a kis ház ablakai. A vadásznak éppen arra vitt az útja, és amint meghallotta a nagy fűrészelést, csodálkozva kérdezte magától: – Ejnye, de horkol ez az öregasszony… Csak nincs valami baja?
– Nincs kulcsra zárva – mondta az öregasszony -, csak a kilincset kell lenyomnod. Nagyon gyönge vagyok, nem tudok fölkelni. A farkasnak se kellett kétszer mondani: benyitott, odarohant az ágyhoz, és se szó, se beszéd, bekapta a nagymamát. – Ezzel hát megvolnánk – mondta elégedetten -, lássuk a következő fogást. Ott volt a széken a nagymama ruhája, főkötője szép rendben ahogyan az este letette. Piroska és a farkas | Grimm-wiki | Fandom. A farkas magára kapta a szoknyát, belebújt a réklibe, föltette a főkötőt, befeküdt az ágyba, és behúzta az ágyfüggönyt. Jól magára húzta a paplant, egészen az orráig, hogy minél kevesebb lássék ki belőle, és elkezdett halkan nyögdécselni, mint aki nagybeteg. Piroska meg azalatt csak szaladt virágtól virágig, hallgatta a madárszót, figyelte a lepkék táncát, és csak akkor jutott eszébe a nagymama, mikor már olyan nagy volt a bokrétája, hogy alig fért a kezébe. Nosza, útnak eredt, szaporázta a lépést, míg a három tölgyfa alatt föl nem tűnt a mogyorósövényes kis ház. – Nagymama! – kiáltotta már messziről.
Átvágott a mezőn, beért az erdőbe; hát ki jön szembe vele? Nem más, mint a farkas. - Jó napot, Piroska! - köszönt rá a kislányra. Az meg mosolyogva, jó szívvel felelte: - Neked is, kedves farkas! - Nem tudta még, milyen alattomos, gonosz állattal van dolga. - Hová ilyen korán, lelkecském? - szívélyeskedett tovább a farkas. - Nagymamához. - Aztán mit viszel a kosaradban? - Bort meg kalácsot. Tegnap sütöttük; szegény jó nagymama gyönge is, beteg is, jót fog tenni neki, legalább egy kicsit erőre kap tőle. - És hol lakik a nagymama, Piroska? - Itt az erdőben, a három tölgyfa alatt. Biztosan ismered a házát, mogyorósövény van körülötte. - Persze, persze, most már emlékszem rá; talán negyedóra járásra van innét. "Ez a zsenge fiatalka jobb falat ám, mint az öreg! Grimm piroska és a farkas magyarul. - gondolta magában a farkas, és a szeme sarkából végigmustrálta a kislányt. - De vigyázat! Lássunk furfangosan a dologhoz, hogy mind a kettőt megkaphassuk. Mert akármilyen öreg csont, azért a nagymama is elkel a bendőmbe! " Egy darabig együtt mentek, aztán a farkas egyszerre csak felkiáltott: - Nézd csak, Piroska, mennyi szép virág virít körülöttünk!
Piroska és a farkas – Grimm mesék Piroska és a farkas – Grimm mesék Volt egyszer egy kedves, aranyos kislány; aki csak ismerte, mindenki kedvelte, de legjobban mégis a nagymamája szerette: a világ minden kincsét neki adta volna. Egyszer vett neki egy piros bársonysapkát. A kislánynak annyira tetszett a sapka, hogy mindig csak ezt hordta; el is nevezték róla Piroskának. Piroskáék bent laktak a faluban, nagymama pedig kint az erdőben, egy takaros kis házban. Egy szép napon azt mondja Piroskának az édesanyja: – Gyere csak, kislányom! Itt van egy kalács meg egy üveg bor, vidd el a nagymamának. Beteg is, gyönge is szegényke, jól fog esni neki. Indulj szaporán, mielőtt beáll a hőség. Aztán szépen, rendesen menj, ne szaladgálj le az útról, mert elesel, és összetörik az üveg, kifolyik a bor, és akkor mit iszik a nagymama! Ha pedig odaérsz, ne bámészkodj összevissza a szobában; az legyen az első dolgod, hogy illedelmesen jó reggelt kívánj. – Bízzad csak rám, édesanyám, minden úgy lesz, ahogy mondod – felelte Piroska az intelemre, azzal karjára vette a kosárkát, és útnak indult.