Ezért május 26-án, az európai parlamenti választásokon mindenkinek részt kell vennie határokon túl is – fűzte hozzá. A külügyi bizottság elnöke úgy fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy európai uniós forrásokból, uniós eszközökkel folytatódik az a diszkrimináció, amelyet immár 100 éve kell elviselniük a határon túli magyar közösségeknek az utódállamokban. Résztvevők székely zászlókkal a székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényen a budapesti Hősök terén 2019. MTI/Máthé Zoltán Ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni, és erre kell összpontosítani az energiákat a következő időszakban – jelentette ki. Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja kiemelte, hogy a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés a jövőről szól, arról, hogy Európa hagyományos nemzeti közösségei rendelkeznek-e majd a megmaradásukhoz szükséges erőforrásokkal. Székely szabadság napja 2019 tv. Az Európai Bíróság által hozott ítéletről szólva azt mondta, hatalmas erőket szabadított fel a döntést, ugyanis egyetlen nap alatt melléjük állt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, az Európai Szabad Szövetség és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója, ami azt jelenti, hogy támogatja őket a Kárpát-medence teljes magyarsága és Európa valamennyi őshonos nemzeti közössége.
"Vegyétek számba Izráel fiainak egész gyülekezetét, az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, minden férfiút főről-főre… mindent, aki hadba mehet Izráelben" – mondja az Úr Mózesnek, a népszámlálásról szóló könyvben (4Móz 1, 2-3). Istennek hála, ma már nem kell hadba vonulnunk, vagy a székely vértanúk módjára vérünket ontanunk. Békés igazság- és szabadságharcunkban, nemzeti jogvédő küzdelmünkben viszont minden "hadra fogható" nemzettársunkra – magyarokra és székely magyarokra – szükségünk van, idehaza és a határokon által. Ferenc pápának is meg kell látnia, hogy Márton Áron népével van dolga. A Székely Szabadság Napjának mostani állapotunkban ez a legfőbb üzenete. Elkezdődött a nagyböjt időszaka. Azzal a hittel járjuk végig, hogy erdélyi népünk böjtjét és kálváriáját a húsvét öröme fogja megkoronázni. Isten áldását kívánom a közelgő ünnepekre! Székely Szabadság Napja – Bukaresti Rádió. "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! " Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Vagy mégsem? A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleménye szerint Sergiu Papuc alpolgármester azon kijelentése után, miszerint "nem csinálunk úgynevezett Székelyföldet a November 7 lakónegyedből" Claudiu Maior, a polgármester tanácsadója utasítást adott arra, hogy a Székely Vértanúk felújított emlékműve körül frissen kirakott székely jelképet, a nyolcágú csillagot, és a közelben levő forrásnál kitűzött, szimbólumokat és kétnyelvű feliratot tartalmazó táblát is távolítsák el. Székely szabadság napja 2019 hd. Történt mindez pénteken, két nappal a vasárnapi Székely Szabadság Napja, és hat nappal a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter marosvásárhelyi látogatása előtt – írja Izsák Balázs, aki szerint a gesztus méltatlan az uniós elnökséget betöltő Romániához. Az SZNT a hatóságoktól azt követeli, hogy hagyják érintetlenül a nyolcágú csillagot és a kétnyelvű táblát, a marosvásárhelyi magyarokat pedig ugyanakkor arra kéri, hogy a székely jelképek és a kétnyelvű feliratok védelméért is jelenjenek meg vasárnap délután a Székely Szabadság Napján.
« Vissza Vissza a lap tetejére
A megemlékezés után a székely vértanúk emlékművénél összesereglett tömeg Székelyföldnek autonómiát követelő jelszavakat, és az Itthon vagyunk rigmust skandálva Marosvásárhely – jelentős csendőri erők által védett – főterére vonult. A tüntetők a rendezvény petíciójának átadása után rendbontás nélkül elhagyták a teret. Székely Szabadság Napja 2019 | Azonnali. Legtöbbjük a Kultúrpalotába ment be, ahol este az SZNT által alapított Gábor Áron-díj ünnepélyes átadását tartják. Idén a sepsiszentgyörgyi SEPSI OSK Labdarúgó Klub és a Székely Légió szurkoló közösség – személy szerint Diószegi László tulajdonos és Nagy-Lázár József, a közösség képviselője – veheti át az elismerést a közösségépítésben, Székelyföld "láthatóvá tételében" és a "székely feltámadásban" szerzett érdemeik elismeréseképpen. mti Hunhí
Megjelent: 2017. máj. 29. Az írásos feljegyzések és az anyák napja eredete szerint – az ókori Görögországban már ünnepségeket rendeztek az édesanyáknak. Eredetileg az istenek anyja, Rhea tiszteletére gyűltek össze az emberek, aztán vele együtt az édesanyákat is köszöntötték. Magyarországon a húszas évek óta május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük tiszta szeretettel. Minden családban nagy izgalommal készülnek erre a napra, a gyerekek köszöntő verseket, dalokat tanulnak, kedves meglepetéseket, ajándékokat készítenek. Ezért évről évre, immár sokadik alkalommal "játszóház" keretében ajándékkészítésre gyűltek össze a Nagypáli gyerekek a Közösségi Házban, május 6-án szombat délután, ahol nagy igyekezettel készítették el a meglepetés ajándékaikat színes papírokból és szalagokból. Az ügyes és szorgos kezek munkájának eredményét, az elkészült virágdíszeket, valamint az Önkormányzat virágajándékait boldogan vitték haza, hogy felköszöntsék majd édesanyjukat, nagymamájukat a szép ünnepnapon.
További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét, és nem akarta nevét anyák napjával kapcsolatba hozni. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: "Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik. "
1873-ban Howe kampányolt az "Anyák Béke Napja" mellett, amit minden június 2-án ünnepelnek. Ezen a napon támogatták azokat az anyákat, akik a polgárháború folyamán vesztették el fiaikat, férjüket. Végül Anna Jarvis volt az, aki nemzeti ünneppé varázsolta az anyák napját. Édesanyja 1905-ös halálát követően Anna Jarvis úgy gondolta, hogy az anyák napja az anyák gyermekeikért hozott áldozatainak tisztelete. Miután anyagi támogatást kapott, 1908 májusában megszervezte az első hivatalos anyák napi ünnepséget a nyugat-virginiai graftoni metodista templomban május második vasárnapjára, elhunyt édesanyja emlékére. Jelképnek a fehér szegfűt választotta, aminél a fehér virág szimbolizálja az anyaság erényeit, a fehér szín a tisztaságot és hitet jelképezi, az illata a szeretetet, a formája pedig a szépség lényegét. Időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye, ebben segítségére voltak a virágboltok, akik hamar haszonszerzési forrássá tették az ünnepet.
Az "Anyák napja a békéért", amelyet minden évben június 2-án tartanak, a polgárháborúk, a francia-porosz háború és a dolgozó anyák iránti szimpátiából jött létre világszerte. Bostonban több éven át egyedülálló módon ünnepelték az Anyák napját, amelyet Howe a béke előmozdításának lehetőségét látta. A népszerűsége azonban idővel csökkent, és végül kihalt. Ann Jarvis viszont úgy látta, hogy az anyai közösségfejlesztés csak a kezdet. A polgárháború idején női brigádokat szervezett, és arra ösztönözte őket, hogy tegyenek meg mindent a sebesültek megsegítésére és a béke előmozdítására, függetlenül attól, hogy férjeik és fiaik kinek az oldalán harcoltak.
Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás. A mohácsi felvonulást a világon sokfelé ismerik. A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Korábban Farsangvasárnaptól Húshagyókeddig tartott a mulatság. A Farsangi időszak utolsó csütörtökjén pedig a gyermekeket öltöztetik fel maskarába. A busójárás eredetét Mohácson a török kiűzés legendájával is magyarázzák, miszerint a mohácsi őslakosok, akik megelégelték a törökök általi rabságot, ijesztő álarcokba öltözve, különböző zajkeltő eszközökkel, a Dunán átkelve, zavarták el a törököket Mohácsról. A busók ruházata az évek során nem változott semmit. Kifordított rövid szőrű bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes harisnyát húztak, lábukon pedig bocskort viseltek. Az övükre kolompot akasztották, kezükben pedig kereplőt vagy buzogányt tartottak. A legfontosabb viszont, ami a busókat jellemzi a fából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A felvonulás menete a következő: a csoportok a főutcán vonulnak fel, majd a város főterére érkezvén elkezdődik a farsangi mulatság.