Téli álmot aludtak, és ennek nyoma meg is maradt a csontjaik fejlődésében bekövetkezett változások miatt. A tudósok elismerték, hogy elméletük "tudományos-fantasztikumnak tűnhet", de mint rámutattak, sok emlős, köztük olyan főemlősök, mint a fülesmakik vagy a lemúrok is téli álmot alszanak. Mikrobák segítenek a téli álmot alvó állatoknak a tápanyagok újrahasznosításában - Greendex. " Ez azt sugallja, hogy egy ilyen csökkent anyagcsere genetikai alapja és fiziológiája sok emlősfajban fennmaradhatott, ideértve az embereket is " – érvelt Arsuaga és Barciokasz. A Sima-barlangban talált csontokon megfigyelt elváltozások a téli álmot alvó állatok, köztük a barlangi medvék csontjain megfigyelt elváltozásokhoz hasonlítanak. " A téli álom lehetett az egyetlen megoldás számukra, hogy túléljenek a zord körülmények között hónapokig egy barlangban " – magyarázták a tanulmány szerzői. A tudósok szerint elméletüket az is alátámasztja, hogy a Sima-barlangban egy barlangi medve maradványait is megtalálták, s ez hihetőbbé teszi, hogy az ősemberek ugyanazt tették a hideg körülmények és az élelem hiányának túlélésére, mint a medvék.
A kutatók a spanyolországi Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti helyszínen feltárt 400 ezer éves tömegsírban talált fosszilis csontmaradványokat vizsgálták meg. Elemzésük nyomán arra a megállapításra jutottak, hogy az ősemberek úgy védekeztek a rendkívüli hideg téllel szemben, hogy átaludták. A kutatók szerint a korai emberek megkövesedett csontjainak elváltozásai és egyéb károsodásai megegyeznek azokkal, amelyek a téli álmot alvó állatok csontjain voltak megfigyelhetők. Ez pedig arra utal, hogy az ősemberek úgy küzdöttek meg a hideg telekkel, hogy lelassították az anyagcseréjüket és hónapokig aludtak - idézi az MTI. Az észak-spanyolországi Atapuercában lévő Sima de los Huesos barlangban folytatott ásatásokon az elmúlt három évtizedben több tucatnyi ember megkövesedett csontmaradványait találták meg a régészek. A barlang csak egy 13 méter mély, merőlegesen lefelé vezető aknán keresztül közelíthető meg. Téli Álmot Alvó Állatok. A tudósok szerint a barlang valójában egy tömegsír. A megkövesedett csontok több mint 400 ezer évesek és vagy a korai neandervölgyiek vagy elődeik maradványai lehettek.
– Abban bízunk, hogy a vizsgálat eredményei segíthetnek abban, hogy még inkább képesek legyünk megbecsülni és hasznosítani az anyagcserét, mint az elhízás elleni küzdelem eszközét. A kutatók úgy vélik, hogy megállapításaik új kutatási irányokat adhatnak az öregedés és az időskori demencia kezeléséhez is.
Tudását első filmjében, a Liliomfi- ban (1954) kamatoztatta, a könnyed vígjáték a kor egyik legnézettebb filmje lett, közel hétmillióan látták. Hamar az egyik legfoglalkoztatottabb rendezővé vált az országban, szinte évente jelentkezett új filmmel. Akadtak köztük sematikusabb darabok is, de pár évente előállt egy olyan alkotással, amit később remekműként tartottak számon. Első ilyen filmje a Ház a sziklák alatt (1958) volt, amire egyaránt hatott az olaszok filmművészete, a neorealizmus, és a görög tragédiák. Makk Károly Fotó: Adrián Zoltán - Origo Makk Károly pályája során folyamatosan meg tudott újulni, és már akkor váltogatta a műfajokat, amikor a kritikusok még az egész életműven átívelő, nagy, szerzői gondolatokat kérték számon a rendezőkön. Jobban érdekelte a változatosság, ő ugyanolyan biztos kézzel rendezett bolondos vígjátékot, mint egzisztencialista drámát. A precizitás, az érzékeny színészvezetés, az új ötletek iránti fogékonyság érződött a munkáin. A magyar újhullámot is Makk egyik filmje előlegezte meg, a Megszállottak -at (1961) az infarktussal kezelt Máriássy Félixtől vette át, a forgatókönyvet a forgatás alatt, reggelente írták át Galambos Lajossal és Illés Györggyel, hogy kiszabadítsák az ideológiai sémákból.
11/24 2021. november 24. 18:00 ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., fszt. ) 2021. 18:00 - Folytatódik a Filmio Filmklub: a beszélgetőpartner ezúttal Gelencsér Gábor filmesztéta. A Nemzeti Filmintézet új kezdeményezése nyomán 2021 őszén filmklub indult az ELTE-n. A válogatott magyar filmeket jó minőségben és ingyen vetítő filmklubban harmadik alkalommal Huszárik Zoltán Szindbád ját vetítik. A magyar filmtörténet egyik legszebb alkotásának tartják Makk Károly 1970-es filmjét, a Szerelmet. Déry Tibor két novellája adja a film alapját, melyet Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili hármasa elevenít meg a vásznon. Az '56-os események után politikai okokból bebörtönzött férfi, felesége és édesanyja szoros háromszögét nem kezdheti ki a diktatúra. A film nagy emberi érzelmekről és az elmúlásról mesél, az emberi tartást és hűséget állítva középpontba. A vetítést követő beszélgetés vendége Gelencsér Gábor egyetemi docens, filmesztéta. Moderátor: Rácz Anna A filmklubot az ELTE aktív polgárai számára szervezik, ezért a regisztrációhoz Neptun-kódot is kérnek.
Mitől megrendítő Törőcsik Mari játéka? Beszélünk Makk Károly rendezéséről is, a gyorsmontázsok jelentőségéről, és a rendezői eszköztárának változásairól a Liliomfi óta. Linkek A Popkult, csajok, satöbbi weboldala és a Facebook-oldala A Vakfolt podcast Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk (új! ) A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán Tünde a Twitteren: @lobo1tomia András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: [email protected] Tetszett az adásunk? Támogasd a Vakfolt podcastot a Patreonon! Lapozás
Makk Károly: Szerelem Makk Károly remekműve, az egyszerre társadalomtudatos és meghatóan személyes Szerelem végre felújított változatban szerezhető be DVD-n a MaNDA jóvoltából. Az 1968-as év, a prágai tavasz leverése Magyarországon is nagy fordulatot hozott, bár a gazdasági reformok életbe lépése miatt a társadalom széles rétegei ezt nem feltétlenül érzékelték. Az értelmiségiek, köztük a filmesek viszont nagyon is megértették, mit jelent az "emberarcú szocializmus" kísérletének eltiprása, illetve ehhez köthetően az 1968 utáni sorozatos filmbetiltások. A kádári kultúrpolitika a hatvanas-hetvenes évek fordulóján bekeményített, egy ígéretes rendező, Magyar Dezső pályáját derékba törte, A tanú dobozban tartásával pedig az alkotók tudtára adta, hogy az ötvenes éveket sem kéne bolygatni. A rendszer továbbá újravágatta Sára Sándor Feldobott kő című filmjét, s nem átallotta Gazdag Gyula musicaljét, a Bástyasétány '74 -et visszatartani. Majdnem meghiúsult Makk Károly klasszikusa, a Szerelem is, mellyel az alkotó forró talajra tévedt, hiszen filmje érintőlegesen az ötvenhatos forradalommal foglalkozott.
© Fülöp Máté Első saját rendezésű filmjével sem volt nagy szerencséje, politikai okokból elkaszálták az 1948-ban készült Úttörők et. "Az ember örült, hogy élve maradt utána. '49 nyarán negyedéves főiskolások voltunk. A főiskola igazgatója Hont Ferenc volt, aki a végzős és a harmadéves osztállyal a Madách Színházban készített egy előadást, csak főiskolásokkal. Ezután elhatározta, hogy csinál egy filmet is. Miután én akkor már asszisztens meg fullajtár voltam különböző filmekben, bekerültem a képbe. Az Úttörők forgatókönyvét Banovich Tamás, Bacsó Péter, Fehér Imre és én írtuk. A pártnak volt egy filmbizottsága, az elfogadta a forgatókönyvet. Megcsináltuk a filmet, de pechünkre közbejött a szocialista realizmus. Révai József lett a kulturális miniszter, és az Úttörők volt az első olyan film, amelyet ők kézbe vettek. Azt mondták: Mi ez? Alászolgálja! A teljes interjú szövegét, benne a Szerelem elkészítésének hosszú és küzdelmes folyamatával, Makk külföldi munkáival a szeptember 8-án megjelenő HVG-ben olvashatja.
A felszabadult kamerakezelés, valamint a pártvezetésből kiábrándult mérnök figurája nagy hatást gyakorolt a fiatal filmesekre. Törőcsik Mari és Darvas Iván a Szerelem című filmben Forrás: Mokép Leghíresebb filmjét 1970-ben készítette el Déry Tibor két novellája alapján, a Szerelem az 1971-es cannes-i filmfesztiválon a Zsűri díját nyerte el, de Törőcsik Mari és Darvas Iván is elismerésben részesült. Megrendítő szépségű történet ez egy feleségről, aki hazavárja férjét a börtönből, és közben ápolja az édesanyját, leveleket ír neki, hogy az idős nő azt higgye, fia Amerikában forgat filmet. Makk a cenzúrát is kijátszotta itt: a Szerelem elvileg az ötvenes évek elején játszódik, de a rendező egy 1957-es újságot rejtett el benne, így az értő nézők az '56-os forradalom utáni koncepciós perek metaforájaként olvashatták a történetet. Makk rá egy évre forgatta le Macskajáték című filmjét, amelyet nem véletlenül emlegetnek formanyelvi bravúrként. A Szerelem -ben már kipróbált asszociatív vágástechnikát, ami az emberek cikkázó gondolatait követve helyezi egymás után a film képeit, itt fejlesztette tökélyre Tóth János operatőrrel.