Miskolc izgalmas, nyüzsgő város, érdemes meglátogatni. A városnézés, kikapcsolódás úgy teljes, ha megkóstolja a helyi specialitásokat. Szezonális séfajánlatunkban az elfeledett, regionális ételekhez nyúlunk vissza, felelevenítjük a hegyaljai, gömöri, bükkaljai, Tisza menti és palóc emberek kedvenc fogásait. Erdei gombák, kézműves sajtok, frissen fogott halak és a környékbeli erdők vadjai kihagyhatatlan helyi ételeken köszönnek vissza az étlapon. MIÉRT MI? Különleges borkínálattal rendelkezünk, ezért rendszeresen szervezünk borvacsorákat is. Hétköznaponként ebédidőben, ízletes menüvel várjuk vendégeinket, de a hétvégi családi ebédekre is külön menükkel készülünk. Töltött fánk sütőben sült. Igazi bisztróhangulatra számíthat, a gyerekeknek játszósarokkal kedveskedünk. Házi kedvencét se hagyja otthon, hiszen kutyabarát hely vagyunk! Tágas teraszunk nyáron kedvelt találkozópont. Stílusunk: regionális, magyaros, nemzetközi, vegetáriánus. Te ismered ezeket a trükköket? Íme a módszer, amit sok háziasszony nem ismer: így rakj egy borsót télire Ez biztosan feldobja a hétköznapokat: íme az epres túrószelet Jó, ha tudod!
Ezeket majd szépen, folyamatosan el is készítgetem. :) Hozzávalók kb. 20 darabhoz: 40 dkg finomliszt 6 dkg porcukor 8 dkg vaj 1 nagy tojás ½ mk. só 2, 5 dkg friss élesztő kb. 2 dl tej 10-10 mk. kajszi- és meggydzsem a töltéshez 1 ek. vaj a kenéshez porcukor a szóráshoz elkészítés: Az élesztőt 1 evőkanál liszttel 1 dl langyos, cukros tejben simára keverjük, és letakarva felfuttatjuk. A vajat a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a villával előzőleg felvert, szobahőmérsékletű tojás nagy részét, az élesztős tejet, a többi tejet, valamint a lisztet, és sima felületű tésztává dagasztjuk. Enyhén kiolajozott kelesztőtálba tesszük, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük. Sütőben sült töltött fánk recept. (A maradék tojást elkeverjük egy pici vízzel, és félretesszük. ) A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, 0, 5 cm vastagra kinyújtjuk, és 9 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval vagy pohárral korongokat szaggatunk belőle. A lehulló tésztaszéleket ismét összegyúrjuk, kinyújtjuk és kiszaggatjuk. A tésztakorongok közepére kb.
1848-tól 1861-ig Weimarban élt, egy évtizeden át volt az itteni Staatskapelle vezető karnagya, egykori nyári rezidenciája ma múzeum. Barátsága itt mélyült el Wagnerrel, a város neki is köszönhetően lett Európa egyik zenei központja. Weimari éveiben a komponista került előtérbe, zeneszerzői stílusa lehiggadt, kevesebb gondot fordított a külső csillogásra, és megteremtette az egyetlen témából kibontakozó szimfonikus költemény műfaját. Miután meghiúsult házassága a lengyel származású Carolyn Sayn-Wittgenstein hercegnével, 1865-ben kisebb katolikus egyházi rendeket vett fel, nagyszabású műveivel megújította az egyházi zenét. 1865 augusztusában Pesten, a Nemzeti Zenede 25 éves jubileumán maga vezényelte Szent Erzsébet legendája című oratóriumát, 1867-ben I. Ferenc József koronázására Koronázási misét írt. Utolsó éveit Weimar, Pest és Róma között osztotta meg, ekkor már nem lépett fel pénzért, tanítványait is ingyen oktatta. Liszt Ferenc, a rajongott zeneszerző - Petőfi 200. 1873 novemberében Pesten nagy ünnepséget rendeztek művészi pályája 50. évfordulóján, ekkor csendült fel először Krisztus című oratóriuma.
A Bibliai szonáták keretében billentyűs hangszerre bibliai történeteket igyekszik átültetni például a Dávid és Góliát harca (1700). Néhány századdal később, bár egyetemi órái helyett szívesebben komponált zenét vagy hallgatott meg koncerteket, Robert Schumann (1810–1856) 1828-tól Lipcsében mégis joghallgató lett édesanyja hatására. Zeneművészetében Schumann a hangulatok árnyalt megjelenítésének irányát fejlesztette. A szonátaforma is ciklusokká kiteljesedő romantikus karakterdarabok sorozatává formálódik életművében, ennek nagyszerű példái a Carneval, a Kinderszenen, a Waldszenen, a Kreisleriana vagy a Papillons. A dalokat is ciklusokba öntötte, amelyek közül a legismertebbek az Asszonyszerelem, asszonysors vagy A költő szerelme. Többek között Goethe, Heine, Byron verseit zenésítette meg, miközben a zongorának önálló, hangsúlyozottan lírai szerepet adott. Liszt ferenc zeneszerző symphony. Egyetlen operája a Genoveva, oratóriuma a Das Paradies und die Peri címet viseli. Érdekesség, hogy bár jogi tanulmányait nem fejezte be, de éveken keresztül udvarolt zongoratanára lányának, Clara Wiecknek, akit végül bírósági engedéllyel vett feleségül.
Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. Louis-Auguste Bisson: Az egyetlen fennmaradt hiteles fotó Chopinról 1849 körül (Fotó/Forrás: közkincs) Egy Varsóhoz közeli kis faluban, Zelazowa Wolában született francia apától és lengyel anyától 1810. Liszt ferenc zeneszerző concert. március 1-jén, (ahogy az anyakönyvében áll) vagy február 22-én (ahogy családja állította). A zene szeretetét édesanyjától örökölte, akinek szép hangja volt, és jól zongorázott. Mozarthoz hasonló csodagyermek volt, hatévesen már zongorázott, hétévesen jelent meg első kompozíciója, egy (g-moll) polonéz, nyolcévesen már koncertezett, nyomtatásban először az 1825-ben komponált Op. 1 jelzésű c-moll zongora-rondója jelent meg. Első zenetanára hamar elbocsátotta, mondván: nincs mit tanítania neki, hiszen Chopin többet tud, mint ő. A nyári vakációkat vidéken töltötte, itt fedezte fel a lengyel népzenét, amely zeneszerzői munkásságának egyik ihletője lett.
Eközben nemzetközi hangversenykörútra indult: londoni bemutatkozása újabb meghívásokat eredményezett Franciaországba, Svájcba, ismét Angliába. Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, csillogó parafrázisok szerepeltek. Liszt Ferenc. Közben apja elhunyt, és a mindössze tizenhat éves Lisztnek egyedül kellett gondoskodnia magáról és édesanyjáról. 1827-ben Párizsban telepedett le, ahol a társasági élet ünnepelt alakja lett, megismerkedett a szellemi élet legjelesebb alakjaival, és a forradalom tanaival is. Továbbképezte magát: Chopintől a zongorajáték árnyalatait tanulta el, Berlioztól a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait, Paganini hegedűtechnikájának bravúros eszközeit pedig beépítette saját zongorajátékába. 1835 és 1839 között romantikus szerelmével, Marie D'Agoult grófnéval Svájcot és Olaszországot járta be: ezeknek a festői benyomásoknak emlékét őrzik a Vándorévek zongoraciklus darabjai. A harmincas évek végén ismét hangversenykörutakra indult, ekkor bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig.