4. rész A mobilfogorvos Gyurinak rettenetesen fáj a foga, viszont bátor férfiként nem mer elmenni fogorvoshoz, ezért Erika elintézi, hogy egy mobilfogorvos látogasson a faluba. Viki egyre nehezebben viseli a vidéki életet, és Zsolt munkáját is hátráltatja, hogy nem hasít a net a Pajkaszegen. Kettejük viszonya kezd rámenni a falusi létre. Ismét megérkezik Ildikó, aki megint szakított a pasijával, de most Norbi dobta ki, amit nehezen visel. Laci pedig remek eszköz a bosszúhoz… Hirdetés
A legújabb szigorítások szerint az említett szankciókat ráadásul most már egyszerre is lehet alkalmazni – olvastuk ki szintén a vonatkozó rendeletből. Mindez azért lényeges elem, mert eddig türelmesebben és fokozatosabban járt el a rendszer. Először jött a figyelmeztetés, majd annak megfelelően emelkedett a kiszabott bírság összege, hogy hányadik kihágás történt a helyen. A végső lépcső a rövidebb, majd az egy évre szóló bezárás volt. A vendéglátóhelyekre vonatkozó rendelet egész pontosan azt mondja ki, hogy: Az olyan üzletben, amelyben kiegészítő tevékenységként vendéglátó tevékenységet is folytatnak, az ott megvásárolt étel és ital elfogyasztásának időtartama alatt nem kell a maszkot viselni. A sorozat egy kis falu mulatságos hétköznapjait mutatja be olyan karakterek segítségével, akikkel csak és kizárólag itt találkozhatunk: egy ügyeskedő polgármester és kultúrharcos asszisztense, egy testépítő pap, egy szexi kocsmáros, egy féleszű rendőr, egy rezignált körzeti orvos és egy playboy foci edző.
Outlast 2 - Kamerával az őrültek ellen [PS Plus] | Változatos, stílusához mérten tartalmas, történetileg érdekes és fordulatos, a hangulat tekintetében pedig nagyon erős, így bátran ajánlom a horror szerelmeseinek, és gyakorlatilag mindenkinek, aki egy jó játékot szeretne a kezei között tudni. User Rating: Be the first one! Natur haztartas hu Nitrohígító 20 liter water Outlast 2 teszt mods Dishonored 2 teszt Outlast 2 teszt answers Ma vettem egy ventilátort a Tescoban (álló Orion). Olyan hangos, hogy a tvt is... Időkép 30 napos balaton Hátfájás jobb oldalon középen Otthon centrum siófok Outlast 2 teszt download Facebook user jelentése/tiltása - - ENTITY Otp atm miskolc en A 2013-mas elődben a játékom nagy része a szekrényekben, illetve az ágyak alatt való rejtőzéssel, valamint a meneküléssel telt. Nem volt túl sok opció a lopakodásra köszönhetően a meglehetősen szűkös belső tereknek, ez pedig magával hozott egy másik problémát is. Lényegében nem volt semmilyen mértékű felfedezésre és bolyongásra lehetőség.
Az egyetlen helyes menekülési útvonalat a saját kárunkból tanulva ismerjük meg, gyakran semmi fogódzkodót nem kapunk, marad az örök érvényű megoldás: az a helyes irány, ahol nem halok meg. Csak 18 éven felülieknek Egyetlen rossz szavunk sem lehet az Outlast 2 alatt duruzsoló Unreal 4-es motor teljesítményére. A látvány hibátlan, bár mi a leggyakrabban csak a bekapcsolt kamera zöld képernyőjén keresztül fogunk nézelődni. A hangokkal még ezt is sikerült felülmúlni, a zene is telitalálat, a karakterek szinkronjai úgyszintén minőségi munka eredményei. A játék második felében érkezünk el odáig, hogy mindez teljesen beránthatja az arra fogékonyakat. A realisztikus látványnak azonban akad egy hátulütője: bizony azt is premierplánban nézhetjük végig, ahogy mondjuk csákánnyal választják le rólunk legnemesebb testrészünket. Ennyire gyomorforgató játékkal ritkán veti össze az embert a sors, az Outlast 2 majdnem az első perctől az utolsó képsorokig töméntelen vért, belsőséget és válogatott szörnyűséget zúdít a nyakunkba.
Például: egy házban vagyunk. Jön a szörny. Visszafordulunk és későn eszmélünk csak rá, hogy onnan is jön a szörny. Mindenhol ott a szörny, tehát meghalunk, mire rájövünk, hogy a szoba egy sarkában van egy szekrény, amibe nekünk el kéne bújjunk. És ez még a jobbik eset, a nyitottabb tereknél ez sokkal nehezebb feladat lesz, és valahol igazságtalan, hiszen a játék nem adja meg a felkészülési időt. Vizuális dizájn és hangok terén azért elkényeztet minket a program, rengeteg hangulatos és gyönyörű tájjal találkozunk kis kalandunk során, a hanghatásokat pedig bármelyik hollywoodi horrorfilm megirigyelné. Nehéz összegezni az Outlast 2-t. Az nyilvánvaló, hogy az első részhez képest sok mindenben visszaesett, de igazi húzóereje, a hangulata (mikor nem halunk meg 15 másodpercenként a trial & error miatt) még mindig nagyon erős. Aki egy nem túl rövid és nem túl hosszú, egyszerű túlélőhorrort keres a nyári uborkaszezonra, annak mindenképp ajánlom a beszerzését, de az első rajongóinak csak óvatosan, lehet, hogy csalódás érné őket.
Answers A rothadás szépsége Talán az első rész helyszíni és grafikai korlátjai, hiányosságai is okolhatók abban, hogy nem igazán sikerült anno valami maradandót alkotni művészi szempontból. A legtöbb térelem, épület, és karakter meglehetősen egyszerűnek és fantáziátlannak, kvázi tucathorrorban látottnak hatott – persze voltak ez alól kivételek, de nagy általánosságban ez volt a jellemző. A folytatás e téren is egyértelmű előrelépést mutat; a különböző, egytől-egyig kreatív módon megalkotott ellenfelek, az érdekes és folyton változó, mindig újat mutatni képes környezet együtt teremt egy olyan erős atmoszférát, ami az első részben csak nyomokban volt megtalálható. Minden egyes helyszínt élmény volt megcsodálni és felfedezni (ha éppen nem menekültem valamilyen őrült szektás elől). Lopakodás és klausztrofóbia felsőfokon Bár a két játék alapvető koncepciója ugyanaz (lopakodás, rejtőzés, menekülés), az Outlast 2-nek mégis messze jobban sikerült szórakoztatnia engem, és egyúttal jobban bevonzani a világába.
Bekapcsolt kamera nélkül általában az orrunkig sem fogunk látni, az ügyes kis szerkezet viszont csak akkor bírja szuflával, ha folyamatosan szerzünk hozzá új elemeket. Lehetőségünk nyílik arra is, hogy a megtalált levelekről és fontos helyszínekről felvételt készítsünk, ezeket később egy nyugodt pillanatunkban kedvünkre újranézhetjük - ilyen szituációból persze nem sok akad majd utunk során. A kamera elemei mellett lényegében csak a kötszerek és az apróbb használati tárgyak, például kulcsok lesznek azok, amelyek a kezünk ügyébe kerülnek a történet során, arról ne is merjünk álmodni, hogy fegyverhez jutunk. Az Outlast pont ezért képes visszaadni azt a tehetetlenség érzetet, amit egy jó menekülős horrorfilm is sugároz magából. Lynn keresése közben fájdalmas ismeretséget kötünk a helyiekkel. A környéken Sullivan Knoth elborult vallási kultuszának elmebeteg követői kóricálnak, akiknek az az egyik legfőbb vágya, hogy brutálisan kivégezzenek minket. Ezek a vallási fanatikusok tudni vélik, hogy közel a világ vége, és persze az apokalipszis nem lehet teljes az Antikrisztus megszületése nélkül.
Szinte minden sarkon feni rá a fogát valami veszedelem, a trial and error (próbálkozol, meghalsz, próbálkozol, meghalsz) jellegű játékmenet pedig egyértelművé teszi, hol és hogyan nem működhet a túlélés – avagy ha egymás után sokszor végzed be földi léted, egyértelművé válik, hogy változtatnod kell a taktikádon. NÉGYÉVENTE SÖTÉTSÉG Egyébként ez a mechanika az, ami egyszerre pozitívuma és negatívuma a játéknak, mert bár egy darabig szórakoztató az útkeresés, egy idő után fárasztó a sok fanatikus, aki ott liheg az ember nyakában, plusz a viszonylag egyszerű MI miatt néhol frusztráló is. Jönnek és mennek a szektások, aztán a leglehetetlenebb helyzetben is észrevesznek, vagy ott álldogálnak az ember mellett, mintha az ott sem lenne. Sőt be is tudnak bugolni, nekem legalábbis volt olyan, hogy egy ajtón berontott valaki, beállt az ágy elé, ami alatt meghúztam magam, és onnan már nem is akart többet elmozdulni, így lehetetlenítve el a küldetés teljesítését. Egyébként viszont jól működik a rendszer, pár kisebb hibán túl egyben van minden, az 5-8 órás végigjátszás kicsit sem nyugszik le, folyamatosan önti a játékos nyakába a rémségeket.
Hasonló jókat tudok elmondani az irányításról is, amely mind tévén, mind tabletmódban hibátlan. Igaz, nem tartalmazza a Switch-re jellemző extrákat (tehát nincs motion control és egyebek sem), viszont az alapszintű irányítás – például a Wolfenstein II-vel ellentétben – rendkívül precíz, ami meneküléskor, a tárgyak felvételekor, vagy a megfelelő időpontban való elbújáskor rendkívül fontos. Dübörögnek a pszichopaták Ez elég szubjektív, és saját bevallásom szerint én magam sem tudok dönteni afelett, hogy melyik rész jön ki győztesen ezen a téren. Az első részben volt egy-két nagyon erős, feszültséget kelteni képes dallam, a második résznek már egy fokkal könnyedebb viszont a hangzásvilága, cserébe azonban a soundtrack sokszor klasszikus horrorfilmeket juttatott eszembe. Horrorklasszikusok közé sorolható Az első Outlast története sokkal inkább a háttérben zajlott és a játékosra várt, hogy összerakja-e – ebben pedig elég nagy segítséget nyújtott a The Whistleblower elnevezésű sztori DLC. A második rész talán egy fokkal könnyebben értelmezhető (legalábbis egy alap szinten) – a több átvezető nyilván sokat segít ebben – viszont érdekes módon pont emiatt valahogy több kérdést is vet fel, mint a 4 évvel ezelőtti előd.