A másik ok a Rabi torta. A legenda szerint a mandulából és citrusfélékből készülő süteményt a Benedek rendi apácák készítették először a 12. században, amikor Sándor pápa a szigetre látogatott. Rab lakosai azóta is szorgosan sütik és árulják a finomságot, sőt egy cukrászműhelyében a csoportunknak alkalma nyílt kipróbálni a tészta gyúrását. A hazaúton van egy szűk óránk körbenézni Zágrábban. Délszláv háború film sur imdb imdb. Hasonlít Budapesthez, csak zöldebb, talán kicsit tisztább is, az utcaképet a mindenhol feltűnő kék villamosok uralják. A főtér a nálunk Jellasicsként ismert Josip Jelačićról lett elnevezve, magyar szemmel talán kicsit meglepő, hiszen a horvát bán Petőfi óta gyáván Bécs felé futva él képzeletükben. A horvátok viszont nemzeti törekvéseik nagy harcosát tisztelik a személyében, így a fővárosuk központi terét róla nevezték el. Szobrot is állítottak neki, a bronzból öntött Jelačić lovon ül, kardját elszánt mozdulattal emeli maga elé. Az anekdota szerint a fegyver eredetileg Budapest felé mutatott, de a délszláv háború után átforgatták a szobrot, a bán immár Belgrádot fenyegeti.
A térben egyszerre láthatók hétköznapi használati tárgyak, mint az egyszerű parasztházat idéző bútorok és az elemelt színházi hatás megalkotásához használt szcenika, mint például a laptop és a midi kontroller, amelyekkel különböző effekteket, kép- és hanghatásokat játszanak be a színészek. Szántó Dániel Nem csupán a forma az, amiben megmutatkozik a társulat kísérletező szándéka. A meghívott rendező mellett Kiss Tünde, a Győri Nemzeti Színház színésze csatlakozott a produkcióhoz, aki remekül illeszkedik a társulat teremtette légkörbe. Bár Tóvaj Ágnes és Bársonyosi Dávid már nem először dolgozik együtt a RÉV Színház at képviselő Balla Richárd dal, Nagy Zsolt tal és Szántó Dániel lel, mégis érdekes látni a velük megjelenő újfajta energiák egymásra hatását. Bársonyosi Dávid és Nagy Zsolt kettőse (habár nem minden esetben szerepelnek együtt az etűdök folyamán) a dúvad erőszakosság két árnyalatát mutatja meg. Történet a történetről – egy szerelem metatézise. Szántó Dániel jelenléte talán akkor a legerőteljesebb, amikor hidegen átvonul a téren ének vagy tömjénfüst kíséretében.
A menekültek küzdelme nem ér véget a háborúval Miközben február óta az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt milliók kényszerültek és kényszerülnek otthonuk elhagyására, ma, a menekültek világnapján, az ARC délszláv programjait összefoglaló filmjeit mutatjuk be. A működését jelentős részben adományokból biztosító civil szervezet promóciós célokat is szolgáló filmjei tükrözik azt az érzékeny és komplex folyamatot, amelyet egy háborús helyzet elől menekülők segítése jelent, túl a pillanatnyi helyzetük biztosításán, akár évekkel a harcok végét követően. Az olimpiai ezüstérmes görögök a vb-n is odaértek a dobogóra. A videók talán segítenek képet alkotni arról, mi is az a munka, amelynek az elvégzésében a hasonló civil szervezetek rendre nélkülözhetetlennek bizonyulnak. Az ARC elképzelése szerint a menekülteket nem gyámolítani kell, hanem támogatni a saját jövőjükre vonatkozó önálló döntéshozatalban, legyen az végül az új hazában letelepedés, vagy a hazaköltözés. Ha utóbbit választották, az ARC buszutakat szervezett az új határokon túlra, hogy például a montenegrói gyűjtőtáborban élő bosnyák menekültek meglátogathassák szerb fennhatóság alá került szülővárosukat és gyakran romos otthonukat, találkozhassanak egykori és leendő szomszédaikkal.
Este az is eldől, hogy Olaszország vagy Spanyolország lesz-e a világbajnok. …
A magyar néprajz is ismer hasonló szokást, a régi lakodalmak egyik felemelő pillanata volt, amikor a menyasszonyt elvezették a családi kúthoz és ő ajándékkal kedveskedett az éltető víz forrásának. Gyógyító források Szinte meg sem lehet számolni a magyarság által imádott szent forrásokat, hiszen a Kárpát-medencében nagyon sok helyen buzognak fel gyógyító vizek. Néhány helyen szentkútnak nevezik őket, ezek közül néhány különös becsben áll. A legismertebb talán a Nógrád megyei búcsújáró hely, Szentkút, ahol tömeges gyógyulások történhettek még a kereszténység felvétele előtt, aztán az új hit magának követelte a csodatévő helyet. Egyéb forrásoknál, így az Ipoly-Födémesinél, vagy a székelyföldi Sugásfürdő közelében a forrásvíztől meggyógyult emberek rongyot aggattak gyógyulásuk jeléül a közeli fákra, de szokás volt copfjukat is otthagyni áldozatul a hely szellemének. Erdély legjei – Hargita megye: a csíksomlyói búcsú. A varkocs levágása, mint áldozati jelkép, - különös módon - a mongóliai hun sírokban is megtalálható, ami azt jelzi, hogy egy nagyon ősi hagyományról lehet szó.
Ezt én nagyon problematikusnak érzem. A mítoszok nevében sokfelé követtek el szörnyűségeket a világban, olyat viszont, hogy ebből valami jó jött volna ki, még nem láttam. Azokban az országokban, ahol normális az élet és nagyjából minden rendben van, ezek a mítoszok furcsa módon nem szoktak fontosak lenni. Ott szoktak fontosak lenni, ahol nincsenek rendben a dolgok. Úgy látszik, hogy a kettő valahogy összefügg egymással. [origo] Hírmondó. Pedig az egy szép gondolat, hogy Szent István az ország fennmaradása érdekében, a kereszténység felvétele révén csatlakozni akart Európához. Annak idején Róma volt a mai Brüsszel. Hogyan van az, hogy a napjainkban éppen azok "harcolnak Brüsszellel", akik a leginkább eszményítik Szent Istvánt? A hatalom mindegyik korban azt a részletet emeli ki, hangsúlyozza vagy torzítja el, ami éppen tetszetős a számára. Szent István kultusza régóta komoly szerepet játszik a különböző politikai rendszerekben, egymással homlokegyenest ellenkező rezsimek is képesek voltak találni valamit, amivel azonosulni tudtak.
A keresztény értékek követése, a hitből fakadó remény és szeretet Magyarországot történelme folyamán mindig átsegítette a nehézségeken – mondta az emberi erőforrások minisztere pénteken Sárváron, ahol a Szent László Katolikus Általános Iskolában szoboravató ünnepségen vett részt. Kásler Miklós a Boldogasszony-szobor megszentelését megelőző beszédében úgy fogalmazott: ha körbenézünk a bennünket körülvevő világban, rengeteg válsággal találkozunk, erkölcsi, ideológiai, demográfiai és gazdasági válság jeleit tapasztaljuk. A kérdés az, hogy ilyenkor Magyarország mit tehet. A helyes döntés, mint mindig az elmúlt 1100 év során, a magyar hagyományokhoz és a keresztény értékekhez való ragaszkodás – mondta. A Boldogasszony tisztelete rendkívül ősi kultusz Magyarországon, tulajdonképp a kereszténység felvétele után lényegült át Szűz Mária tiszteletévé, miután Szent István király a mennyek királynőjének oltalmába ajánlotta az országot – mondta Kásler Miklós. Lengyelország a kereszténység felvételének 1054. évfordulóját ünnepli - Vatican News. Hozzáfűzte: Sárvár olyan nyugat-dunántúli kisváros, ahol a tradícióknak, a magyar hagyományoknak, az európai értékeknek, a keresztény értékeknek jelentősége van az emberek életében. "
Hogyan lett Máriából Nagyboldogasszony, és Isten miért épp Szűz Máriát választotta? A kereszténység felvétele után a középkorban mindvégig, később a katolikus magyarság számára Szűz Mária központi szerepet tölt be: Nagyboldogasszony, a magyarok nagyasszonya, hazánk pedig Mária országa már Szent István király óta. Mi az oka a magyarok erős Mária-kultuszának? Mit árulnak el a fennmaradt források Máriáról, Jézus édesanyjáról? Dr. Nagypál Szabolcs római katolikus teológust, egyetemi adjunktust kérdeztük. Kultúrába ágyazás A magyarok már egy kész vallási rendszerrel, saját írással, fejlett világképpel érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol Szent István királyra hárult a nemzet európai jövőképe meghatározásának nem könnyű feladata. Miután akkor még nem ágazott ketté a kereszténység keleti és nyugati vonala (egyszerre lélegzett az egyház mindkét tüdővel), István úgy döntött, hogy alapvetően a nyugati hagyományhoz csatlakozik. Ugyanakkor a király szeretettel fogadta az egyes keleti ortodox elemeket is: lásd például a különböző házasságokat a királyi családban.
Csakhogy a barlang mély. Bennünk tátong. Ez az oka annak, hogy a napvilágon szaladgáló, boldog gondolkodók mindegyike barlangban végzi. Mert lélekben mind barlanglakók maradtunk. A barlang, ahol élünk, bennünk él. (Ez a kijelentés a napvilág felől nézve persze circulus vitiosus-nak tűnik. De ez a tudományos-logikai fénykéve megtorpan meghitt üregünk bejáratánál. ) A nagy fényesség nem embernek való. Nem elég plasztikus. Nincsenek rétegei. Halott. (Ezért tűnnek életteleneknek a létük árnyait eltagadó, a sötétség elől menekülő vallások hívei. ) És – számomra legalábbis – egyre inkább úgy tűnik, hogy a mitikus barlangsötétből szabadultak a homályt odahagyva önmaguktól is megszabadultak. Ami egyrészt szomorú, másrészt lehetetlen. Mert ha már teljesen át is árta a lelket a fakó, lapos fény, akkor is van remény rá, hogy megszólaljon benne az underground. "Vissza a katakombába, / vissza a cethal gyomrába, / vissza a falvédőre... ", ahogy az Új nem nevű együttes dalolta néhány évtizeddel ezelőtt.
De ha a szombatfogadásokon máskor soha nem kerülnek elő társasjátékok, sem a Dixit (Radnóti rabbi nagy kedvence), sem a kártya, sem a sakk, akkor miért játszottak a zsidó közösség tagjai ezen az estén? Szerző felvétele Ennek az az oka, hogy a zsidó hagyomány meglehetősen kellemetlen emlékeket őrzött meg a szentestéről. A témáról Darvas István rabbi éppen karácsony előtt pár nappal tartott egy online előadást ( ide kattintva megnézhetik), amelyben elmondta: egyes tanítások szerint Nittel Nacht idején (ez a szenteste hagyományos megnevezése a zsidó világban az 1600-as évek óta) olyan sok a tisztátalanság a világban, hogy a zsidóknak kerülni kell a Tóra tanulmányozását, mert nem szabad további életerőt biztosítani a tisztátalanság szellemének, amely ezen a napon létezik. Ez az oka annak is – magyarázta a rabbi –, hogy egyes zsidó közösségekben ezen az estén fokhagymát fogyasztanak a rossz szellemek távoltartására. A szentestére vonatkozó Tóra-tanulás tilalmának praktikus oka a rabbi szerint az lehetett, hogy voltak idők, amikor a felheccelt tömegek karácsonykor pogromokat hajtottak végre, így a zsidók inkább nem gyülekeztek össze Tórát tanulni, hogy elkerüljék az esetleges fizikai inzultusokat.