színes, magyarul beszélő, ír-angol háborús filmdráma, 108 perc Brian Keith vezeti a neves szereposztást az izgalmas II. világháborús drámában, amely egy századosról szól, akinek az a feladata, hogy megakadályozza az elszánt német hadifoglyok szökését. Rendező: Lamont Johnson Szereplők: Brian Keith Helmut Griem Ian Hendry Jack Watson Patrick OConnell Horst Janson Alexander Allerson John Abineri Constantine Gregory Tom Kempinski Eric Allan
És mégis mozog? A sírnál az Est-lapok és az Athenaeum kiadóvállalat nevében Móricz Zsigmond búcsúztatta pályatársát. A Karinthyval eltűnő "szellemi fölény és függetlenség" fölötti fájdalmában hosszan idézett tőle az év április 15-én megjelent Kopernikánusok és peripatetikusok című cikkéből. Például azt, hogy "(…) az uralkodó hatalom úgy vette észre, hogy a kopernikánus gondolatok veszélyeztetik és gyöngítik a fikciókat, melyeken hatalmuk nyugszik. Aristoteles hívei, a peripatetikusok, összefogtak az egyházzal s Galilei, vénségére az inkvizíció elé került. Ott azonban győzött az életvágy — Galilei nem született vértanúnak, mint Giordano Brunó, visszavonta kárhozatos tanait, s az egyház abban a naiv feltevésben, hogy az egyszer felfedezett igazságokat meg lehet semmisíteni azzal, ha a felfedező visszavonja őket, elengedte Galileinek a máglyahalált. A beavatkozás után Karinthy még két évet élt. 1938-ban Siófokon, cipőfűzője bekötése közben agyérgörcsöt kapott és elhunyt. Karinthy frigyes agydaganat a live. A Fekete házban most Dr. Kopniczky Zsolt idegsebész tart előadást Karinthy betegségének titkairól.
A Nem mondhatom el senkinek című kötet 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938). Ha csak ezt a két vékonyka könyvet írta volna, helye ekkor is a Nyugat költőinek első sorában maradna. Még formaművészként sem áll a nagy bravúrosok mögött. Negyvenkilenc éves volt, amikor agydaganat támadta meg. Ezt akkor még világszerte alig tudták gyógyítani. Olivecrona, a híres svéd sebész operálta. Úgy látszott, meg is mentette. Karinthy betegségéről és a műtét élményéről írta egyik leghíresebb és sajátosan érdekes könyvét, az Utazás a koponyám körül t. Önmegfigyelés, dokumentum és líra egészen különös ötvözete ez a magában álló mű: különös klasszikusa irodalmunknak. Utazás a koponyám körül - Ma is aktuális. A műtét után két évvel, nyaralás közben Siófokon váratlanul meghalt. Jellegzetes humanista volt: hitt az emberben, hitt a tudományban, hitt a kultúrában, elkeserítette az embertelenség, harcolt a gonoszság ellen. A társadalom nagy összefüggéseit nem tekintette át, haladó eszméiben tehát utópista volt, aki szövetségese minden haladó eszmének.
író, fordító, szerző Született: 1887. június 25. (Magyarország, Budapest) Meghalt: 1938. augusztus 29. (Magyarország, Siófok) Budapesti kispolgári család fia volt; érettségi után humán műveltsége ellenére a természettudomány izgatta, ezért előbb fizika-matematika szakos bölcsész lett, majd orvostanhallgató. Egyiket sem fejezte be, de szerzett magának annyi ismeretet, hogy idővel írótársai között ő tudott legtöbbet a modern természettudományról. Humorérzéke, kritikai hajlama hamar megnyilatkozott gyermekkori naplóiban. 15 éves korában megjelent a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című parodisztikus regénye. 1906 körül összebarátkozott Kosztolányival és Csáth Gézával; Csáth révén ismerkedett meg a freudizmussal. Karinthy Frigyes Agydaganat, Könyvsarok - Karinthy Frigyes: Utazás A Koponyám Körül - Daneebius. 1912-ben jelentek meg első jelentősebb irodalmi munkái, így az Esik a hó, a Ballada a néma férfiakról című két novelláskötete, az Együgyű lexikon és a Görbe tükör humoreszkgyűjteménye, valamint az Így írtok ti. Ugyanebben az évben Nagy Endre kabaréjában bohózattal mutatkozott be.