Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is "emlékekre emlékezem". A mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg. A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll a jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Könyv: Fekete István: KARÁCSONY ÉJJEL. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. A kötetben harminchét elbeszélés található.
A konyhából behallatszott a tűz pattogása, de aztán betették az ajtót s a kocsmában csend lett. A bádog lámpaernyő karimája némán hajlongott a repedezett gerendán és amint a láng megbillent, mintha valaki sóhajtott volna. Az ablakok arcán csendesen szivárgott a cseppé hűlt pára, az ajtókilincs ferdén állt, mintha valaki be akarna jönni s a székek úgy álltak az asztalok mellett, mintha fáradt karjukkal szívesen az asztalra könyököltek volna. Ekkor megpendült egy húr a kemence mellett. Az öreg Tallér rátette kezét a cimbalomra, mert véletlenül ütötte meg a húrt, de a lágy zendülés már szétszállt a szobában, megsimogatta a falakat, lengett a levegőben, aztán visszahullt a cimbalomra, mint fészekre a madár. Zimányi felemelte fejét. A homályban nem látta az öreg cigányt, de érezte, hogy nézi. Töltött magának. -Van poharad, Tallér? Hát akkor tartsd ide. Ittak. Fekete István Karácsony éjjel - Ifjúsági regények - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A lámpa hunyorgott s a cigány visszaült a sötétbe. -Hajajaj! -Mért sóhajtozol, Tallér? -Csak úgy sóhajtozok, instállom. Minek örüljek?
A konyhából behallatszott a tűz pattogása, de aztán betették az ajtót s a kocsmában csend lett. A bádog lámpaernyő karimája némán hajlongott a repedezett gerendán és amint a láng megbillent, mintha valaki sóhajtott volna. Az ablakok arcán csendesen szivárgott a cseppé hűlt pára, az ajtókilincs ferdén állt, mintha valaki be akarna jönni s a székek úgy álltak az asztalok mellett, mintha fáradt karjukkal szívesen az asztalra könyököltek volna. Ekkor megpendült egy húr a kemence mellett. Az öreg Tallér rátette kezét a combalomra, mert véletlenül ütötte meg a húrt, de a lágy zendülés már szétszállt a szobában, megsimogatta a falakat, lengett a levegőben, aztán visszahullt a cimbalomra, mint fészekre a madár. Zimányi felemelte fejét. A homályban nem látta az öreg cigányt, de érezte, hogy nézi. Fekete István: Karácsony éjjel | antikvár | bookline. Töltött magának. -Van poharad, Tallér? Hát akkor tartsd ide. Ittak. A lámpa hunyorgott s a cigány visszaült a sötétbe. -Hajajaj! -Mért sóhajtozol, Tallér? -Csak úgy sóhajtozok, instállom. Minek örüljek?
-Mi kellene? -Csak pihennénk, ha szabad. Az asszony fáradtan felnézett. -Kenyeret kérnénk. Pénzért. Zimányi megfogta a kocsmáros kabátját. -Adjon szalonnát is... karácsony van. Gondolkodó csend lett. A vándorok előtt egy kis vörös mókus ült az asztalon és a kenyérhéjat eszegette. Okos, fekete szemével körülnézett. -Szelíd? -Mint a gyerek. Csak megszorítani nem szabad, mert akkorharap. Zimányi felkelt, nehézkesen odament az asztalhoz és megsimogatta a mókust. A kis állat megszagolta Zimányi kezét, aztán végigfutott a karján és bekukkantott a zsebébe. -Az én zsebemet ki szokta forgatni -mondta a vándor -múltkor megrágta a pipámat, azt nem szeretem... meg hát üres is... -Nem adja el? -El nem adom, csak úgy odaadom. Jobb dolga lesz... Zimányi pénzt tett az asztalra. -Egyedül vagyok... eljátszogatok vele... ez lesz az én karácsonyom... Diót hozatott a kocsmárossal s a mókus észre sem vette, amikor gazdái elköszöntek. Zimányi kucsmáját a mókus mellé tette, hátha elálmosodik. -Hozass még egy üveggel, Tallér, diót is.
- Mi kellene? - Csak pihennénk, ha szabad. Az asszony fáradtan felnézett. - Kenyeret kérnénk. Pénzért. Zimányi megfogta a kocsmáros kabátját. - Adjon szalonnát is… karácsony van. Gondolkodó csend lett. A vándorok előtt egy kis vörös mókus ült az asztalon és a kenyérhéjat eszegette. Okos, fekete szemével körülnézett. -Szelíd? -Mint a gyerek. Csak megszorítani nem szabad, mert akkor harap. Zimányi felkelt, nehézkesen odament az asztalhoz és megsimogatta a mókust. A kis állat megszagolta Zimányi kezét, aztán végigfutott a karján és bekukkantott a zsebébe. - Az én zsebemet ki szokta forgatni -mondta a vándor -múltkor megrágta a pipámat, azt nem szeretem… meg hát üres is… - Nem adja el? - El nem adom, csak úgy odaadom. Jobb dolga lesz… Zimányi pénzt tett az asztalra. - Egyedül vagyok… eljátszogatok vele… ez lesz az én karácsonyom… Diót hozatott a kocsmárossal s a mókus észre sem vette, amikor gazdái elköszöntek. Zimányi kucsmáját a mókus mellé tette, hátha elálmosodik. -Hozass még egy üveggel, Tallér, diót is.
Az antik utalások nála nemcsak díszítőelemek, nemcsak műveltségét, felkészültségét bizonyítják, hanem fontos jelentést kapnak a vers mondanivalója szempontjából. Ez emeli őt a korabeli reneszánsz költészet élvonalába. Nézzük meg, hol imitál Janus ókori klasszikus szerzőket az Egy dunántúli mandulafáról című versében! Például a vers első két sorában mitológiai kertek jelennek meg. Ezek a kertek gyakran szerepeltek együtt az antik költészetben, pl. Martialis nál is, akit Janus Pannonius a mesterének tekintett. Egy Dunántúli Mandulafáról | Egy Dunantuli Mandulafarol Verselemzes. De a költő gyakran él Horatius és Vergilius jellegzetes költői fogásaival, szavaival, szókapcsolataival is. Az utolsó két sor mitológiai metaforáinak pedig Ovidius, a Fekete-tenger partjára száműzött római költő volt a forrása. Mivel Janus Pannoniusnak hasonló sorsa volt, ezért Ovidius művészete értelemszerűen fontos volt a számára. Phyllis történetét Ovidius a Hősnők levelei c. munkájában dolgozta fel. Proknéra pedig a Római ünnepek című művében utalt: " Tévedek-e? vagy a fecske, tavasz kis hírnöke jött meg?
Isten írásba foglalt szavának csúcspontján, Jézus Krisztus halálában és feltámadásában, valamint a Jelenések könyvének végén, a Szentírás végén is megjelenik a fa mint motívum, hirdetve azt, hogy vigyáznunk kell a teremtett világra. Arra mint ajándékra tekintsünk, amelyet Istentől kaptunk; óvjuk, vigyázzunk rá, hirdetve a bűn fájdalmát is: hogy van bűn, van rossz is, ami ellen küzdenünk kell. Hirdeti a fa, a megváltás fája Jézus Krisztus győzelmét a bűn fölött, a rossz fölött. S ez a remény nem csal meg, mert Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk ajándékozott Szentlélek által, ahogy a Rómaiaknak írt levél ötödik fejezetében is olvashatjuk. A fa motívum az örök élet valóságát, reményét hirdeti, amire Isten mindannyiunkat meghív. Nagyon érdekes, hogy Jézus is beszél a fáról. Lukács és Máté evangéliumában beszél arról, hogy a jó fa jó gyümölcsöt, a rossz fa rossz gyümölcsöt hoz. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (De amygdalo in Pannonia nata Magyar nyelven). Ez figyelmeztet arra, hogy éljünk felelős életet; Jézus bátorít, hogy gyümölcsöző legyen az életünk. Lukács evangéliumának hatodik fejezetében a terméketlen fügefáról olvasunk, amely nem hoz gyümölcsöt, a szőlősgazda ki akarja vágni, de a vincellér azt mondja: hagyja meg, még körülássa, megtrágyázza, hátha hoz gyümölcsöt.
VÁLASZ: Igen:) Mária | Keserű utóíze van bárhogyan felhasználva is. Inkább maradok az eritritnél, akkor is, ha több kell belőle. Szofi | Kérdésem lenne, hogy a termék garantáltan gluténmentes-e, használható-e szigorú GM étrendben? Köszönöm! VÁLASZ: Igen! :) Lászlóné Ács Éva | Nagyon szeretjük. Mindenbe ezt használom, a család is szereti az ezzel készített édességeket. A gyerek reggelente Szafis holland kakaót kér ezzel az édesítő is, hogy ne vegyek többet Nesquik kakaót. Mindamellett szerintem másnap már nem olyan finom, pont azért, mert addigra kicsit kimered a tészta. A frissen megsült lasagnénak nincs párja, minket az sem zavar, ha nem néz ki olyan szépen a tányéron. Egy dunántúli mandulafáról elemzés. 1 csomag lasagnetészta a húsos szószhoz 0, 5 kg darált hús (sertés, pulyka, esetleg csirke) 2 közepes sárgarépa 6-7 dl paradicsomlé vagy kb. 70 dkg friss befőzni való paradicsom (esetleg konzerves hámozott paradicsom vagy sűrített paradicsom) 1 nagy fej vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma olaszos fűszerkeverék (vagy helyette ízlés szerint szurokfű, rozmaring, bazsalikom, kakukkfű) 2-3 ek.
A magyar szövegben csak ennyi szerepel: " nincs még fecske e tájon ", amit természetesen értelmezhetünk úgy, hogy túl korán van még, nincs még itt a tavasz, a fecske sem érkezett meg (amely költöző madár, és csak a téli fagyok elmúltával szokott megérkezni). Az eredeti latin szövegben azonban Prokné athéni királylány neve áll, az ő fecskévé változására utal a költő: Prokné, miután bosszúból saját fiát ölte meg, a monda szerint fecskévé változva menekült üldözői elől. Ez az antik utalás a magyar fordításban sajnos nem jelenik meg, egyszerűen csak a fecske szó szerepel, a tavasz előhírnökeként. Gondolatok egy dunántúli mandulafáról | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Ezek a metaforák azt a célt szolgálják, hogy sejtetik a végkifejletet és gazdagítják a művet hangulatilag. Phyllis és a mandulafa összekapcsolása egy általánosabb értelmet is ad a központi motívumnak: a szenvedélytől fűtött, türelmetlen lélek önpusztításának jelképévé teszi. Végül az utolsó sorban a költő gyengéd megértéssel, együttérzéssel kérdezi a kis mandulafától (önmagától): Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?