Sonkaujj és "S-vonal" Az előző részben megvizsgáltuk, hogy a 15-18. század során milyen ruhadarabokat és kiegészítőket használtak a női test alakítására, mely a történelem folyamán szinte sosem szolgált a maga természetességében őseink megelégedésére. Áttekintettük a fűző korai történetét, volt szó kipárnázott hátsókról, abroncsszoknyákról s egyéb alkalmatosságokról... A folytatásban a fűzőhasználat a zenitjére hág, s olyan testrészeket párnázunk ki, melyeket ma álmunkban sem jutna eszünkbe. Íme, a női idomok alakításának története, az 1830-as évektől egészen a mellimplantátumok megjelenéséig. Eme különös divattörténeti kitekintést a 1800-as évek mell alatt szabott, empire stílusú ruháinál hagytuk félbe, mely a rokokó korszak különböző fűzői, abroncsszoknyái és fenékpárnái után, néhány évtizedes szusszanást engedélyezett eleink számára. Ám a rövid pihenő után Éva leányainak testét újra birtokba vették a különböző alkalmatosságok, melyek a legkülönfélébb női idomokat voltak hivatva (de)formálni.
Fűző - különleges, sűrű vagy rugalmas anyagból készült eszköz a húrra, a horgokra vagy a cipzárakra, amely a figurát meghúzza, és formát ad a divatnak. ("A nagy orosz enciklopédia"). Az első fűzőket bőrövnek tekintik, amelyek az ókori Görögország egyik nőjének mellét húzták. 1468-ban egy nem tervezett terhes asszony, nem férjétől, vasalófűzőt talált fel, az oldalt húzva és a zárat zárva. Azonban a fűzők nemcsak nők, hanem a férfi szekrényben is először megjelennek, mint védelem a csatában. A tizenötödik század második felétől a tizenhatodik századig a férfiak fűzője nem ment el. Sok katonai férfi, különösen a 19. századi lovasok fűzőt viseltek. Különösen kényelmes lovas lovaglásnál - a testtartást fenntartották, tk. a gerincnek merev tartója volt. Később, fémes fűzőket varrtak a szövetből egy bálnacsont hozzáadásával. Taki fűzőket mind a férfiak, mind a nők viseltek. Ezeket a fűzőket bőrkosartozék váltotta fel, amelybe fából és fémrudakból keménységet helyeztettek be. Vannak csuklópántok és nyílások a levegőbe való belépéshez.
Az ókorban kezdődött… Az ókori népek is hordtak fűzőszerű, alakot formáló ruhadarabokat tunikájuk alatt. A fűző mint önálló ruhanemű először a burgundi divatban jelent meg, a XIV-XV. században. Az első jelentős fűzőkorszak – a XVI. század közepétől a XVII. század közepéig – a spanyol divat fénykorát jellemezte. A fa- vagy fémpálcákkal, illetve halcsonttal merevített spanyol fűző valóságos páncél volt. A burgundi viselettel ellentétben a mellet teljesen lelapította. A csípő kiállt, s rajta "támaszkodott" a hatalmas abroncsszoknya. A szépségnek ára van! A XVII. századtól francia hatásra ismét hangsúlyozni kezdték a mellet és a dekoltázst. A melltartó formájú fűzőket finom selyemből, szaténból vagy atlaszból készítették, s rugalmas acélpántokkal merevítették. A fűző szerepe a rokokó idején is fontos maradt. A terjedelmes krinolinos szoknyák jól kiemelték a darázsderekúvá fűzött felsőtestet. A francia forradalom néhány évre elsöpörte a fűződivatot. Csak 1810 után tért vissza újra egy évszázadra.
A szerbek a legpesszimistábbak azzal kapcsolatban, hogy országuk mikor válhat EU-taggá. A válaszadók negyede úgy gondolja, hogy ez a következő 10 évben fog megtörténni, 16 százalékuk szerint a következő öt évben, viszont 44 százalékuk úgy gondolja, hogy ez soha nem fog megtörténni. Ezzel szemben a koszovói válaszadók mindössze hét százaléka nem hiszi, hogy csatlakoznak az EU-hoz, és 45 százalékuk hiszi azt, hogy a következő öt évben Koszovó EU-tag lesz. A polgárok legnagyobb százaléka Albániában (33 százalék) és Montenegróban (46 százalék) úgy gondolja, hogy országuk legfeljebb öt éven belül csatlakozik az Unióhoz. A nagyobb pénzügyi támogatás, a válaszadók szerint, az egyik fő módja annak, hogy az EU a régió országait segítse a tagság felé vezető úton. Szerbia, Koszovó és Albánia polgárai úgy vélik, hogy az EU-nak elsősorban az uniós csatlakozás feltételein kellene könnyítenie. A kutatásban résztvevők szerint, a nyugat-balkáni országok tagságát leginkább Németország támogatja. Szerbia eu tag heuer. Csak a szerbiai válaszadók gondolják azt, hogy ebben Magyarország a legnagyobb támogatójuk.
2017. szeptember 16. szombat - 17:15 A dátum nincs kőbe vésve: Szerbiának többek között Koszovóval is rendeznie kell a viszonyát. Szerbia eu tagság. íINDEX-HÍR A nyugat-balkáni országoknak az Európai Unióban van a helyük, és a térség bekapcsolása nélkül nem lehet teljes a közös, európai gazdasági és politikai tér - hangsúlyozta pénteken Aleksandar Vucic. A szerb elnök Johannes Hahn uniós bővítési biztossal egyeztetett Belgrádban. Az államfő a találkozón leszögezte: Belgrád legfőbb külpolitikai célja a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése. Szeretné, ha gyorsabban tudnák megnyitni az uniós tárgyalási fejezeteket, hogy a folyamat tükrözze Szerbia törekvéseit, illetve azokat a lépéseket, amelyeket Szerbia a tagságért tesz. Jelenleg főleg a gazdasági kérdésekre összpontosítanak, ám az emberi és kisebbségi jogok, valamint az igazságügyet érintő fejezetek megvalósítása is jól halad. Johannes Hahn uniós biztos úgy értékelte, hogy a szerb államfő által a Koszovó helyzetéről kezdeményezett nemzeti konzultáció fontos lépés a Belgrád és Pristina között kapcsolat rendezésében.
Hangsúlyozták, hogy az érintett országok már megkezdett csatlakozási folyamatai úgy haladhatnak előre, ha teljesítik a szükséges reformokat, kivált ha meghozzák a jogállamisággal, az igazságszolgáltatással és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket. A csúcstalálkozó résztvevői fontosnak nevezték a Bulgária és Észak-Macedónia között fennálló kétoldalú kérdések kölcsönösen elfogadható megoldásának megtalálását. Kiemelték továbbá: sürgősen előre kell lépni többek között a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok javításában, valamint segítségek kell nyújtani Bosznia-Hercegovinának az uniós tagjelölti státuszhoz vezető úton. A tagállami vezetők leszögezték: az integrációs folyamatot meg kell erősíteni a nyugat-balkáni partnerek számára nyújtott konkrét társadalmi és gazdasági előnyök biztosításával. Fokozatosan integrálni kell a régió országait az EU munkájába, és biztosítani kell számukra a vízummentességet. 2025-ig EU-tag lehet Szerbia | 24.hu. Az EU továbbra is támogatja a régiót, többek között az ukrajnai háborúból fakadó kihívások kezelésében.